Gáspár Sándor (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gáspár Sándor

Született1917. április 15.
Pánd
Elhunyt2002. április 16. (85 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
PártMSZMP (1956–1989)

Foglalkozás
  • politikus
  • szakíró
  • szakszervezeti tisztségviselő
A Wikimédia Commons tartalmaz Gáspár Sándor témájú médiaállományokat.

Gáspár Sándor (Pánd, 1917. április 15.Budapest 2002. április 16.) magyar kommunista politikus, szakszervezeti vezető. Pályafutása szinte töretlen az 1940-es koalíciós évektől egészen a rendszerváltásig.

Élete[szerkesztés]

A Steyr Művek budapesti gyárában kezdett el motorszerelőként dolgozni. 1935-től a szakszervezeti, 1936-tól a kommunista mozgalom tevékeny résztvevője. 1946-tól egyre magasabb funkciókat tölt be a szakszervezetben és a pártban egyaránt. 1950 és 1951 között elvégezte az SZKP pártfőiskoláját (Высшая партийная школа при ЦК КПСС).

Apró Antal, Dobi István, Rónai Sándor, Kisházi Ödön mellett azon politikusok egyike, aki 1946-tól kezdve töretlenül a hatalom közelében tudott maradni. Kádár János legközvetlenebb munkatársa volt, bár az „Új gazdasági mechanizmus” ellenzői, a restaurálás élharcosai közé tartozott. 1988-tól fokozatosan visszavonult a politizálástól és a nyilvánosságtól is. A Magyar Televíziónak egy alkalommal sikerült vele hosszabb beszélgetést rögzítenie. A magyar politika történetében szinte páratlan, több mint négy évtizedes regnálásának tudományos feldolgozása még nem történt meg.

Művei[szerkesztés]

  • Vasutas élmunkások; összeáll. Gáspár Sándor; Magyar Vasutasok és Hajósok Országos Szabad Szakszervezete, Bp., 1948
  • A szakszervezetek feladatai az ipar technikai színvonalának fejlesztésében, az új technika bevezetésében és tömeges alkalmazásában; Népszava, Bp., 1955
  • A szakszervezetek feladatai az ipari termelés megjavításában és a műszaki színvonal emelésében; Népszava, Bp., 1956
  • A nemzetközi szakszervezeti mozgalom kialakulásának és történetének fő vonásai a 2. világháború befejezéséig; Táncsics, Bp., 1960
  • A párt vezető szerepe, növekedésének és munkastílusának egyes kérdései; Kossuth, Bp., 1964 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
  • A magyar szakszervezetek szerepe a szocializmus építésében; Táncsics, Bp., 1968
  • Szakszervezetek a szocializmusért; Táncsics, Bp., 1970
  • A munkáshatalom szolgálatában; Táncsics, Bp., 1973
  • A magyar szakszervezetek a fejlett szocializmus építésének szolgálatában; Kossuth–Táncsics, Bp., 1978
  • A nemzetközi szakszervezeti mozgalom; Kossuth, Bp., 1980
  • A szakszervezeti világmozgalom időszerű kérdései; s.n., Bp., 1982
  • A munkásosztály szolgálatában; előszó Méhes Lajos; Népszava, Bp., 1983
  • A munkásosztály szolgálatában; 2. bőv. kiad.; Népszava, Bp., 1984
  • A magyar szakszervezetek társadalmi helye, szerepe és időszerű tennivalói; Kossuth, Bp., 1984

Funkciói[szerkesztés]

Brossúrái - tézisei[szerkesztés]

  • Vasutas élmunkások (1948)
  • A szakszervezetek feladatai az ipar technikai színvonalának fejlesztésében, az új technika bevezetésében és tömeges alkalmazásában. (1955)
  • Az iparfejlesztés feladatai hazánkban (Társszerző, 1955)
  • A szakszervezetek feladatai az ipari termelés megjavításában és a műszaki színvonal emelésében(1956)
  • A párt vezető szerepe, növekedésének és munkastílusának egyes kérdései (1964)
  • A szabadság hajnalán (Antológia- 1965)
  • A magyar szakszervezetek szerepe a szocializmus építésben (1968)
  • Szakszervezetek a szocializmusért (1970)
  • A munkáshatalom szolgálatában (1973)
  • A szakszervezetek a fejlett szocializmusért (1976)
  • A magyar szakszervezeti a fejlett szocializmus szolgálatában (1978)

Gáspár Sándor sírja Budapesten. Farkasréti temető: 60/8-1-730.

Kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Többszöri átalakulás, de az egy hét alatt végig a felső vezetéseben

Források[szerkesztés]