Héderváry László
| Héderváry László | |
| Született | nem ismert |
| Elhunyt | 1468 |
| Foglalkozása | pap |
| Tisztsége | püspök |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Héderváry László (? – 1468) egri püspök, Hunyadi János és Mátyás szoros szövetségese.
Élete[szerkesztés]
A híres Hédervári család tagja volt,[1] Héderváry György és Rozgonyi Ilona fia. A család utolsó tagja 1680-ban halt meg és ezzel a magyar történelemben több nádort adó család kihalt.[mj 1] Tanulmányait a bécsi egyetemen kezdte, majd a veszprémi székesegyházi iskolában tanított.[mj 2]
Nagybátyja Héderváry Lőrinc támogatásával 1439-ben Pannonhalmi Bencés Főapátságban kommendátor[mj 3] lett és ezt az egyházi funkciót 1447-ig töltötte be. 1440-ben ő is támogatta Ulászló megválasztását. A szerencsétlen kimenetelű várnai csatában Rozgonyi Simon egri püspök is elesett Ulászló királlyal együtt, így a püspökségben Héderváry lett az utódja, aki szintén egy hazafias és harcias szellemű főpap volt egész szolgálatában.[mj 4] 1447-től 1468-ig haláláig töltötte be egyházi főméltóságú tisztséget.[mj 5] Mint egri püspöknek, akik mindig részt vettek az országos szerepvállalásban, Héderváry László is így tett minden jelentős országos kérdésben. Amikor Hunyadi János kormányzó 1448-ban békét kötött III. Frigyes német királlyal, ő is aláírta és támogatta az egyezséget.[mj 6]
Részt vett Hunyadi János oldalán 1451-ben a husziták elleni háborúban, ahol Losonc melletti ütközet árulás folytán a magyarok vereségével végződött. A csata végén Giskra János huszita vezér fogságába esett.[mj 7] Végül Hunyadinak sikerült kiszabadítani a püspököt a husziták fogságából. Rozgonyi Sebestyénnel együtt több ízben harcolt a történelmi Magyarország Felvidékén a huszita hadak ellen. A harcok során több várat is visszafoglalt, így Galgóc-ot és Vadnát. Jelen volt azon a bécsújhelyi békekötésen , ahol Mátyás király és III. Frigyes német-római császár között történt és amelynek értelmében a császár visszaadta a Szt. Koronát az országnak.
Egri püspökként sokat tett az egri székesegyház felépítésének érdekében még meghívta Kapisztrán Jánost a nándorfehérvári diadal egyik hősét is.
Igen aktív egyházfői tevékenysége mellett alaposan foglalkozott kiterjedt birtokainak felügyeletével és gondozásával.
Számos oklevélen megtalálható a püspöki pecsétje. A pontificális pecsétjének körirata (gótikus betűkkel) S LADI DE HEDREWARA EPISCOPI AGRIENSIS. Gyűrűspecsétje egy 1450 július 29-én kelt oklevélen[2] található, amelynek körirata: S LADISLAI HEDERVAR EPI (AGR).[3]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Katalin volt a család utolsó tagja, férje Viczay János volt és mivel gyermekük nem volt ezzel a történelmi család kihalt
- ↑ Békefi Remig-nek az "Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése" című tanulmányában minden kétséget kizárólag kimutatta, hogy Veszprémben sohasem volt egyetem
- ↑ A kinevezett kommendátor, aki gyakran nem is egyházi személy, általában jövedelemkiegészítésként kapja meg a birtokokat. XII. Benedek pápa 1339-es, a bencések számára kiadott bullája elrendeli, hogy ha nem szerzetbeli áll valamely apátság élén, akkor a fegyelmet illető dolgokban rendtagot kell megbíznia a vezetéssel. Ez azonban nem lett általánossá. |url= http://t3.osb.hu/static/leveltar/fogtar.htm Archiválva 2007. július 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Egy másik pályázó is volt az egri püspöki székre, de a politikai csatározásokat végül Hédervári nyerte.
- ↑ A nádor támogatására Hunyadi János kormányzó Lászlót ajánlotta a V. Miklós pápának, aki 1447. december 20-án nevezte ki egri püspöknek.
- ↑ Az egyezség értelmében V. László 18 éves koráig Bécsben marad a Szt. Koronával
- ↑ Számos dokumentum szerint a lovát kilőtték és ő maga is megsebesült. Elfogása után a husziták Eger vára alá vitték és az ostrom előtt felszólították a vár őrségét, hogy a püspök szabadon bocsátása fejében adják fel a várat. De a várbeliek ennek nem engedelmeskedtek.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Kronológia Első kötet Kezdetektől-1870. Magyar nagylexikon Kiadó. Budapest: (kiadó nélkül). 2006.
- Dr. Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára: II. kötet. Magyar Tud. Akadémia. Budapest: (kiadó nélkül). 1922.
| Előde: Rozgonyi Simon |
|
Utóda: Beckensloer János |
