Gyulay Sámuel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyulay Sámuel
Született 1723
Meghalt 1802. április 24. (78 évesen)
Nemzetisége magyar Magyarország 
Szolgálati ideje 1740–1802
Rendfokozata tábornagy
Egysége székely határőr dandár
32. (Forgách) gyalogezred
Gyulafehérvár helyőrség parancsnoka
Csatái osztrák örökösödési háború
hétéves háború
Kitüntetései Mária Terézia-rend (1763)
Rokonai apja: id. Gyulay Ferenc altábornagy
fiai: Gyulay Ignác tábornagy és
Gyulay Albert altábornagy

Marosnémeti és nádaskai gróf Gyulay Sámuel (Tornanádaska, 1723. július 28.Székelybere, 1802. április 24.), magyar gróf, császári-királyi altábornagy, a hétéves háború hadvezére, 1764-től a székely határőr dandár parancsnoka, 1773-tól a 32. gyalogezred („Harminckettesek”) ezredtulajdonosa, Gyulafehérvár katonai parancsnoka.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyulay (Gyulai) Sámuel gróf édesapja Gyulay Ferenc gróf (1674–1728), édesanyja Losonczi Bánffy Mária grófnő volt. Ő volt a házaspár negyedik, legkisebb gyermeke. Testvérei: Klára (Bethleni Bethlen Imre felesége), ifj. Ferenc, és Katalin.

Gyulai Sámuel gróf katonai pályája az osztrák örökösödési háborúban (1740–1748) kezdődött. Az ezt követő hétéves háború (1756–1763) során már ezredesként harcolt. 1762. augusztus 2-án a csehországi Teplitz (ma: Teplice) melletti harcokban tanúsított helytállásáért 1763. november 11-én a Katonai Mária Terézia-renddel tüntették ki.

1762-ben Mária Terézia királynő utasítására az Udvari Haditanács katonai bizottságot küldött Erdélybe, hogy a székely határőrséget betagolja a birodalmi hadseregbe. A székelyek ellenállását fegyveres erőszakkal törték meg. 1764. január 7-én éjjel Joseph von Siskovits báró altábornagy katonái tömegmészárlást rendeztek a Csík-Madéfalván összegyűlt lakosság között, az életben maradottak Bukovinába menekültek. Ezt követően március 7.16 között a Bizottság katonai fedezet alatt végrehajtotta az erdővidéki kényszersorozást. Háromszéken megszervezték a 2. székely gyalogezredet, Kézdivásárhely központtal, és a székely huszárezredet Sepsiszentgyörgy központtal. A székely gyalog- és huszárezredeket egyetlen határőr dandárban egyesítették, amelynek parancsnoka Marosnémeti és Nádaskai gróf Gyulay Sámuel vezérőrnagy lett.

1773-ban, Forgách Miklós tábornok halála után a róla elnevezett magyar gyalogezred tulajdonosává Gyulay Sámuel vezérőrnagyot nevezték ki. A Gyulay-ezred 1781-től kezdve Pestről és környékéről vette kiegészítését, ezért nevezik (mindmáig) a magyar főváros háziezredének. 1796-tól a Gyulay-ezred a 32. hadrendi számot viselte („Harminckettesek”).[1]

A felállítás alkalmával az ezredet ezredparancsnokáról nevezték el, amely elnevezését természetesen Forgách Ignácnak tábornokká és az ezred valóságos tulajdonosává történt kinevezése után is megtartotta 1773-ig, Forgách haláláig. -tól 1802-ig az ezred tulajdonosa Gyulay Sámuel gróf altábornagy lett. 1777-ben altábornaggyá nevezték ki. Gyulafehérvár (Karlsburg) katonai parancsnokaként hunyt el 1802. április 24-én.

Halála után a „Harminckettesek” ezredtulajdonosa Galánthai Esterházy Miklós herceg tábornok lett (1832-ig).

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyulay Sámuel tábornok Kászoni Bornemissza Anna bárónőt vette feleségül, akitől 4 gyermeke született:

  • Gyulay Krisztina (1760–1785), aki 1779-ben Gönczruszkai gróf Kornis Zsigmondhoz (1750–1809) ment feleségül.
  • Gyulay Ignác tábornagy, horvát-szlavón bán (1763–1831), aki Julia von Edelsheim bárónőt vette feleségül. Egyetlen fiuk, Gyulay Ferenc József császári-királyi táborszernagy (1798–1868) az 1859-es szárd háborúban a császári csapatok főparancsnokaként súlyos vereséget szenvedett a franciáktól a magentai ütközetben.
  • ifj. Gyulay Sámuel († 1790), aki Bornemissza Borbála bárónőt vette feleségül. (az 1790-es halál esetleg tévedés. Az Országos Levéltárban található forrás szerint B. Borbála 1794. december 30-at említi férje halálának )
  • Gyulay Albert altábornagy (1766–1835), aki Julia van Wynants németalföldi grófnőt (†1824) vette feleségül.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1888-ban, már az Osztrák–Magyar Monarchia idején a „Harminckettesek” Mária Terézia magyar királynő nevét vették fel, akinek rendeletére 1741-ben megalakult).

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar oratio, mellyben hogy az eklésiai szent hivatal a fő rendnemeseket illesse, meg-mutattatik… Verses értekezés, melyet édesanyjának, Losontzi Bánffy Anna grófnőnek ajánlott, 1740-ben. (Online változat a MEK-OSZK honlapján).

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]