Gyorstollaslabda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gyorstollaslabda (angolul: speed badminton) a tollaslabda háló nélküli változata, olyan sport, mely más ütős sportok, például a tenisz, tollaslabda, illetve a squash elemeit kombinálja. A sportot ma már világszerte játsszák. Mivel nincsen háló és speciális pályaigénye sem, ezért teniszpályán, utcán, vagy akár tengerparton is lehet játszani. A pálya két egymástól 12,8 méterre fekvő 5,5×5,5 méteres négyzetből áll. Világszerte rendeznek versenyeket az egyre növekvő számú klubok. Több országban nemzeti szövetségek is alakulnak a sportág népszerűsítésére és fejlesztésére. 2011 augusztus 25-én Berlinben megalakult a Nemzetközi Gyorstollaslabda Szövetség (ISBO, International Speed Badminton Organization).

Felszerelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játékot ütőkkel játsszák. Az ütők hasonlóak a squashban használtakhoz, de speciálisan a sportághoz gyártják őket. Hosszuk 58 és 61 cm között van. A labdát speeder-nek hívják, ez nehezebb és messzebbre repül, mint a hagyományos tollaslabda, így a széllel szemben is ellenállóbb. A játékteret speciális szalagokkal jelölik ki.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A speciális labdát és a játék ötletét Bill Brandes találta ki Berlinben. Később erre a labdára alapozva hozta létre a német Speedminton cég a játékot, melyet 2001-ben nevezett el gyorstollaslabdának (speed badminton). A sportág gyorsan fejlődik, 2003-ban már 6000 aktív játékosa volt Németországban, rendszeresen vannak versenyek egész Európában, és az utóbbi időben a többi kontinensen is.

Szabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játéktér két egymástól 12,8 méterre lévő 5,5x5,5 méteres négyzetből áll. A játék célja, hogy eltaláljuk a labdával az ellenfél négyzetét. Ha a labda a négyzeten kívül ér földet, akkor az ellenfél szerez pontot. A négyzetekből bármikor kiléphetnek a játékosok játék közben.

Pontozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játékot 16 pontig játsszák, 15–15 állás esetén addig, amíg az egyik fél nem szerez két pont előnyt. Az ellenfél és a saját adogatásból is szerezhető pont. A szerva 3 pontonként cserélődik a játékosok között, 15–15 után pedig felváltva szerválnak a játékosok. Szerválni a pálya hátsó harmadából kell, úgy, hogy a labda a csípő vonala alatt legyen, amikor találkozik az ütő fejével. A szett végével a játékosok térfelet cserélnek, az előző szett vesztese kezdi az adogatást. A játék általában 2 nyert szettig tart.

Páros: A páros játékot ugyanazon a pályán játsszák, mint az egyénit. A párosok egy négyzetben állnak. A szerváló játékos áll a pálya hátsó felén, a fogadó pedig az első felén. A labdamenet közben nem cserélhet helyet a két játékos. A szerva folyamatosan cserélődik a négy játékos között 3 pontonként, az a játékos, aki megkapja az adogatást egyben helyet is cserél a partnerével. Szervacserénél mindig az addig fogadó játékos lesz az adogató.

Labda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

4 típusa van:

  • Versenylabda: A versenyeken ezeket használják a felnőtt és U18 kategóriákban, ezek a leggyorsabb labdák és ezek repülnek a legmesszebb.
  • Szabadidő labda: Ezek a labdák lassabbak és kevésbé repülnek messzire mint a versenylabdák. Versenyeken az U14 kategória játszik vele.
  • Cross-speeder: Ez a labda kifejezetten szabad térre lett kifejlesztve, jobban ellenáll a szélnek, mint a hagyományos labdák.
  • Éjszakai labda: Ezek a labdák éjszaka vagy sötétben használhatóak egy világító patron belehelyezésével.

Világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. augusztus 26-án és 27-én került megrendezésre az első Gyorstollaslabda világbajnokság Berlinben a Steffi Graf Stadionban. A versenyen 29 ország több mint 380 játékosa vett részt 10 kategóriában. A döntőben a férfiaknál a svéd Per Hjalmarson nyert, míg a nőknél a német Janet Köhler.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]