Hüdria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hüdria (vagy hydria, ógörögül: ὺδρία) ókori görög vázaforma, víztartó edényként szolgált. Két oldalsó és egy egy hordást segítő hátsó füle volt. Két jellemző változata az i. e. 6. századi, melynek formája a nyak tövénél éles szögben megtörik, valamint az i. e. 5-4. századi változata, melynek nyaki része és válla nem olyan meredek szögben válik el egymástól. Az ártándi leletben talált bronzedény is e típusba tartozik. Anyaga először kerámia, majd bronz és üveg volt. Egyéb fémből csak jóval később terjedt el, amikor az öntvénytechnikát megismerték. Előtte több darabból állították össze.

A hüdria utóbbi változatainak ión és aiól neve χάλπις és χάλπη (kalpisz vagy kalpé).


Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 431. o.
  • Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából, V. kötet (1914.), 1. füzet, Dr. Pósta Béla: A benei bronzhydria