Ditró
| Ditró (Ditrău) | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Székelyföld | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hargita | ||
| Rang | község | ||
| Beosztott falvak | Cengellér, Orotva | ||
| Polgármester | Puskás Elemér | ||
| Irányítószám | 537090 | ||
| Körzethívószám | 0266 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 5274 fő (2002)[1] +/- | ||
| Község népessége | 5944 (2002)[2] | ||
| Magyar lakosság | 5218 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 800 m | ||
| Terület | 114,99 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ditró
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 46° 48′ 17″, k. h. 25° 29′ 42″ | |||
| Ditró weboldala | |||
Ditró, vagy Gyergyóditró (románul Ditrău, németül Dittersdorf, szászul Dittrichderf) nagyközség Romániában, Hargita megyében. Orotva tartozik hozzá. Két részből áll, amelyek neve Felszeg és Alszeg.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói és Görgényi-havasok által pártázott fennsík északnyugati részén fekszik Ditró község. A Szárhegy felől műúton érkező, elhagyva a községet, nemsokára kilép a medencéből, és a Maros mellett kanyargó országúton folytatja útját Maroshévíz felé. Az átutazóban ez a település városias képeket villant fel, s valóban Ditró a medence egyetlen községe, mely egy ugrásnyira van a kisvárosi cím felé. A helység egyik része a Ditró pataka mentén, alsóbb területei a Maros volt árterületén épültek.
Gyergyószentmiklóstól 13 km-re északnyugatra a Maros, a Ditró és a Martonka-patak törmelékkúpjain a Gyergyói-medence északi részén fekszik. Románia egyik leghidegebb települése: a fagyos napok száma évente átlag 175. A legalacsonyabb hőmérsékletet 1929. február 11-én mérték, és –36,5 °C volt.
Éghajlata megegyezik a medence többi helységeinek éghajlatával. A tréfás megállapítás, miszerint Gyergyóban kilenc hónapig hideg van és három hónapig nincs meleg, jórészt megállja a helyét. Két lényeges tényező hordozza az időjárás sajátosságát. Az egyik a tengerszint feletti magasság (800 m), a másik a hegyek közé zárt medence jelleg.
A napsugárzást, főként a téli és őszi hónapokban, nagyban csökkenti a felhőréteg és a medencébe beszoruló köd. Ezért van az a jelenség, amikor télen a medence alsóbb területein nedves hideg van, a környező hegyeken a sízők napfürdőznek. Uralkodó a nyugati, északnyugati irányból fújó nedves óceáni légtömegeket hozó szél, és az északkeleti száraz kontinentális légáram. A domborzati viszonyok módosítják és sajátossá teszik ezeket az uralkodó széljárásokat. A hideg légtömegek, melyek északkeletről törnek be a medencébe, sokszor hosszú ideig megülik azt és a zúzmarás ködök kíséretében alacsonyan tartják a hőmérsékletet. A sokévi átlaghőmérséklet 5,1 Celsius-fok, és Románia, de Európa egyik hidegpólusaként is nevezetes. A minimum és maximum hőmérsékletek szélsőséges, kontinentális jellegűek. Az évi közepes hőmérsékletingadozás 24,8 Celsius-fok, de főként nyáron észleltek 25 Celsius-fokos napi ingadozást is. Eddig a legalacsonyabb hőmérsékletet 1929. február 11-én mérték, és –36,5 Celsius-fok volt. A fagyos napok száma évente eléri a 175 napot és 25 Celsius-fok fölötti érték évente csupán 41 napig észlelhető. A sokévi csapadékmennyiség jóval kevesebb, mint az a tengerszint fölötti magasságból adódna. Az év legcsapadékosabb időszaka május, június és július első fele, míg a legalacsonyabb csapadékszintet az őszi hónapokban, valamint februárban és márciusban mérik. A csapadék nemritkán heves záporok formájában hull alá, olykor tetemes anyagi károkat okozva. A hótakaró átlagban 180–200 napig marad meg a hegyekben.
Annál érdekesebb a ditrói alkáli masszívum, mint földtani képződmény. Geokémiai, ásványtani és kőzettani változatossága különleges. 124 ásványváltozat található itt, közülük sok ritka ásvány. A kék szodalitos és kankrinites nefelinszienitet a szakirodalomban itt írták le először (F. Zirkel, 1866) és ditroit néven ismerik ma szerte a világban. A Ditrói-tömb a vegyi elemek valóságos eldorádója, hisz a Mengyelejev-féle periódusos rendszer majd minden eleme megtalálható itt, kezdve a lítiumtól a lantanidákig, a cirkóniumtól és hafniumtól, a tantálig és niobiumig. A Ditrói tömzs legfontosabb hasznosítható eleme a molibdén. A molibdénnel ritka földfém fajták, esetenként ólom és cink társulnak.
