Negyedik koalíciós háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Háború a 4. koalíció ellen szócikkből átirányítva)
Negyedik koalíciós háború
Napóleoni háborúk
Napoleon friedland.jpg
Napóleon a friedlandi csatában
Dátum 18061807
Helyszín Európa
Eredmény francia győzelem, a tilsiti béke megkötése
Casus belli a 3. koalícióval vívott háború folytatása
Területváltozások A Porosz Királyság területe a felére csökken, francia területi nyereség, Oroszországhoz kerül Białystok vidéke.
Harcoló felek
Flag of France.svg Franciaország
broder Bajorország
Flagge Königreich Württemberg.svg Württembergi Királyság
broder Itáliai Királyság
broder Nápolyi Királyság
broder Hollandia
broder Spanyolország
Flag of the Duchy of Warsaw.svg Lengyel Légiók
Flag of Prussia 1892-1918.svg Poroszország
Flag of Russian Empire for private use (1914–1917) 3.svg Orosz Birodalom
Flag of the United Kingdom.svg Egyesült Királyság
Flag of Sweden.svg Svédország
Flagge Königreich Sachsen (1815-1918).svg Szász Királyság
Flag of the Kingdom of the Two Sicilies 1816.gif Szicíliai Királyság
Parancsnokok
Flag of France.svg I. Napóleon
Flag of France.svg Davout marsall
Flag of Prussia 1892-1918.svg II. Károly braunschweigi herceg
Flag of Prussia 1892-1918.svg Hohenlohe-Ingelfingen Frigyes Lajos herceg
Flag of Russian Empire for private use (1914–1917) 3.svg L.L. Bennigsen



Ausztria legyőzése után Napóleon császár tovább folytatta a harcot az Orosz Birodalom és az Egyesült Királyság ellen. A negyedik koalíció 1806 szeptemberében alakult meg, miután a Porosz Királyság belépett a háborúba.

III. Frigyes Vilmos porosz király nagyon határozatlan és gyenge jellemű király volt, a „háború pártjának” igazi vezére Lujza királyné volt. Az volt az általános vélekedés, hogy a porosz hadsereg a legerősebb a világon. Ezért 1806. október 2-án ultimátumot intéztek Franciaországhoz, követelve a francia csapatok visszavonását a Rajnán túlra. Napóleon végig sem olvasta az ultimátumot. Három nap múlva a francia csapatok hadba indultak Poroszország ellen.

Európa 1806-ban

A porosz hadsereg nem volt felkészülve az akkori idők modern hadviselésére. A csapatok nagyon lassan mozogtak. Napóleon 1806. október 14-én megütközött a porosz hadsereg kisebbik részével Jéna közelében, és győzött. Ugyanekkor Davout marsall Auerstädti csatában a porosz főerőkkel ütközött meg. A sokat tapasztalt Davout határozottsága, aki a napóleoni hadsereg egyik legtehetségesebb marsallja volt és a porosz tábornokok tehetetlensége következtében a porosz haderő felmorzsolódott.

1806. október végén Napóleon bevonult Berlinbe, és november 21-én kihirdette a kontinentális zárlatot, amelynek értelmében az egész francia birodalomnak és a hozzá tartozó országoknak tilos volt Angliával kereskedni. A cél Anglia gazdaságának tönkretétele volt.

Európa 1807-ben

Poroszország legyőzése nem jelentette egyértelműen a franciaellenes koalíció legyőzését, mivel Oroszország még mindig folytatta a háborút. Napóleonnak két véres ütközetben kellett kiharcolnia a győzelmet. 1807. február 7-én Eylaunál és április 14-én Friedlandnál. Mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedtek, ezért béketárgyalásokba kezdtek.

Az 1807-es tilsiti békében Franciaország és Oroszország békét és szövetségi szerződést kötött. A szerződés gyakorlatilag azt jelentette, hogy Európában két nagyhatalom uralkodik, jelentős francia túlsúllyal. Az 1793–95-ben Poroszországhoz került lengyel területeken Napóleon 1807-ben létrehozta a csatlós Varsói Hercegséget, amely 1815-ig állt fenn.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum kiadó, Budapest 2004.
  • Herbert Attila, Maros Ida, Moss László, Tisza László: Történelem. 1789-től 1914-ig. ISBN 963-04-6874-3

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]