Gyirmót

Gyirmót
Katolikus templom
Gyirmót címere
Közigazgatás
Település	Győr
Városhoz csatolás	1970
Korábbi rangja	község
Irányítószám	9019
Népesség
Teljes népesség	1252 fő (2011. jan 1.) +/-
Népsűrűség	156,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8 km²
Távolság a központtól	11 km
Elhelyezkedése
Gyirmót Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
é. sz. 47° 38′ 09″, k. h. 17° 35′ 33″47.6359, 17.5924
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyirmót témájú médiaállományokat.

Gyirmót 1970 óta Győr egyik városrésze, korábban önálló község volt.

Fekvése

Győr belvárosától mintegy 7 kilométerre fekszik dél-délnyugati irányban, attól az M1-es autópálya választja el. Legközelebbi szomszédja a szintén Győrhöz tartozó Ménfőcsanak, a két városrész között a 83-as főút képez határvonalat. Gyirmót keleti szélén ér véget a 83-asba csatlakozva a Nyúltól Győrújbarát érintésével idáig húzódó 8311-es út.

Története

Gyirmót Árpád-kori település. Nevét 1267-ben említette először oklevél praedium Giurmoth és villa Giurmoth írásmóddal. Ekkor népes település lehetett, mivel már ekkor két Gyirmót nevű településből állt egymás mellett; az egyiknek a Koppán nemzetségből származó Babuna Miklós volt az ura, míg a másiknak külön birtokosa volt. Legrégibb birtokosai Babuna Miklóst követőleg a nagyváradi káptalan és a Gyirmóti család voltak.

1348-ban a káptalan elcserélte ezt a birtokát Kápoli Bán Miklós özvegyével és kiskorú fiával más birtokért. 1349-ben Gymolth néven említették. 1361-ben Fokra Miklós comes örököseit és Zsidov Mihályt, 1366-ban a Vecsey és az Akai Iváncz családok is a birtokosai voltak. 1594-ben a törökök elpusztították, hat évvel később azonban ismét megtelepült, de lakosai a törökök gyakori sanyargatásai elől végül mégis elmenekülni voltak kénytelenek. A visszatelepült lakosok csak a Rákóczi-szabadságharcig élhettek nyugalomban, mert Sigbert Heister császári vezér a községet megrohanta és feldúlta. Ugyanekkor pusztult el Sebes falu is, melynek a Sebesi puszta őrzi emlékét. Ennek és Gyirmótnak határából alakult ki a mai község, ahova a Heister-féle dúlás után németeket telepítettek, akik azonban idővel megmagyarosodtak.

A mai településkép meghatározóan a 18. században alakult ki. Ezt követően a 19. század elején Koroncó irányában egy teleppel bővült a falu.

A 20. század elején Győr vármegye Sokoróaljai járásához tartozott.

1910-ben 764 lakosából 757 magyar volt. Ebből 756 római katolikus volt.

Sebes

Sebes falu már 1372-ben részben a Pok nemzetségbeliek birtoka volt, azonban a káptalan birtoklására nézve csak 1448-tól kezdődőleg találhatók adatok, amikor egy része a Meggyesieké volt. A 20. század elején a győri káptalannak és Csukássy Károlynak volt itt nagyobb birtoka. A sebesi pusztán kívül még a Csukássy puszta és az Iván-major is ide tartoztak.

Nevezetességek

Gyirmót barokk stílusú római katolikus temploma 1769-ben épült.

Az öt állomást felfűző Holt-Rába tanösvény Gyirmót határából indul és a Holt-Rába egyik ága mellett, valamint ennek árterén vezet végig, rajta fapadokkal és faasztalokkal ellátott pihenőt, valamint madármegfigyelő tornyot is létesítettek.

• 
  Emléktábla a két világháború gyirmóti hőseinek
• 
  A fürdő, az Achilles Park bejárata

Híres emberek

• Itt született Amtmann Árpád aranyokleveles gépészmérnök (1923 –)
• Itt élt Győri Szabó József nóta- és népdalénekes (1929 – 2011)

Utcái

Gyirmót „főutcája” a Szent László út. Erről a legelső mellékút a Tavirózsa utca, amely a Határ utcában folytatódik. A Határ utca 1 km-en párhuzamos a 83-as főúttal és a Szent László úttal. A Határ utcát és a Szent László utat összekötő (párhuzamos) utcák: Sárkereki utca, Gyirmóti utca, Ménfői utca. E három utcát a Tiborc utca köti össze. A Ménfői utca vége felé van egy, a Szent László úttal párhuzamos utca, a Laposi út, és ennek a végén egy 90°-os kanyar, majd kezdődik a Szertár köz, amely belefut a „főutcába”. Gyirmót másik felén van a főutcától befelé két utca, amelyek párhuzamosak: a Vaskapu utca, majd a Gerle utca. Ezeket a Szent László út felől az Erdei út, távolabb a Kenderföldi út köti össze. A Papréti út az 1-es valamint 37-es autóbuszok végállomása. A Ménfői úton található a Gyirmót FC Győr stadionja, az Alcufer stadion.

Források

• Bedy Vince: Gyirmót története; közread. Perger Gyula, képvál., jegyz. Nemes Gábor; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2013 (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások)
• Borovszky Samu: Győr vármegye
• Györffy György: Komárom vármegye

Kapcsolódó szócikkek

• Gyirmót FC

További információk

• Ahová a gólyák is hazajárnak. A 850 éves Gyirmót múltja, jelene és jövőképe; Győr-Gyirmót Településrészi Önkormányzata, Győr, 2010