Görbeháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Görbeháza
Légi fotó
Légi fotó
Görbeháza címere
Görbeháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásHajdúnánási
Jogállásközség
PolgármesterGiricz Béla Lászlóné (független)[1]
Irányítószám4075
Körzethívószám52
Népesség
Teljes népesség2249 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület80,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 50′, k. h. 21° 14′Koordináták: é. sz. 47° 50′, k. h. 21° 14′
Görbeháza (Hajdú-Bihar vármegye)
Görbeháza
Görbeháza
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Görbeháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Görbeháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Görbeháza község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye északnyugati részén található, a megyeszékhely Debrecentől körülbelül 50 kilométerre északnyugatra, Miskolctól és Nyíregyházától is hasonló távolságra.

Különálló településrésze Bagota, mely a központjától 9 kilométerre délre fekszik.

A közvetlenül határos települések: északkelet-kelet felől Hajdúnánás, délkelet felől Hajdúböszörmény, dél felől Balmazújváros, délnyugat felől Újszentmargita, nyugat felől Folyás, északnyugat felől pedig Polgár.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 35-ös számú főút, amely végighalad a központján, ezen érhető eé Nyékládháza-Polgár és Debrecen-Hajdúböszörmény felől is; Hajdúnánással a 3508-as út kapcsolja össze. Határszélét északon érinti még a Polgár-Hajdúnánás közti 3501-es út is.

Áthalad a határai között az M3-as autópálya is, melyből ráadásul itt ágazik ki az M35-ös autópálya is, ezek révén az ország távolabbi részei felől is könnyen elérhető lenne, viszont le- és felhajtó csomópont nincs a területén, így a sztráda irányából Görbeháza legegyszerűbben a polgári csomóponttól érhető el.

Bagotát a község központjával a 33 121-es számú mellékút köti össze.

Története[szerkesztés]

Görbeháza eredeti neve Görbeházpuszta, mely a szomszédos településhez, Polgárhoz tartozott. Nevét az ott lévő L alakú házról kapta, mely házformát ezen a vidéken "görbeháznak" mondanak. A hagyomány szerint ez a ház a Hortobágy puszta szélén, a pásztorok és betyárok által látogatott csárda volt, nagy pincével, melynek nyomai még ma is látszanak.

A falu története a szomszédos településsel, Polgárral fonódott össze, területe az egri káptalan polgári birtoktestéből szakadt ki.

Az 1910-es népszámlálás szerint Görbeház puszta lakott hely, 165 lélekkel. A Nagyatádi földreform során vetődött fel Polgáron egy telepes község létrehozásának ötlete. Az ötletet motiválta, hogy Görbeháza mai területe, a Nagykapros és a Lipcsei-hát nevezetű birtokok - melyeket egyébként is kiosztásra szántak - Polgártól messze (13 km-re) estek és azok kisebb darabokban való művelésre igen kedvezőtlennek mutatkoztak.

A földreform értelmében Görbeház-pusztán 1924-ben új telepes község jött létre.

A falu ténylegesen 1925 és 1929 között épült fel, tervszerű mérnöki kiosztásban, melyhez az építők állami hiteleket kaptak.

Népessége gyorsan növekedett, hiszen 1939-1940-ben az országos birtokpolitikai intézkedések következtében újabb telkeket osztottak ki. Ekkor önállósodása már nem volt kétséges, de erre formálisan csak 1945-ben került sor, ekkor lakóinak száma 1638 fő volt, s ebben az évben önálló jegyzőséget kapott, és ezzel érte el a nagyközségi rangot.

A korábban ideiglenesen Görbeházának nevezett község nevét a belügyminiszter 015.304 (1948.III.12.) számú rendelete véglegesítette.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Gál Miklós független[4]
1994–1998 Dr. Kósa György független[5]
1998–2002 Gál Miklós független[6]
2002–2006 független[7]
2006–2010 Dr. Pusztai Adél független[8]
2010–2014 Giricz Béla Lászlóné független[9]
2014–2019 független[10]
2019-től független[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2450
2408
2366
2298
2277
2249
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,4%, református 7,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 27,9% (17,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, cigánynak, szlováknak és románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,5% volt református, 23,3% római katolikus, 0,9% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 0,4% evangélikus, 21,3% felekezeten kívüli (46,5% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görbeháza a Hortobágyi Nemzeti Park közvetlen határában fekszik, közvetlen környezetében ritka növénytársulásokra és gazdag állatvilágra, a település belterületén tavasztól egészen nyár végéig a környéken egyedülálló számú gólyacsapatokra bukkanhatunk. Ezért nevezik Debrecenben a gólyák városának is.
  • Görbeháza fekvése infrastrukturális szempontból nagyon kedvező, hisz az M3, és M35-ös autópálya közvetlen közelében helyezkedik el. A rendkívül kedvező fekvés lehetővé teszi, hogy a településről négy vármegyeszékhely érhető el egy órányi utazással: Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Eger.
  • Görbeházán található nevezetesség a múlt századi Nagykaprosról a templomhoz beszállított és felállított, legendákkal is övezett út menti kereszt.
  • A polgármesteri hivatalt és a jegyzői lakot a település létesítésével tartják egyidősnek.
  • A falu jeles alapítója és első főbírája Rapcsák János volt, aki közreműködött az utcanevek adásában is, tehát a község keresztapjának tartják.
  • A messze földön híres nagy mesélőt, Forgács Sándor juhászt is számon tartja a falu népe.
  • A káptalan emlékét az utóbbi Kolozsvári névre átkeresztelt Káptalan utca őrzi.
  • 1967-ben a vízműkút fúrása idején a jelenleg lezárt és észlelőkútként megmaradt próbafúrás kútjából termálvíz tört fel. A termálvíz felhasználási lehetősége jelenleg kiaknázatlan.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. [1]
  4. Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  10. Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Görbeháza Helységnévtár
  13. Görbeháza Helységnévtár

További információk[szerkesztés]