Güell-palota
| Antoni Gaudí munkái | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | Spanyolország |
| Világörökség-azonosító | 320-002 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1984 |
| Elhelyezkedése | |
 Güell-palota
Pozíció Barcelona térképén
| |
 é. sz. 41° 22′ 44″, k. h. 2° 10′ 28″Koordináták: é. sz. 41° 22′ 44″, k. h. 2° 10′ 28″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Güell-palota témájú médiaállományokat. | |
A Güell-palota (katalánul Palau Güell, spanyolul Palacio Güell, kiejtése: guell) Barcelonában a híres Rambláktól pár lépésre, a Calle Nou de la Rambla 3. szám alatt magasodó épület, Antoni Gaudí munkája, az UNESCO világörökség része.
A katalán modernizmus jegyében született mű Eusebi Güell gróf megbízásának köszönhető, aki 1882-ben ismerte meg és fogadta barátságába az ifjú építész tehetséget. 1885-1889 között jött létre a palota, a gróf lakóhelynek szánta. Igen szűk területen, egy 18 méter x 12 méteres kis helyen kellett megoldania Gaudínak az épület megalkotását. A kis területet a kupola, a nagy üvegablakok és a lépcsők teszik tágassá a bent lakók számára.
A palota külsejét fehér kőburkolat, szigorú homlokzat uralja. Két kapujának íve Gaudí munkáiban később is viszontlátható, már itt a parabolaívhez fordul. Az ajtókon hullámvonalas kovácsoltvasból készült rácsdíszítés látható, mely kígyóformát idéz, s mely a 19. századi szemlélők számára meghökkentőnek bizonyult.
Az épület legalsó szintje a pince, mely piramis formájú tetővel lezárt gomba alakú oszlopokkal rendelkezik, mintegy a palota tartóoszlopaként, alapjaként.
A palota lépcsőháza monumentális hatást nyújt, csiszolt graffiti márványlapokkal rakták ki. A nagyméretű, háromemeletnyi magas központi hall kettős héjazatú parabola kupolával lett ellátva.
Tetőteraszán megjelenik a művész által oly kedvelt csempe-, illetve kerámiaburkolat. Remek kilátás nyílik innen a belvárosi tetőkre és barcelonai panoráma is kiváló.
Az épületben Színháztörténeti Múzeumot és Könyvtárat találhatunk, mivel 1945-ben Barcelona városa a Güell-családtól megvásárolta a palotát és kilenc év múlva elhelyezte itt a tartományi gyűjteményt.
1984-ben az UNESCO bejegyezte Gaudí művét a világörökség listájára.
2004 októbere és 2010 decembere között restaurálás miatt az épület zárva volt.
2011 óta látogatható és végigjárható az egész épület. A részletes fülhallgatós vezetéssel a magyar vonatkozású részletet is megtaláljuk e fantasztikus épület második emeletén. A hálótermek tágas előterében a míves kandalló fölött a rokkával szorgoskodó Árpád-házi Szent Erzsébet nagy méretű képe (Santa Isabel de Hungría) látható Güell gróf feleségének kívánságára, aki ezzel védőszentjét tiszteli. A középkorban Európa-szerte népszerűvé vált szent kultusza ma is fölbukkan Spanyolországban. A szívderítően modern ábrázolás újszerűségét emeli, hogy alkotója, Alexandre de Riquer nem a szokott betegápoló vagy alamizsnálkodó ábrázolást választotta, hanem a mindennapi, még alighogy elfeledett női munkát, a fonást.
Források[szerkesztés]
- Bereznay István: Barcelona (Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp., 1982) ISBN 963-243-205-3
- https://web.archive.org/web/20170928042803/http://palauguell.cat/sala-de-confian%C3%A7a
- https://web.archive.org/web/20150114024227/http://es.slideshare.net/ManelCantos/barcelona-monumental-4-palau-guell
