Hármas egység
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
|
|
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
A hármas egység egy esztétikai fogalom, pontosabban a hely, az idő és a cselekmény hármas egysége, a hagyományos drámák belső formájának alapkategóriája. Egy helyszínen játszódjon a cselekmény, egy nap alatt fusson le a történet és egy szálon fusson a cselekmény.
Története [szerkesztés]
Arisztotelésznek tulajdonítják, holott ő esztétikai elvként csak a cselekmény egységét rögzítette. Úgy tartotta, hogy az események egymásból következzenek, legyen kielégítő belső logikájuk és persze a nyelv is igazodjon a jellemhez és a drámai helyzethez. Az időegységről csupán megállapítást tesz, hogy az események kb. egy teljes nap alatt kell játszódniuk. A helyszínről pedig megállapítja, hogy a tragédia nem tud egyszerre több helyszínen játszódó eseményt bemutatni.
A hármas egység szabályát lemerevítve Nicolas Boileau 1674-ben fogalmazta meg: egységes, egy helyen, egy nap alatt játszódó cselekményt követelt a klasszicista drámában.
