Házi tücsök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Házi tücsök
A házi tücsök ciripelése    Sajnáljuk, a böngésződben vagy le van tiltva a JavaScript, vagy nincs egyetlen támogatott lejátszója sem. Letöltheted a klipet, vagy letölthetsz egy lejátszót a böngészőben való megtekintéshez.
A házi tücsök ciripelése
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Öregcsalád: Tücskök (Grylloidea)
Család: Tücsökfélék (Gryllidae)
Nem: Acheta
Faj: A. domestica
Tudományos név
Acheta domestica
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Házi tücsök témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Házi tücsök témájú kategóriát.

A házi tücsök (Acheta domestica) a rovarok (Insecta) osztályának az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjéhez, ezen belül a tücsökfélék (Gryllidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A házi tücsök elterjedési területe egész Európa. Észak-Afrikában a szabadban él, Észak-Amerikába behurcolták. Alkalmas helyeken nem ritka.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A házi tücsök 1,5-2 centiméter hosszú. A mezei tücsöknél kisebb, gyengébb termetű és világosabb rajzolatú, de ugyanúgy hengeres testű. Teste és a 3. comb finom, bársonyos szőrzettel fedett. A fej nem teljesen fekete, a test sárgásbarna.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A házi tücsöknek a legkedvezőbb hőmérséklet a 30-31 °C, ennek megfelelően leginkább kazánházakban, szemétlerakó helyeken, laboratóriumokban, üvegházakban, pékségekben fordul elő. A szabadban csak nyáron tartózkodik. Mindenevő, kenyérmaradványokat, lisztet, öreg gyümölcsöket, elhalt rovarokat egyaránt elfogyaszt. Állatkertekben a házi tücsköt rovarevő állatok táplálására tenyésztik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A meleg esti időszakban a hímek órákon át cirpelnek, hogy egy nőstényt magukhoz csalogassanak. Az utóbbi petéit jól elrejti az épületek hasadékaiban. Folyamatosan szaporodik.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. július 9.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993