Énok (Járed fia)

Énokh (vagy Énókh, héberül חנוך Chanóch) A későbbi hagyomány szerint az első próféta, több apokrif szereplője. Nevének jelentése: a kánaániak nyelvén vazallus, héber nyelven fölszentelt, más forrás szerint beavatott, vagy tudó, illetve képzett, felkészített, tapasztalt.

A Henochról szóló könyvek

Említése a Bibliában

Mózes első könyve, vagy a Teremtés könyve, másként a Genezis.

Két helyen is megtalálható, mint leszármazott:

• az első emberpár, Ádám és Éva első fiának Káinnak fia és Irád apja, életkor említés nélkül szerepel. (Ter 4,17-18) Káin "várost épített, és azt fiáról Hénochnak nevezte." (Irád fia Mechujael, Mechujael fia Metusael, Metusael fia pedig Lámech. Lámech fiai Jabal, Jubal és Tubalkain).
• az első emberpár, Ádám és Éva harmadik fiának Sét ötödízigleni (Sét fia Énos, Énos fia Kenan, Kenan fia Mahalaleel, Mahalaleel fia Járed) leszármazottja (Ter 5,18-24), Jared (Járed) fia és Matuzsálem (Metuselach) apja, aki 365 évig "járt Isten színe előtt", egyszer csak "nem volt többé, mert Isten elvitte". (Metuselach fia Lámech. Lámech fia Noé).

Júdás levele 1,14-15

Júdás apostol Énok egy bölcs mondását idézi, amely valójában részlet a Énok könyvéből (etióp változat 60,8).

Zsidókhoz írt levél 11,5

A szerző hitéért dicséri Henochot, ami a Henoch könyve (etióp változat) hatását mutatja.

Henoch (Énok) könyve

A Henoch (Énok) könyve vagy Henoch apokalipszise néven ismert mű az i. e. 6. század körül keletkezhetett. Az irat bevezője szerint közvetlenül az özönvíz után született, amit a keresztény hagyomány Kr. e. 2370-re tett. Júdás levele pontosan idéz a Énok könyvéből Énok prófétának tulajdonítva az idézett részt. (Júd. 1:14)

A mű eltűnése és újrafelfedezése

A 4. századi egyházatyák szerint Henoch "túl misztikus" volt, ezért ekkor az apokrif könyvek közé sorolták, viszont a korai egyházatyák használták, de a 4. század után a kereszténység az egységes zsidó kánont vette át, ami a javnei (i. u. 100) zsinaton lett végleges. Kivételnek tekinthető az Etióp egyház, ami leszakadt a nyugati kereszténységről és kánonjában is eltér.

A műnek ezután csak egy i. e. 2. századi (részleges) görög fordítása maradt fenn, a teljes szöveg egyetlen példányban sem maradt az utókorra. Sokáig csak az ókeresztény szerzők utalásaiból tudtak róla.

Az irat azonban az Etióp Biblia része lett, amely az 5. században állt össze. Európában csak a 18. században vált ismertté ez a teljes etióp változat. A 20. században azután előkerült egy arámi töredékfordítás is az i. e. 2. századi Palesztina területéről (a kumráni tekercsek között).

Az igazhitű Henoch könyve

Henoch könyvének ezenkívül egy másik ősi változata is ismert, amely orosz fordításban maradt fenn, és a szentek életét tartalmazó 16. századi oroszországi műbe került be. (Csetyji Minyeji, magyar címe: „Az igazhitű Henoch könyve”.)

Henoch könyve az első emberiség pusztulását beszéli el, de a második emberiségnek szól. (Mereskovszkij)

Nevének írása

A Bibla / Újszövetség fordításokban

• Enoc: Vulgata (latin)

A magyar nyelvű Bibla / Újszövetség fordításokban

katolikus fordítások:

• Énok: Káldi Biblia
• Hénok: Káldi-Neovulgata; Békés-Dalos Újszövetség
• Hénoch: Szent István Társulat

protestáns fordítások:

• Enók: Kecskeméthy
• Enókh: Budai Újszövetség
• Énók: Magyar Biblia Tanács; egyszerű fordítású Újszövetség; Czeglédy Újszövetség
• Énok: Károli; Vida Újszövetség; Csia Újszövetség; Raffay Újszövetség; Masznyik Újszövetség; P. Soós Újszövetség
• Énokh: Ravasz Újszövetség

Forrás

• Magyar katolikus lexikon (Hénoch)
• Henoch apokalypsise (Hamvas Béla fordítása)
• Hamvas Béla: Henoch. In: Silentium (Bp., 1949)
• Énok könyve (részlet) (Póli Pál fordítása)
• Énok könyve (James H. Charlsworth fordításnak magyar fordítása)
• Énok könyvének töredékei (A Qumráni tekercsek fordítása Fröhlich Ida A qumráni szövegek magyarul könyve alapján)

Ajánlott irodalom

• Hénoch apokalipszise. Hamvas Béla fordítása. In: Az ősök nagy csarnoka III. (Bp., 2005)