Hét király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Hét király, elsősorban a kopt keresztények körében egykor igen népszerű amulett-könyvecske, amely imaszerűen kér védelmet birtokosa számára. Szerzője ismeretlen, legkorábbi említései a 7. századból ismeretesek. Bevezetése szerint ha valaki az ima szövegét tiszta olajra olvassa, majd ezzel az olajjal bekeni beteg testrészét, azonnal meggyógyul. Az ima a hét egy-egy napjának megfelelő hét angyalhoz fordul, s arra kéri őket, hogy a hét egyes napjain uralkodó hét démont tarsák távol az amulett birtokosától. Ezután Szent Györgyhöz és különböző kopt szentekhez intézett fohászok következnek.

[szerkesztés] Források

Kákosy László: Fény és káosz. A kopt gnosztikus kódexek