Hőszigetelés
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
A hőszigetelés mint fogalom jelentése: az épület belső hő kiáramlásának megakadályozása illetve csökkentése, más néven hőveszteség csökkentés.
A hőszigetelés az 1970-80-as években kapott igazán nagy figyelmet, és terjedt el az egész világon, aminek a kiváltó oka az 1973-as olajválság volt. A cél az volt, hogy minél kevesebb anyagi ráfordítással, emelkedjen az épület komfortfokozata, és az épület energiafelhasználása is csökkenjen. Az energia árak az egekbe szöknek, és a föld energia hordozói is fogynak (kőolaj, földgáz), a ház hőszigetelésével nagy mértékben hozzá járulhatunk környezetünk szennyezésének csökkentéséhez.
A gyártók sokféle anyaggal kísérletezve rájöttek, hogy a hagyományos anyagoknál a levegőnél jobb hőszigetelés nincs. A kérdés hogyan lehet becsomagolni vele az épületet. Hogyan lehet bezárni valamibe a levegőt, és a gyártás során se legyen nagy költség.
Tartalomjegyzék |
Szigetelő anyagok [szerkesztés]
Számtalan hőszigetelő anyag létezik, de a leggyakrabban használt típusok a következők:
- Expandált polisztirol hablemez (EPS),
- Extrudált polisztirol hablemez (XPS),
- Kőzetgyapot (ásványgyapot)],
- Üveggyapot.
- Poliuretán hab (PUR hab)
- Fagyapot lemez
A expandált polisztirol gyártása során celláiba zárják be a levegőt (a lehető legolcsóbb homlokzati hőszigetelő anyag), a kőzetgyapot és az üveggyapot a rostokon megkötött levegővel hőszigetel. Ez utóbbi szálas hőszigetelő anyagok légáteresztő képessége igen jó, magasan a legjobb hangszigetelő és hőszigetelő tulajdonságuk, és nem utolsó sorban a tűzállóság ami más hőszigetelő anyag nem tudhat magáénak. A szálas hőszigetelő anyagok között az üveggyapot a legkeresettebb árucikk. Kiváló tulajdonsága, hogy könnyű, kiválóan alakítható, nem terheli a szigetelendő felületet, tehát belső hőszigetelés legegyszerűbb módja az üveggyapot.
Gyakran használt szigetelő anyag az extrudált polisztirol (XPS) is. Az expandált (EPS) változattal ellentétben zárt cellás, így rendkívül csekély a vízfelvétele (0,2–1,0 V%). Ennek megfelelően főleg a víznek kitett helyeken alkalmazzák, lábazaton, fordított rétegrendű lapostetőn, zöldtetőn, stb. A kétféle kialakítású anyag könnyebb megkülönböztetése végett az EPS-t mindig fehér, az XPS-t pedig ettől eltérő (például halványkék) színben gyártják.[1]
A poliuretán hab két folyékony komponens reakciója révén kialakuló műanyag hab. Széles körben alkalmazzák az építőiparban, például szendvicspanelek hőszigetelő rétegeként, nyílászáró tokok illesztésénél, illetve újabban magában az ablakszárnyban is. Magyarországon manapság kezd elterjedni a szórt poliuretán habbal történő szigetelés. A hőszigetelő anyagot folyékony halmazállapotban juttatják ki a szigetelendő felületre, ahol az habot képez és minden üreget kitöltve illesztésmentes hőszigetelő réteget hoz létre. A habot két komponens a helyszínen történő összekeverésével állítják elő. Vastagsága 2-3 centimétertől 10-12 centiméterig terjedhet. Kétféle habtípus létezik a zárt cellás és a nyitott cellás. A kifejlődött zárt cellás hab légzáró és vízzáró valamint lépésálló, a nyitott cellás ezzel szemben nem.
A fagyapot lemezek gyártása során faforgács szálakat cementkötéssel kapcsolnak egymáshoz. Hőszigetelő képessége körülbelül fele-harmada az ásványi szálas anyagokénak, ám jól vakolható felületet képez. Emiatt sokszor nem önmagában, hanem polisztirol lapok vértezeteként alkalmazzák.[2][3]
További hőszigetelő anyagok: parafa, aerogél, habüveg, rezol hab, vákuum-panel (VIP)
A hőszigetelés jótékony hatásai [szerkesztés]
- Az épület káros anyag kibocsátásának csökkenése.
- Külső és belső terek hőingadozásának csökkenése (állandó hőmérséklet)
- Épület az évszakok váltakozásaival a szerkezeti hőterhelések csökkentése.(hosszabb élettartamú épület)
- Hőhidak megszüntetése, az esetleges páralecsapódások elkerülése. (penészes falak)
- Fűtési energia csökkentés.
A hőszigetelő rendszer tartozékai [szerkesztés]
- Ragasztók - polisztirol és kőzetgyapot ragasztót alkalmaznak.
- Lábazati lapok (XPS)
- Indítósin
- Homlokzati polisztirol hablemez
- Szigetelés tartó dűbelek
- Vakolaterősítő üvegszövet
- Hálós élvédő
- Díszvakolat alapozó
- Homlokzati díszvakolat
Tetőszigetelés [szerkesztés]
- Belső takarólemez
- Fólia
- Szigetelő anyag
- Héjszerkezet (cserép, pala, hullámpala stb.).
Ablakok hőszigetelése [szerkesztés]
Az ablakok tekintélyes részét teszik ki az épület hőveszteségének, ezért már a legkorábbi időkben igyekeztek növelni a hőszigetelő tulajdonságait. A legkezdetlegesebb megoldás a pallótokos és kapcsolt gerébtokos ablak, ahol a két ablakszárny közti levegő biztosítja a hőszigetelést. Az energiaválság után, a '70-es években kezdtek elterjedni a kétrétegű, majd az évtized végén a háromrétegű ablaküvegek. Manapság már nem elsősorban a rétegek számának növelése a cél. Egyrészt levegő helyett nemesgázzal vagy vákuummal töltik ki az üvegtáblák közti hézagot, másrészt az üvegfelületet ellátják egy úgynevezett Low-E (Low-emission) bevonattal, mely a hosszúhullámú infravörös sugarakat visszatükrözi az épületbe.[4][5]
