Hússzínű selyemkóró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hússzínű selyemkóró
Swamp milkweed monarch.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales)
Család: Meténgfélék (Apocynaceae)
Nemzetség: Selyemkóró (Asclepias)
Faj: A. incarnata
Tudományos név
Asclepias incarnata
L.

A hússzínű selyemkóró (Asclepias incarnata) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába, a selyemkóró (Asclepias) nemzetségbe tartozó növényfaj. Észak-Amerikában honos lágy szárú növény.[1] A nedves talajt kedveli, gyakran fordul elő tavak, vízfolyások partján. Kerti növényként is termesztik szép virágaiért, melyek a pillangókat is vonzzák. Más selyemkórókhoz hasonlóan ennek a fajnak is mérgező tejnedve van,[2] amit a rovarok és növényevő állatok ellen alkalmaz.

Alfajai:

  • Asclepias incarnata ssp. incarnata L.
  • Asclepias incarnata ssp. pulchra (Ehrh. ex Willd.) Woods.[3]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Leírása

A hússzínű selyemkóró 100–150 cm magas, felálló szárú növény. Vastag húsú, fehér gyökere az igen nedves, oxigénszegény talajokhoz adaptálódott. Késő tavasszal hajt ki. Az átellenes állású, lándzsás levelek 7–15 cm hosszúak, hegyes csúcsban végződnek. Nyár elején vagy közepén virágzik, az apró, illatos, rózsaszínes-mályvaszín (néha fehér) virágok ernyővirágzatot alkotnak. A virágokat öt, visszahajló sziromlevél és egy kiemelkedő központi koronarész jellemzi. A virágok hímnősek, a növény öntermékeny, méhek, lepkék, bogarak porozzák be. 12 cm hosszú zöld toktermése megérve felhasad, és ezüstfehér repítőszőrös, világos- vagy sötétbarna, lapos magvakat bocsát útjára.[4] Évelő növény, Magyarországon takarás nélkül is áttelel.[5]

[szerkesztés] Ökológiája

Csigák tápláléknövénye.

[szerkesztés] Felhasználása

A selyemkóró gyökéréből főzött tea féregűző, szélhajtó, vízhajtó, hánytató, erős hashajtó és étvágyfokozó hatású.[6][7][8][9] A gyökér forrázatából erősítő fürdő is készíthető.[9] A szár „kérgéből” jó minőségű fonál nyerhető, zsinegnek, de ruha anyagának is felhasználható.[10] A mag héját párnák, vízlepergető tulajdonsága miatt pedig mentőmellények tömőanyagaként is felhasználják.[11][12]

[szerkesztés] Galéria

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. http://plants.usda.gov/java/profile?symbol=asin
  2. Foster, Steven; Caras, Roger A.. A field guide to venomous animals and poisonous plants, North America, north of Mexico. Boston: Houghton Mifflin (1994. január 15.). ISBN 9780395936085 
  3. ITIS Standard Report Page: Asclepias incarnata
  4. http://www.npwrc.usgs.gov/resource/plants/floramw/species/asclinca.htm
  5. [1]
  6. Grieve. A Modern Herbal. Penguin 1984 ISBN 0-14-046-440-9
  7. Usher. G. A Dictionary of Plants Used by Man. Constable 1974 ISBN 0094579202
  8. Foster. S. & Duke. J. A. A Field Guide to Medicinal Plants. Eastern and Central N. America. Houghton Mifflin Co. 1990 ISBN 0395467225
  9. ^ a b Moerman. D. Native American Ethnobotany Timber Press. Oregon. 1998 ISBN 0-88192-453-9
  10. Whiting. A. G. A Summary of the Literature on Milkweeds (Asclepias spp) and their utilization
  11. Buchanan. R. A Weavers Garden.
  12. Hill. A. F. Economic Botany. The Maple Press 1952


Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken