HMS Boadicea (1908)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
HMS Boadicea
HMS Boadicea (1908).jpg
Hajótípus Felderítőcirkáló
Üzemeltető A Brit Királyi Haditengerészet zászlaja Brit Királyi Haditengerészet
Hajóosztály Boadicea-osztály
Pályafutása
Építő Pembroke Dockyard
Építés kezdete 1907. június 1.
Vízre bocsátás 1908. május 14.
Szolgálatba állítás 1909. június
Sorsa 1926. július 13-án eladták szétbontásra.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 3300 t (normál terhelés)
3800 t (nagy terhelés)
Hossz 123 m (teljes)
Szélesség 12 m
Merülés 4,3 m
Sebesség 25 csomó (46 km/h)
Fegyverzet

Építésekor

  • 6 db 101 mm-es ágyú (6 × 1)
  • 4 db 47 mm-es ágyú (4 × 1)
  • 2 db 457 mm-es torpedóvető cső

1916-ban

  • 10 db 101 mm-es ágyú (6 × 1)
  • 4 db 47 mm-es ágyú (4 × 1)
  • 1 db 76 mm-es légvédelmi ágyú
    (később 102 mm-esre cserélték)
  • 2 db 457 mm-es torpedóvető cső
Páncélzat
  • fedélzet: 25 mm
  • parancsnoki torony:
    102 mm

Legénység 317 fő

HMS Boadicea a Brit Királyi Haditengerészet Boadicea felderítőcirkáló-osztályának névadó hajója volt. A cirkáló építését 1907 júniusában kezdték a Pembroke Dockyard hajógyárban. Vízre bocsátására 1908. május 14-én, hadrendbe állítására pedig 1909 júniusában került sor.

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hajót eredetileg a romboló rajok parancsnoki hajójának szánták, mely hat darab 102 mm-es ágyújával nagyobb tűzerővel rendelkezett, mint az ellenséges rombolók. A Boadicea viszont túl lassúnak bizonyult, hogy eredeti feladatát elláthassa. 1909-ben, mikor az 1. rajnál szolgált, 25 csomós sebessége még éppen elég volt, hogy együtt haladjon a River-osztályú rombolókkal, de később, a 26 csomóval haladó Beagle-osztályú, vagy a 32 csomós sebességet is elérő Acheron-osztályú rombolók sebességét már nem tudta tartani.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháború kitörésekor a Boadicea-t a Nagy Flotta Scapa Flowban állomásozó 2. csata rajához rendelték. Később kiderült, hogy a hajó nem képes az Északi-tenger zord vizein való szolgálatra. Erre akkor jöttek rá, mikor 1914. december 15-én a hajó hídját elvesztették, és számos tengerész a vízbe fulladt. Az eset után a hajó visszatért a kikötőbe, amíg rajának többi tagja német hajókat üldözött Yorkshire partjainál.

1916-ban a cirkáló fegyverzetét kibővítették további négy 102 mm-es ágyúval és egy 76 mm-es légvédelmi ágyúval, melyet a háború vége előtt kicseréltek 102 mm-esre. A Boadicea jelen volt a jütlandi csatánál is, de ténylegesen nem vett részt az ütközetben, mert páncélzatát és tűzerejét kevésnek találták, hogy szembeszálljon az ellenséggel. A csatát követő estén a Boadicea észrevette a német flottát, de nem értesítették John Jellicoe tengernagyot, mert attól tartottak, ezzel felfedhetik a brit flotta helyzetét.

1917 decemberében a hajót aknatelepítő hajóvá alakították. Ebben a feladatkörben a Boadicea három küldetést hajtott végre, amelyek során 184 aknát telepített a vízbe. 1921 januárjától a cirkáló a Dartmouth-i kikötőben tartózkodott, egészen addig, amíg 1926. július 13-án el nem adták szétbontásra. A hajót Rosyth-ban bontották szét.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]