H. H. Holmes
| Henry Howard Holmes | |
 |
|
| H.H.Holmes | |
|
|
|
| Születési név | Hermen Webster Mudgett |
| Született | 1860. május 16. Gilmanton, New Hampshire |
| Elhunyt | 1896. május 7. Philadelphia |
| Halál oka | Akasztás |
| Bűncselekmények részletei | |
| Áldozatok száma | 27 - 230 (27 gyilkosságot ismert be) |
| Országok | Amerikai Egyesült Államok és Kanada |
| USA-tagállamok | Indiana, Illinois |
| Időszak | 1888.– 1894. |
| Őrizetbe véve | 1894. november 17. |
| Nyomozó szerv | Pinkerton nyomozóiroda |
| Büntetés | Halál |
H. H. Holmes azaz Henry Howard Holmes (született Hermen Webster Mudgett) (Gilmanton, New Hampshire, 1860. május 16. – Philadelphia, 1896. május 7.) amerikai sorozatgyilkos.
Tartalomjegyzék |
Életrajza[szerkesztés]
New Hampshire mellett született Levi Horton Mudgett és Theodate Page Price fiaként. Az orvosi végzettségű Mudgett 27 gyilkosságot ismert be, amiből kilencet tudtak bizonyítani, de a tényleges szám ennél nagyobb lehet. A gyilkosságokat Indianapolisban, Torontoban és Chicagóban követte el. Miután Chicagóban megszerezte Dr. E.S. Holton drogériáját, a rákbeteg patikus halála után az özvegy megölésével[1], az üzlet feletti két emeletet átalakítatta. Folyosók és szobák labirintusát alakította ki, titkos csapóajtókkal, hangszigetelt kamrákkal, semmibe vezető lépcsőkkel.
Az 1893-ban a chicagói Világkiállításra hotelként megnyitott épületet a szomszédok Kastélynak hívták, később a sajtóban a "Gyilkos Kastély" elnevezést kapta. Holmes áldozatai a drogéria női alkalmazottai, a szállóvendégek, és a szeretői közül kerültek ki. Megkínozta, majd megölte őket.[1] A holttesteket különböző módokon tűntette el: elégette, savfürdőben feloldotta, megnyúzta, majd csontvázukat kipreparálta.
A világkiállítás után Holmes elhagyta Chicagót és a texasi Fort Worth-ban tűnt fel. Itt megismerkedett két nővérrel, egyiküknek házasságot ígért, végül mindkettőt megölte. Belekezdett egy a chicagóihoz hasonló kastély megépítésébe, de a befejezés előtt odébbállt. Az Államokban és Kanadában utazgatott. 1884 júliusában fogadási csalásért St. Louisban rövid időre bebörtönözték, ahol a vonatrablásért elítélt Marion Hedgepeth-el közösen életbiztosítási csalást tervelt ki. Pitezel nevű bűntársát vette rá, hogy feltalálónak adja ki magát, kössön életbiztosítást B.F. Perry néven, majd rendezzék meg a halálát egy laboratóriumi robbanásban. Holmes azonban megölte Pitezelt, a feleségének pedig azt hazudta, hogy a férje Dél-Amerikában bujkál. Meggyőzte Pitezel feleségét, hogy három gyermekét az ötből (Alice, Nellie, and Howard) bízza rá, akikkel aztán Kanadába utazott. Egy philadelphiai detektív követte őket, és Torontóban megtalálta a két lánygyermek holttestét. A fiú maradványait Indianapolisban találták meg, annak a kis háznak a kéményében, melyet Holmes bérelt..[2]
A Pinkerton nyomozóiroda segítségével 1894. november 17-én kapták el Bostonban. Ezután a rendőrség átvizsgálta a chicagói házat, ahol emberi maradványokat találtak. A bírósági tárgyalás után a Moyamensing börtönben (a philadelphiai megyei börtön) felakasztották. Saját kérésére testét egy több tonnás betontömbbe temették el.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b The Strange Life of H.H. Holmes. by Debra Pawlak. The Mediadrome, 2002. június 11. (Hozzáférés: 2009. október 10.)
- ↑ Lloyd, Christopher. Grisly Indy. Gannett Company, Inc.
- ↑ Ramsland, Katherine. „H. H. Holmes: Master of Illusion” (Hozzáférés ideje: 2009. január 2.)
Források[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a H. H. Holmes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
További információk[szerkesztés]
- Hírek » Sorozatgyilkos I.. johncure.com, 2003. október 29. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
- Az épelméjűség, mint álarc. gondolatsivatag.blog.hu. (Hozzáférés: 2008. február 19.)
- Liz Spikol: Holmes Sweet Holmes (angol nyelven). PW philadelphiaweekly.com, 2003. október 29. (Hozzáférés: 2010. szeptember 28.)
