HMS Indefatigable (csatacirkáló)
| HMS Indefatigable | |
.jpg) | |
| Hajótípus | Csatacirkáló |
| Üzemeltető |  Brit Királyi Haditengerészet |
| Hajóosztály | Indefatigable osztály |
| Pályafutása | |
| Építő | HMNB Devonport |
| Megrendelés | 1908. |
| Építés kezdete | 1909. február 23. |
| Vízre bocsátás | 1909. október 28. |
| Szolgálatba állítás | 1911. február |
| Sorsa | A jütlandi csata során elsüllyedt, 1916. május 31-én |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 18 470 t |
| Hossz | 180 m |
| Szélesség | 24,4 m |
| Merülés | 8 m |
| Sebesség | 26,9 csomó (49,8 km/h) |
| Hatótávolság | 11 670 km 10 csomós (19 km/h) sebesség mellett |
| Fegyverzet |
1915-től:
|
| Legénység | 820 – 1200 fő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz HMS Indefatigable témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A HMS Indefatigable a brit Királyi Haditengerészet egyik csatacirkálója volt. Ez a hajó volt osztályának, az Indefatigable osztálynak a névadó hajója. A hajó valójában a HMS Invincible meghosszabbított változata volt. A másik jelentős változás az volt, hogy a hajó közepén több hely volt, így a P és Q-löveg mind a két oldalra tudott tüzelni.
Hadrendbe állításakor az Indefatigable az 1. Cirkálórajban (1st Cruiser Squadron) szolgált, melyet 1913 januárjában átkereszteltek 1. Csatacirkáló rajjá (1st Battlecruiser Squadron). 1913 decemberében a hajót átvezényelték a Földközi-tengerre, ahol a 2. Csatacirkáló rajhoz (2nd Battlecruiser Squadron) került, majd 1914 augusztusában részt vett a SMS Goeben és a SMS Breslau üldözésében. November 3-án az Indefatigable is részt vett a Helles-fok ágyúzásában. 1915-ös máltai felújítását követően, a hajót a Scapa Flowban állomásozó Nagy Flottához (Grand Fleet) rendelték.
A 2. Csatacirkáló raj tagjaként, C. F. Sowerby kapitány irányítása alatt az Indefatigable is részt vett a Jütlandi csatában, 1916. május 31-én. A csata során a hajó találatokat kapott az SMS Von der Tann 280 mm-es ágyúitól. Az első két találat az X-lövegtorony lövedéktárat találta el, ami miatt a hajó alja szétrobbant, így kilépett az alakzatból és süllyedni kezdett. Ezt követően további találatokat kapott az A-lövegtorony lövedéktára is, mely szintén felrobbant, majd a hajó gyorsabb süllyedésbe kezdett. A legénység 1017 tagjából mindössze 4 fő menekült meg.
A jütlandi csata hajóroncsai közül, az Indefatigable helyét lehetett talán a legnehezebben megállapítani. Az 1950-es évek kiemelési kísérletei miatt a hajó már csak egy halom fém, melynek legtöbb darabja autónagyságú. Később az Indefatigable és a többi jütlandi hajóroncs helyét védett területté nyilvánították, így a további kiemelési kísérletek nem rongálják tovább az 1013 tengerész végső nyughelyét.
A kanadai Peter Lougheed Provincial Parkban található Mount Indefatigable, erről a hajóról kapta nevét.
Források[szerkesztés]
- Robert Gardiner, ed., Conway's All the World's Fighting Ships 1906 – 1921 (Conway Maritime Press, London, 1985)
- John Roberts, Battlecruiser (Chatham Publishing, London, 1997), ISBN 1-86176-006-X, ISBN 1-55750-068-1
Lásd még[szerkesztés]
- HMS Indefatigable nevet viselő hajók listája.
- HMS Queen Mary
- HMS Invincible
.png){kind=small}