H. H. Holmes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henry Howard Holmes
H.H.Holmes.gif
H.H.Holmes

Születési név Hermen Webster Mudgett
Született 1860. május 16.
Gilmanton, New Hampshire
Elhunyt 1896. május 7. (35 évesen)
Philadelphia
Halál oka Akasztás
Bűncselekmények részletei
Áldozatok száma 27 - 230 (27 gyilkosságot ismert be)
Országok Amerikai Egyesült Államok és Kanada
USA-tagállamok Indiana, Illinois
Időszak 1888.–1894.
Őrizetbe véve 1894. november 17.
Nyomozó szerv Pinkerton nyomozóiroda
Büntetés Halál

H. H. Holmes azaz Henry Howard Holmes (született Hermen Webster Mudgett) (Gilmanton, New Hampshire, 1860. május 16.Philadelphia, 1896. május 7.) amerikai sorozatgyilkos.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

New Hampshire mellett született Levi Horton Mudgett és Theodate Page Price fiaként. A család közvetlen egyenesági leszármazottja volt a környék első európai telepeseinek. Apja Levi egy erőszakos alkoholista volt, anyja ezzel szemben jámbor lelkű, hívő metodista, rendszeresen olvasta a Bibliát. Az orvosi végzettségű Mudgett 27 gyilkosságot ismert be, amiből kilencet tudtak bizonyítani, de a tényleges szám ennél nagyobb lehet. A gyilkosságokat Indianapolisban, Torontoban és Chicagóban követte el. Miután Chicagóban megszerezte Dr. E.S. Holton drogériáját, a rákbeteg patikus halála után az özvegy megölésével[1], az üzlet feletti két emeletet átalakítatta. Folyosók és szobák labirintusát alakította ki, titkos csapóajtókkal, hangszigetelt kamrákkal, semmibe vezető lépcsőkkel.

Az 1893-ban a chicagói Világkiállításra hotelként megnyitott épületet a szomszédok Kastélynak hívták, később a sajtóban a "Gyilkos Kastély" elnevezést kapta. Holmes áldozatai a drogéria női alkalmazottai, a szállóvendégek, és a szeretői közül kerültek ki. Megkínozta, majd megölte őket.[1] A holttesteket különböző módokon tűntette el: elégette, savfürdőben feloldotta, megnyúzta, majd csontvázukat kipreparálta.

A világkiállítás után Holmes elhagyta Chicagót és a texasi Fort Worth-ban tűnt fel. Itt megismerkedett két nővérrel, egyiküknek házasságot ígért, végül mindkettőt megölte. Belekezdett egy a chicagóihoz hasonló kastély megépítésébe, de a befejezés előtt odébbállt. Az Államokban és Kanadában utazgatott. 1884 júliusában fogadási csalásért St. Louisban rövid időre bebörtönözték, ahol a vonatrablásért elítélt Marion Hedgepeth-el közösen életbiztosítási csalást tervelt ki. Pitezel nevű bűntársát vette rá, hogy feltalálónak adja ki magát, kössön életbiztosítást B.F. Perry néven, majd rendezzék meg a halálát egy laboratóriumi robbanásban. Holmes azonban megölte Pitezelt, a feleségének pedig azt hazudta, hogy a férje Dél-Amerikában bujkál. Meggyőzte Pitezel feleségét, hogy három gyermekét az ötből (Alice, Nellie, and Howard) bízza rá, akikkel aztán Kanadába utazott. Egy philadelphiai detektív követte őket, és Torontóban megtalálta a két lánygyermek holttestét. A fiú maradványait Indianapolisban találták meg, annak a kis háznak a kéményében, melyet Holmes bérelt..[2]

A Pinkerton nyomozóiroda segítségével 1894. november 17-én kapták el Bostonban. Ezután a rendőrség átvizsgálta a chicagói házat, ahol emberi maradványokat találtak. A bírósági tárgyalás után a Moyamensing börtönben (a philadelphiai megyei börtön) felakasztották. Saját kérésére testét egy több tonnás betontömbbe temették el.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b The Strange Life of H.H. Holmes. by Debra Pawlak. The Mediadrome, 2002. augusztus 13. (Hozzáférés: 2009. október 10.)
  2. Lloyd, Christopher. Grisly Indy. Gannett Company, Inc. 
  3. Ramsland, Katherine. „H. H. Holmes: Master of Illusion” (Hozzáférés ideje: 2009. január 2.) 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a H. H. Holmes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]