Gymnocephalus ambriaelacus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gymnocephalus ambriaelacus
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszósok (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Öregcsalád: Percoidea
Család: Sügérfélék (Percidae)
Alcsalád: Percinae
Nem: Durbincsok (Gymnocephalus)
Bloch, 1793
Faj: G. ambriaelacus
Tudományos név
Gymnocephalus ambriaelacus
Geiger & Schliewen, 2010
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gymnocephalus ambriaelacus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gymnocephalus ambriaelacus témájú kategóriát.

A Gymnocephalus ambriaelacus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gymnocephalus ambriaelacus csakis a Duna-medence felső szakaszánál, Németország déli részén, az Ammersee nevű tóban lelhető fel. Az Ammersee endemikus hala.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a hal legfeljebb 11,7 centiméter hosszú. A vágó durbincstól (Gymnocephalus cernua) a nagyobb méretű szemei, a háti rész oldalán levő foltok, valamint a mélyebb testfelépítése. A széles durbincstól (Gymnocephalus baloni) is ezek a jellemzők különböztetik meg, továbbá a farokúszó villája mélyebb.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gymnocephalus ambriaelacus mérsékelt övi, édesvízi sügérféle.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Májusban, a 3-5 méteres mélységből kifogott, ívásra kész nőstények, hamarosan fogságban lerakták ikráikat. Az ikra 1 milliméter átmérőjű, és egy kissé ragadós. Mivel, csak egy kissé ragadós, az ikra egyaránt a fenékhez rögzülhet vagy a felszínen lebeg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]