Háború a 4. koalíció ellen
| Háború a 4. koalíció ellen | |
| Napóleoni háborúk | |
 |
|
| Napóleon a friedlandi csatában | |
| Dátum | 1806–1807 |
| Helyszín | Európa |
| Eredmény | francia győzelem, a tilsiti béke megkötése |
| Casus belli | a 3. koalícióval vívott háború folytatása |
| Területváltozások | A Porosz Királyság területe a felére csökken, francia területi nyereség, Oroszországhoz kerül Białystok vidéke. |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
| Háború a 4. koalíció ellen (1806–1807) |
|---|
|
Schleiz-Saalbourg • Saalfeld • Jéna • Auerstädt • Lübeck • Golymin • Pułtusk • Eylau • Kolberg • Danzig • Heilsberg • Friedland • Tilsit |
| Svéd–lengyel háborúk |
|---|
|
1563–83 • 1598–99 • 1600–11 • 1617–29 • 1655–60 • 1700–21 • 1806–07 • 1812–14 |
Ausztria legyőzése után Napóleon császár tovább folytatta a harcot Oroszország és az Egyesült Királyság ellen. A negyedik koalíció 1806 szeptemberében alakult meg, miután a Porosz Királyság belépett a háborúba.
III. Frigyes Vilmos porosz király nagyon határozatlan és gyenge jellemű király volt, a „háború pártjának” igazi vezére Lujza királyné volt. Az volt az általános vélekedés, hogy a porosz hadsereg a legerősebb a világon. Ezért 1806. október 2-án ultimátumot intéztek Franciaországhoz, követelve a francia csapatok visszavonását a Rajnán túlra. Napóleon végig sem olvasta az ultimátumot. Három nap múlva a francia csapatok hadba indultak Poroszország ellen.
A porosz hadsereg nem volt felkészülve az akkori idők modern hadviselésére. A csapatok nagyon lassan mozogtak. Napóleon 1806. október 14-én megütközött a porosz hadsereg kisebbik részével Jéna közelében, és győzött. Ugyanekkor Davout marsall Auerstädti csatában a porosz főerőkkel ütközött meg. A sokat tapasztalt Davout határozottsága, aki a napóleoni hadsereg egyik legtehetségesebb marsallja volt és a porosz tábornokok tehetetlensége következtében a porosz haderő felmorzsolódott.
1806. október végén Napóleon bevonult Berlinbe, és november 21-én kiadja a kontinentális zárlatot, amelynek értelmében az egész francia birodalomnak és a hozzá tartozó országoknak tilos volt Angliával kereskedni. A cél Anglia gazdaságának tönkretétele volt.
Poroszország legyőzése nem jelentette egyértelműen a franciaellenes koalíció legyőzését, mivel Oroszország még mindig folytatta a háborút. Napóleonnak két véres ütközetben kellett kiharcolnia a győzelmet. 1807. február 7-én Eylaunál és április 14-én Friedlandnál. Mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedtek, ezért béketárgyalásokba kezdtek.
Az 1807-es tilsiti békében Franciaország és Oroszország békét és szövetségi szerződést kötött. A szerződés gyakorlatilag azt jelentette, hogy Európában két nagyhatalom uralkodik, jelentős francia túlsúllyal.
Forrás [szerkesztés]
- Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum kiadó, Budapest 2004.
- Herbert Attila, Maros Ida, Moss László, Tisza László: Történelem. 1789-től 1914-ig. ISBN 963-04-6874-3
Lásd még [szerkesztés]
- Koalíciós háborúk
- Napóleoni háborúk
- NAGY KÉPES VILÁGTÖRTÉNET X. kötet, A forradalom és Napoleon kora
|
|||||||||||||||||||||||
