Hüllőszerűek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hüllőszerűek
Evolúciós időszak: késő karbonholocén
Közönséges ékszerteknős (Trachemys scripta) és tőkés réce (Anas platyrhynchos).
Közönséges ékszerteknős (Trachemys scripta) és tőkés réce (Anas platyrhynchos).
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Csoport: Hüllőszerűek (Sauropsida)
Goodrich, 1916
Kládok
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hüllőszerűek témájú kategóriát.

A hüllőszerűek (Sauropsida) a gerinchúrosok (Chordata) törzsébe tartozó négylábúak (Tetrapoda) főosztályának egy nagy csoportja. Az emlősszerűekkel (Synapsida) együtt alkotják a magzatburkosok (Amniota) kládját. A hüllőszerűek monofiletikus csoportot, tehát kládot alkotnak. Ide tartoznak a hüllők (Reptilia) és madarak (Aves) osztályai. Ma nagyjából 17 000 fajuk él.

A hüllőszerűek fogalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sauropsida kifejezés ma egészen mást jelent, mint megalkotása idején. Thomas Henry Huxley 1863-ban a gerincesek osztályait emlősök, hüllőszerűek és halszerűek csoportosításban képzelte el. A két utóbbinak a Sauropsida és Ichthyopsida nevet adta.

A 20. század elején a dél-afrikai perm Synapsida leletei megmutatták az evolúció átmeneti formáit az emlősök és hüllők között. Ekkor alkották meg a négylábúak két legfontosabb kládját, a hüllőszerűeket és az emlősszerűeket.

A kladisztikus nomenklatúra a Sauropsida kifejezést már arra a csoportra alkalmazza, amely tartalmazza a mai hüllők és madarak egyetlen közös ősétől származó valamennyi élőlényt. Ilyen módon monofiletikus csoport, nem úgy mint például a hüllők osztálya, amely egy rendszertani kompromisszum által szándékosan parafiletikus.

Richard Dawkins a hüllőszerűeket így jellemzi: „a teknősök és a többiek”.[1] A teknősökön kívül ugyanis két, egymással közeli rokonságban álló nagyobb klád alkotja, a Lepidosauromorpha („pikkelyes hüllő alakúak” – gyíkok, felemásgyíkok, kígyók) és a Archosauromorpha („uralkodó hüllő alakúak” – dinoszauruszok, krokodilok, madarak)

Evolúció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az zártkoponyájú, halántékablak nélküli ősi hüllők két ágra szakadásával alakultak ki. A korai hüllőszerűek zártkoponyájúak maradtak, míg az emlősszerűeknél kialakult az oldalsó halántékablak.

Kladogram[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi kladogram, amelyet Laurin és Gautier 1996-ban tett közzé,[2] a hüllőszerűek evolúcióját szemlélteti.

Sauropsida
unnamed
Anapsida

Mesosauridae


unnamed

Millerettiddae


unnamed

Lanthanosuchidae


unnamed

Nyctiphruretia


unnamed

Pareiasauria



Procolophonoidea




Teknősök (Testudines)






Romeriida

Captorhinidae


unnamed

Protorothyrididae


Diapsida

Araeoscelidia


unnamed

Younginiformes


Sauria

Ichthyopterygia



Sauropterygia


Lepidosauromorpha

Pikkelyes hüllők (Squamata)



Felemásgyíkok (Sphenodontia)



Archosauromorpha

Krokodilok (Crocodylia)



Dinoszauruszok (Dinosauria)



Madarak (Aves)










Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dawkins: Az ős meséje, 214. old.
  2. Laurin, M. and Gauthier, J.A. (1996). "Amniota. Mammals, reptiles (turtles, lizards, Sphenodon, crocodiles, birds) and their extinct relatives." Version 1 January 1996. http://tolweb.org/Amniota/14990/1996.01.01 in The Tree of Life Web Project, http://tolweb.org/