HMAS Melbourne (könnyűcirkáló)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
HMAS Melbourne
HMAS Melbourne (1912) - Project Gutenberg eText 18333.jpg
Hajótípus Könnyűcirkáló
Üzemeltető Az Ausztrál Királyi Haditengerészet zászlaja Ausztrál Királyi Haditengerészet
Hajóosztály Town osztály
Pályafutása
Építő Cammell Laird (Birkenhead)
Építés kezdete 1911. április 4.
Vízre bocsátás 1912. május 30.
Szolgálatba állítás 1913. január 18.
Sorsa 1929-ben szétbontották.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 5400 t
Hossz 139,25 m
Szélesség 15,2 m
Merülés 6 m
Sebesség 23,2 csomó (43 km/h)
Fegyverzet
  • 8 db 152 mm-es ágyú
  • 1 db 76 mm-es ágyú
  • 4 db 47 mm-es ágyú
  • 2 db 7,6 mm-es Maxim gépágyú
  • 8 db 7,6 mm-es Lewis gépágyú
  • 2 db 533 mm-es torpedóvető cső

Legénység 485 fő

A HMAS Melbourne az Ausztrál Királyi Haditengerészet egyik Town osztályú könnyűcirkálója volt, melyet az angliai Birkenheadben épített a Cammell Laird hajógyár. A hajó építését 1911. április 4-én kezdték, vízre bocsátására pedig 1912. május 30-án került sor. A könnyűcirkálót 1913. január 18-án állították hadrendbe.

Szolgálata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első árbocról jól láthatóak a hajó hátsó részén lévő 152 mm-es ágyúk

1914-ben a Melbourne is részt vett a német SMS Emden könnyűcirkáló üldözésében, de végül a HMAS Sydney-nek sikerült megküzdenie a német cirkálóval. 1914 és 1916 között a hajó szolgált Észak-Amerika partjainál, valamint a Karib-térségben is. 1916-ban az ausztrál cirkáló az Északi-tengerre került, ahol csatlakozott a Nagy Flottához, aminek a háború végéig tagja maradt.

Az első világháború után a Melbourne-t a tartalék hajók közé sorolták, ezért 1915. augusztus 5. és 1920. április 14. közt, majd 1924. szeptember 29. és 1925. október 8. között tétlenül állt a Sydney-i kikötőben. 1928. február 9-én a hajót átküldték Sydney-ből az angliai Portsmouth-ba, ahová április 12-én érkezett meg. 1928 decemberében a hajót leselejtezték és eladták a Rosyth-i Alloa Shipbuilding Company-nek a fém részek újrahasznosítása céljából. A bontást 1929-ben kezdték meg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]