Hüvelykagylófélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hüvelykagylófélék
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Kagylók (Bivalvia)
Alosztály: Heterodonta
Rend: Veneroida
Család: Solenidae
Lamarck, 1809
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hüvelykagylófélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hüvelykagylófélék témájú médiaállományokat és Hüvelykagylófélék témájú kategóriát.

A hüvelykagylófélék (Solenidae) a kagylók (Bivalvia) osztályába tartozó Veneroida rend egy családja.

Előfordulásuk[szerkesztés]

A hüvelykagyló-fajok az Atlanti-óceán északi részének keleti felén és a Földközi-tenger partvidékén a parthoz közeli tiszta vagy iszapos homokban élnek. A kagylókat, egyes emberek megeszik vagy csak csalinak használják tőkehalak és sügérek fogásához.

Megjelenésük[szerkesztés]

Eme kagylófajok hossza legfeljebb 20 centiméter, szélessége 2 centiméter. A kagylók növekedése alatt, a héjon évente egy új növekedési gyűrű képződik. A záróizom még akkor is összezárja a kagyló két teknőjét, amikor az állat már elpusztult. A lábizom nagyon erős, ennek segítségével fúrja be magát az állat a homokba. A kagylóknak két légcsövük (szifó) van: az egyik beszívja, a másik a kiválasztási termékekkel együtt kilöki a vizet. A kopoltyúk, a szifó által beszívott vízből felveszik az oxigént. A homokban élő egyes baktériumok miatt léteznek fekete hüvelykagyló egyedek is.

Életmódjuk[szerkesztés]

A hüvelykagylófélék helyben ülő állatok. Beássák magukat a tengerparton lévő homokba. A család tagjai, a tengervízből kiszűrt részecskékkel táplálkoznak. Az állatok legfeljebb 10 évig élhetnek.

Szaporodásuk[szerkesztés]

A szaporodási időszak április - május között van. Nagy mennyiségű petét és spermát bocsátanak ki a vízbe, a megtermékenyülés külsőleg történik. A lárvák planktonikus életmódot folytatnak, amíg a homokos tengerpartok felé sodródnak.

Rendszerezés[szerkesztés]

A családba az alábbi 2 nem és 18 faj tartozik:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. S. Gofas: 'Ensis Schumacher, 1817. World Marine Mollusca database. World Register of Marine Species, 2010. (Hozzáférés: 2010. április 26.)

Források[szerkesztés]

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 

További információk[szerkesztés]