Hagymamoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hagymamoly
Hagymamoly lepkegyűjtaményben
Hagymamoly lepkegyűjtaményben
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Yponomeutoidea
Család: Hegyes szárnyú tarkamolyfélék
(Acrolepiidae)
Nem: Acrolepiopsis
Faj: A. assectella
Tudományos név
Acrolepiopsis assectella
Zeller, 1839
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hagymamoly témájú kategóriát.

A hagymamoly (Acrolepiopsis assectella vagy Acrolepia assectella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó hegyes szárnyú tarkamolyfélék (Acrolepiidae) családjának egyik, hazánkban is elterjedt faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemcsak egész Európában és Szibériában él, de a Hawaii-szigeteken is megtalálták. E hatalmas terület egyes részein eltérő színű és rajzolatú változatok fejlődtek ki. Érdekes módon a legvilágosabb populáció Olaszországban, a legsötétebb pedig a szomszédos Ausztriában él.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szárnya kávébarna, fehér foltokkal. A szárny belső szegélyét háromszögletű, fehér folt díszíti, benne sötét ékkel. A szárny fesztávolsága 13–16 mm.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földrajzi régiónként változik, hogy egy-egy évben hány nemzedéke kel ki: Közép-Európában 2–3, de a mediterrán területeken akár hat is. A populáció egy része lepkeként, másik része bábként telel át.

Erősen polifág faj: tápnövényének tekinthetünk szinte minden, a liliomfélék (Liliaceae) vagy a hagymafélék (Alliaceae) családjába tartozó fajt, de főleg az üreges levelű hagymaféléket kedveli. A lepkék ősz elejétől a következő év tavaszáig rajzanak. Alkonytájt és éjjel röpülnek, éjszaka és a hajnali órákban párosodnak.

A nőstény egyesével helyezi el a petéit a hagymafélék leveleire. A kikelő kis hernyó egyenesen berágja magát a levélbe, néhány napig levélaknát készít, majd hosszanti aknát rág a levélcsőben.

A 20. században többször is komoly károkat okozott Európa több részén is. Hazai kártételéről nincs adat; nálunk potenciális kártevőnek számít.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]