Habsburg–Lotaringiai Mária Annunciáta főhercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mária Annunciáta osztrák főhercegnő

Habsburg–Lotaringiai Mária Annunciáta főhercegnő (Erzherzögin Maria Annunziata Adelheid Theresia Michaela Karoline Luise Pia Ignatia von Österreich) (Reichenau, Alsó-Ausztria, 1876. július 13.Vaduz, Liechtenstein, 1961. április 8.) osztrák főhercegnő, Károly Lajos főherceg leánya, Ferenc Ferdinánd trónörökös húga, Károly császár és király nagynénje, a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mária Annunciáta főhercegnő édesapja Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos főherceg (1833–1896), I. Ferenc József császár és király öccse, édesanyja a főherceg harmadik felesége, Mária Terézia portugál infánsnő (1855–1944), I. Mihály portugál király leánya volt. Az 1873-ban a Majna-menti Kleinheubach-ban, a Löwenstein-Wertheim-Rosenberg hercegség székhelyén, anyjának szülővárosában kötött házasságból két leány született:

Károly Lajos főherceg második házasságából, amelyet Mária Annunciáta nápoly–szicíliai királyi hercegnővel (1842–1871), II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király (1810–1859) leányával kötött, négy gyermek született, Mária Annunciáta főhercegnő féltestvérei:

Mária Annunciáta 1894-ben unokanővérétől, Karolina Mária főhercegnőtől (18691945) átvette a prágai Hradzsinban lévő Szent Teréz nemesi apácakolostor apátnői hivatalát. Később ő lett e kolostor főapátnője („Äbtissin des k.u.k. Theresianischen adeligen Damenstifts ob dem Prager Schlosses”). Az apátságot Mária Terézia császárné alapította 1755-ben. A kolostor főapátnője 1766-tól kezdve egyházfejedelmi méltóságot viselt, amely magas jövedelemmel és csak időszakonként végzendő hivatalos feladatokkal járt. 1791-től a főapátnőre ruházták a cseh királynék megkoronázásának jogát. A prágai Szent Teréz kolostor főapátnő-fejedelemasszonya Csehországban (a császári házon kívül) a második legmagasabb hivatali rangot jelentette a kancellár mögött. Mária Annunciáta főhercegnő 1918-ig, a Monarchia felbomlásáig viselte ezt a méltóságot.

Miután Erzsébet császárné és királyné gyilkosság áldozata lett, az özvegy Ferenc József a bécsi udvar hivatalos eseményeinek középpontjába állította magas rangú unokahúgát, Mária Annunciáta főhercegnőt, Ferenc Ferdinánd trónörökös húgát, ő került a bécsi uralkodóház „First Lady”-jének szerepébe. (Ferenc Ferdinánd trónörökös rangon aluli feleségét, Chotek Zsófia grófnőt az uralkodócsalád tagjai lenézték, mellőzték).

1902-ben rövid ideig jegyben járt Siegfried bajor főherceggel (Herzog Siegfried in Bayern), Miksa Emánuel bajor főherceg (Herzog Max Emanuel in Bayern) legidősebb fiával, Erzsébet császárné és királyné egyik bátyjával. Egy közös angliai utazást követően azonban Mária főhercegnő felbontotta eljegyzését, mert vőlegényén elmezavar tüneteit tapasztalta.

Tevékeny része volt abban is, hogy „összehozza” unokaöccse, Károly főherceg, a későbbi Károly császár és unokahúga, Zita Bourbon–pármai hercegnő házasságát (1911-ben). Ettől fogva Zita családjával élt, a későbbi száműzetés első éveiben is együtt maradtak.

Mária Annunciáta nem ment férjhez, gyermeke sem született. Élete utolsó éveit Vaduzban töltötte húgánál, Erzsébet Amália főhercegnőnél. Itt hunyt el 1961. április 8-án, 84 éves korában. Vaduzban, a liechtensteini nagyhercegek kriptájában (Fürstengruft) van eltemetve.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]