Hatodik koalíciós háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Háború a 6. koalíció ellen szócikkből átirányítva)
Hatodik koalíciós háború
Napóleoni háborúk
MoshkovVI SrazhLeypcigomGRM.jpg
A lipcsei csata
Dátum 18121814
Helyszín Európa
Eredmény Napóleon bukása, a Bourbon-királyság restaurálása Franciaországban
Területváltozások francia területi veszteségek, a győztesek területi nyeresége
Harcoló felek
Flag of France.svg Franciaország
broder Bajorország
Flag of the Duchy of Warsaw.svg Varsói Hercegség
Flag of the Napoleonic Kingdom of Italy.svg Itáliai Királyság
broder Nápolyi Királyság
Flag of Denmark.svg Dánia és Norvégia
Flag of Switzerland (Pantone).svg Svájc
Alleged flag of the Rhine Confederation 1806-13.svg Rajnai Szövetség (1806) (a legtöbb állam a lipcsei csata után átállt a szövetségesek mellé)
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Osztrák Birodalom
Flag of Russian Empire for private use (1914–1917) 3.svg Orosz Birodalom
Flag of the United Kingdom.svg Egyesült Királyság
Flag of the Kingdom of Prussia (1803-1892).svg Poroszország
Flag of Sweden.svg Svédország
Flag of the Kingdom of the Two Sicilies 1816.gif Szicíliai Királyság
Flag of Spain (1785-1873 and 1875-1931).svg Spanyolország
Flag of the Kingdom of Sardinia.svg Szardínia
Flag United Kingdom Portugal Brazil Algarves.svg Portugália
State flag of Saxony before 1815.svg Szászország (Lipcsét követően)
Flagge Königreich Württemberg.svg Würtemberg (Lipcsét követően)
Parancsnokok
Flag of France.svg I. Napóleon
Flag of France.svg Nicolas Oudinot
Flag of France.svg Michel Ney
Flag of France.svg Louis Nicolas Davout
Flag of France.svg Auguste Marmont
Flag of the Duchy of Warsaw.svg Józef Antoni Poniatowski
broder Eugène de Beauharnais
broder Joachim Murat
Flag of the Habsburg Monarchy.svg I. Ferenc osztrák császár
Flag of Russian Empire for private use (1914–1917) 3.svg I. Sándor orosz cár
Flag of Russian Empire for private use (1914–1917) 3.svg Mihail Illarionovics Kutuzov
Flag of Russian Empire for private use (1914–1917) 3.svg Michael Andreas Barclay de Tolly
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Karl Philipp zu Schwarzenberg
Flag of the Kingdom of Prussia (1803-1892).svg Gebhard Leberecht von Blücher
Flag of Sweden.svg Jean Baptiste Bernadotte


Napóleon számára az oroszországi hadjárat kudarccal végződött, mivel a Grande Armée jelentős része megsemmisült, és a vereség morálisan is rendkívül megrendítette a francia sereget.

A „furcsa vereség” megindította a császár bukását. A Grande Armée roncsait üldöző oroszok bevonultak Varsóba, majd 1813. március 11-én Berlinbe. A porosz-orosz megegyezés megszületése után a két állam hadat üzent Franciaországnak. Az orosz és a Blücher tábornagy vezette porosz hadseregek elfoglalták Drezdát, azonban 1813. május 13-án a lützeni csatában, majd május 2022-én a bautzeni csatában is vereséget szenvedtek Napóleon császár újonnan felállított hadseregével szemben.

1813 májusában svéd csapatok szálltak partra Pomerániában, júniusban Anglia, majd a pozsonyi béketárgyalások után augusztusban a Habsburg Birodalom is hadba lépett az Első Francia Császárság ellen. Az így az 1813-ban létrejött franciaellenes hatodik koalíció minden addiginál szélesebb keretekben jött létre (Osztrák Császárság, Orosz Birodalom, Egyesült Királyság, Poroszország, Svédország, Szicíliai Királyság, Spanyolország és más államok részvételével). A szövetségesek hadereje a tartalékokkal együtt elérte a 850 000 főt, míg a franciák csak 550 000 emberrel rendelkeztek.

Blücher a großbeereni csatában 1813. augusztus 23-án vereséget mért Nicolas Oudinot marsall csapataira, viszont a császár a Schwarzenberg vezette koalíciós fősereget a drezdai csatában 1813. augusztus 26-27-én legyőzi. Közben Napóleont az utolsó délnémet szövetségesei is elhagyták és a porosz–osztrák–orosz–svéd seregek 1813. október 16-18-án a „lipcsei Népek Csatájában” döntő vereséget mértek rá. A csata után összesen 130 000 halott maradt a csatatéren, ezeknek fele francia volt, de Napóleon továbbra sem volt hajlandó egyezkedni.

Ezalatt Joachim Murat nápolyi trónjának megtartása érdekében átállt az osztrákok oldalára. Napóleon a hanaui csatában 1813. november 30-án még vereséget mért az osztrák–bajor erőkre, de a harcok hamarosan Franciaország területére helyeződtek át. Ekkor a francia hadsereget már össze sem lehetett hasonlítani az előző idők hadseregével. A besorozottak nagy része már tapasztalatlan fiatalkorú újonc volt.

1814 elején a császár a brienne-i csatában ismét győzelmet aratott a Blücher vezette porosz csapatokon, de a La Rothière-i csatában alulmaradt Schwarzenberggel szemben. Ezután kicsiny hadserege élén sorozatos győzelmeket – Champaubert, Montmirail, Vauchamps, Montereau – aratott a szövetségesek felett.

Végül azonban a koalíció csapatai I. Sándor orosz cár és Gebhard Leberecht von Blücher vezetésével 1814. március 31-én bevonultak Párizsba, és 1814. április 6-án Napóleon császár a marsalljai követelésére Fontainebleau-ban lemondott a trónról fia, François Joseph Charles Bonaparte herceg javára. Azonban a szövetségesek Elba szigetére száműzték, és visszaállították a Bourbon-ház hatalmát Franciaországban. Napóleon bukása után a győztesek által trónra ültetett XVIII. Lajos királlyal megkötötték és 1814. május 30-án aláírták a párizsi békét, amelynek értelmében Franciaország az 1792-es határai mögé szorult vissza.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum kiadó, Budapest 2004.
  • Herbert Attila, Maros Ida, Moss László, Tisza László: Történelem. 1789-től 1914-ig. ISBN 963-04-6874-3

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]