A község életében a Marosnak csupán a tutajozás virágzása idején volt nagyobb jelentősége. Annál számottevőbb a Ditró patakának a szerepe, mely észak-dél irányba áthalad a településen és a vízellátás szempontjából nagy jelentőséggel bír. Az első vízimalom 1617-ben létesült, amely famegmunkálásra és gyapjútisztításra is alkalmas volt. A hagyomány szerint katonáskodó ditrói ezermester készítette. Már 1626-ban a szárhegyi Lázár István főkirálybíró Fülöp Balázs ditrói lófőnek cserébe ad egy ditrói jószágot, amelyen fűrészmalom is van. 1721-ben a ditrói malomjövedelem 170 forint. Az 1820-as urbárium szerint a malmok száma Ditróban 6, „melyek fogyatkozás nélkül vannak”. A malmok száma 1920 körül volt a legnagyobb. Ezek mind a Ditró patak déli ágán helyezkedtek el, és a helyi lakosoknak őröltek. Orotva település az 1780-as években kezd kialakulni Ditró határában. Vitos Mózes szerint a lakosság főjövedelme 1896 körül a deszkametszés, ami több fűrészmalom létét feltételezi. 1930-ban két fűrészmalom és két lisztelő malom létezett itt, utóbbiak a helybelieknek őröltek. A XIX. század második felében és a XX. század elején Gyergyószentmiklóson élt a molnárságnak egy sajátos intézménye. Ezt Mónártársulat-nak nevezték. A társulat feladata a víz kezelésének ellenőrzése, a vízelosztási viták elintézése és a téli jegelés megszervezése volt. Vezetői a mónárbíró és a jegyző voltak. A küldöncöt pógár-nak nevezték. Ezeket az újévi gyűlésen választották meg. Ugyanakkor tárgyalták meg a molnárok vízhasználati kihágásait is. A molnárbíró feladata volt a jegelések ellenőrzése, a jegelési szakaszok kimérése, a molnárok közt felmerült viták elintézése. Felszólítására a molnárok kötelesek voltak éjjel is kivonulni jegelni vagy szajt hajtani. A jegyző végezte az írásbeli teendőket, kezelte a társaság iratait és a pénzt. A polgár pedig a küldöncszolgálatot teljesítette. Ezenkívül télen a molnárbíró által kijelölt sorrendben, naponként felváltva minden molnár ellátta a hányatópásztori szolgálatot, vagyis mindennap az egész árokszakaszt végigjárta és ellenőrizte a jegeléseket. A jegelést el nem végzőket megbüntették, megzálogolták. Egyszeri büntetés egy korona volt. Ha az illető nem fizetett, zálogot vettek. A zálogtárgyakat újévkor elárverezték. Ha új molnár jött a faluba, annak 5 forint beléptidíjat kellett fizetnie. Ha a társaságba nem lépett be, nem engedték őrlőt gyűjteni. A belépési díjakból és a büntetésekből fizették a társulat kiadásait, valamint a molnárbíró, a jegyző és a polgár tiszteletdíjait. Előbbi rendszerint 2 forintot, az utóbbi kettő 1-1 forintot kapott. Ditróban az utolsó molnárbíró Ghinda Mihály volt.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevének eredeti alakja a magyar Detrejó (= Detre pataka) és eredetileg víznév volt. Ennek eredete a gót drohti (= tekervényes patak) főnév.
Története [szerkesztés]
Ditró Gyergyószárhegy kirajzásából keletkezett a 15. században. Az 1567-es regestrumban Gyitro néven 26 kapuval van bejegyezve.
Bethlen Gábor fejedelem megbízottai 1614-ben 52 családot találtak itt: 6 gyalog-, 26 szabad székely-, 3 ős- és 10 fejekötött jobbágy, 7 zsellér és 2 külső szolga volt a településen. 1721-ben már 99 lófő és gyalogos, 24 jobbágy, 1 kóborló, összesen 124 család lakja.
Az 1716-17-ben pusztító pestisnek az akkor másfélezernyi lakost számláló Ditróban majdnem 700-an estek áldozatul. Azonban egy 1773-ban keletkezett határőri kimutatás már 356 családfőt, és 840 fiúgyermeket tüntetett fel, ami 2400 lelkes települést jelentett. A népességgyarapodás folyamatosan tartott és az 1900-as népszámlálás 6151, míg az 1930-as 6785 főt írt össze. Lélekszámban már a 19. században utolérte Szárhegyet, míg napjainkra a másfélszeresére haladta.
1829-ben a királytól már egy Bécsben kelt oklevél nyomán két országos sokadalmat és keddnapi hetivásár jogot szerzett. Már 1868-ban a ditróiak folyamodványban kérték, hogy rendezett tanáccsal ellátott városok sorába kerülhessen a település. Ebben az időben Ditró a környék komoly gazdasági tényezőjévé vált.
Látnivalók [szerkesztés]
- Barokk római katolikus Szent Katalin temploma 17. századi, tornya 1653-ban épült, 1712-ben megmagasították, 1746 és 1757 között a templomot újjáépítették, egykor erődített fal vette körül.
- Mellette a 75 m magas 1908 és 1913 között épült neogótikus nagytemplom, a Gyergyói-medence legnagyobb kéttornyú temploma, mindez Románia második legmagasabb temploma.
- Határában kékes színárnyalatú gránitkemény kőzet fordul elő, melyet a községről ditroitnak neveztek el.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1876-ban Siklódy Lőrinc szobrászművész.
- Itt született 1886-ban Vendl Aladár geológus.
- Itt született 1888-ban Csiby Andor helytörténész.
- Itt született 1890-ben Vendl Mária mineralógus, természettudós.
- Itt született 1909-ben Bajkó Erzsébet, Taufferné író, újságíró.
- Itt született 1927-ben Tarisznyás Márton néprajzkutató.
- Puskás Tivadar - 1844. szeptember 17-én született Pesten, a nemesi származású ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó és felesége Agricola Mária első gyermekeként
Testvérvárosok [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
