Gépipar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gépipar a modern gyártásokat megalapozó igen fontos iparág. Gyártmányai mindenütt megtalálhatók a modern termelő üzemekben, közlekedésben, energiaszolgáltatásban.

Rendszerépítő iparág[szerkesztés]

A gépek ma már igen összetett rendszerek. Fokozatosan épültek össze a korábban egy-egy, majd egyre több műveletet egyesítő kezdeti szerszámokból, egyszerű gépekből. Ideális példa ezekre az autóipar esete. A korábbi szekérgyártás már több mesterséget egyesített s benne a kádár (kerékgyártó), a szíjjártó és a kovács mesterségbeli tudása ötvöződött. Ilyen korai műhely-egyesítések több falumúzeumban megtalálhatók Magyarországon is.

Magyarországon Széchenyi István és Kossuth Lajos idején a Reformkorban kezdődött tudatos gépiparfejlesztés. Széchenyi szervezte például az Óbudai Hajógyárat, vagy a máig üzemelő Hidépítő gyárat. A nagy mennyiségben termelt anyagok (vas és acél, üveg, kerámiák, építőanyagok, bányászat) iparágai kívánták legkorábban a gépipari fejlesztést.

A bányák víztelenítése szivattyúk gyártását igényelte. A gőzgép föltalálása után a gőzzel hajtott gépi rendszerek gyártása maga után vonta a kohászat és az acélból előállított nagygépek gyártását. A közlekedés szintén egyre nagyobb méretű gépek létrehozását kívánta (pl. MÁVAG). A mérettel együtt növekedett a gépipari szerkezetek komplexitása is.

A 19. század második fele az elektromos és a belső égésű motorokkal működő gépek fejlesztést hozta. A 20. században a mikroelektronika fokozta a gépi rendszerek összeépítettségét és komplexitását.

Néhány fontosabb gépipari terület 2008-ban Magyarországon[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]