Gyergyószentmiklós
| Gyergyószentmiklós (Gheorgheni, Niklasmarkt) | |||
| 250px | |||
| Szent Miklós szobra Gyergyószentmiklóson | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Székelyföld | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hargita | ||
| Rang | municípium | ||
| Beosztott falvak | Gyilkostó, Kovácspéter, Vargatag, Visszafolyó | ||
| Polgármester | Mezei János (MPP) | ||
| Körzethívószám | 0x66[1] | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 19 895 fő (2002)[2] +/- | ||
| Község népessége | 20 018 (2002)[3] | ||
| Magyar lakosság | 17 464 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 810 m | ||
| Terület | 222 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gyergyószentmiklós
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 46° 43′ 17″, k. h. 25° 36′ 0″ | |||
| Gyergyószentmiklós weboldala | |||
Gyergyószentmiklós (románul Gheorgheni, németül Niklasmarkt) város Romániában; Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja. A következő települések tartoznak hozzá: Gyilkostó, Kovácspéter, Vargatag és Visszafolyó.
Ünnepnapja december 6-a, Szent Miklós napja.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. Délről Tekerőpatak, nyugatról Alfalu, északnyugat felől Szárhegy öleli körül. Kelet felől a Magas-Bükk és Pongrác-tető (1257 m), északon a Piricske-tető (1545 m) határolja.[4]
A 12-es országút kapcsolja össze Csíkszeredával (62 km) és Maroshévízzel (42 km a vasútállomás). Parajd (65 km) felől az 1287 m magas Bucsin-tetőn átvezető 13B műúton, Székelyudvarhely (65 km) felől a Libán-tetőn keresztülvágó 138-as megyei úton közelíthető meg. Gyilkostó (a központból 29 km) felé a 12C műút vezet. A 24 km hosszú „gyergyói körút” útvonala Gyergyószentmiklós – Gyergyóalfalu – Gyergyócsomafalva – Gyergyóújfalu – Kilyénfalva – Tekerőpatak – Gyergyószentmiklós. A székely körvasúton Csíkszereda, illetve Maroshévíz felől közelíthető meg.
Éghajlat [szerkesztés]
Románia egyik leghidegebb éghajlatú városa, évente átlagosan több mint 160 fagyos nappal.
Nevének eredete [szerkesztés]
A település nevének eredetét illetően nincs egyetértés. A név utótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta, a gyergyó szó eredete viszont vitatott. Egyesek azt állítják, hogy a magyar gurog (= görög) ige folyamatos alakja, ebből lett a görgő, majd gyergyó, mások a György folyó nevéből (Gyergyjó) származtatják. Egy másik hagyomány azt tartja, hogy a területre legelőször betelepedők felkiáltásából (Jer! Jó!) ered. Talán a legkézenfekvőbb magyarázat az, amely Szent György nevéből eredezteti. Eszerint az ide telepedők Szent Györgyről nevezték el településüket, amely később a latin nyelvű oklevelekben és pápai dézsmajegyzékekben latinosan a Georgius helyett (hibásan) mint Georgio vagy Gyorgio jelent meg, és a köznyelvben az idők során Gyergyóvá alakult.[5]
Története [szerkesztés]
Már a 13. században volt település a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg.
Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 1940 szeptemberében a II. bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került, de 1944-ben a szovjet hadsereg visszafoglalta. 2002-ben 20 018 lakosából 17 524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt. 2006-ban szavazás alapján municípium lett.
Látnivalók [szerkesztés]
Szabadság tér [szerkesztés]
Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piactér ma Szabadság tér néven Erdély egyik legszebben parkosított kisvárosi főtere. Mai képe a 19-20. század fordulóján alakult ki, amikor emeletes épületeket húztak a helyi kézművesek kezdetleges házainak helyére. Ezek egyike ma a városi kórház, egy másik a bíróság.
- A református templomot (Szabadság tér 25.) 1895–99 között építették. Ehhez Szathmáry István ditrói főgondnok ajándékozott telket a város főterén. A templomot 1899 októberében Bartók György püspök szentelte föl. (A reformátusok a városban diaszpórában voltak és vannak. Borbáth Pál csíkszeredai református lelkész szervező munkája eredményeként a 19. században indult meg az egyházközség élete. 1899-ben a református gyülekezet 200 tagot számlált. A Gyergyói-medencében 1992-ben a reformátusok száma közel 1650 fő volt, közülük 1397-en éltek Gyergyószentmiklóson; 1999 novemberében 1394-en.)
- Gyergyó fiúszék székháza a piac közelében, a bírósági épület helyén volt.
- Képzőművészeti műemlék épületek a Szabadság téren: 1-11, 13, 15, 17-19, 22, 23, 16, 30. házak.
Márton Áron utca [szerkesztés]
- A római katolikus templom (Márton Áron u. 9-11). 1753-57 között épült az 1629-ben kibővített régi gót templom (1498) helyén. A plébánia 1758-ban épült.
- A templom szomszédjában a volt Páli Szent Vince női apácazárda és leányiskola (Fogarassy Leánynevelő Intézet), ahol színjátszást, táncot és zenét tanítottak. A zárdát 1876-ban szentelte föl Fogarassy Mihály püspök. Az épületben ma állami iskola működik.
- A templom közelében áll Fogarassy Mihály erdélyi püspök szobra.
- Egykori örmény családok barokk stílusú, műemlék házai: Márton Áron u. 10, 12, 14.:
- Kopacz-ház: a Kopacz-család építette az 1800-as évek elején;
- Bocsánczy-ház: 1733-ban épült, értékes eleme az 1841-es évszámmal ellátott ablakrács, a kovácsmesterség remekműve;
- Kövér-ház az 1810-es tűzvész után épült. Lakói állatkereskedők voltak. A kaput címerük díszítette.
- Ugyancsak műemlék a 17-18. században épült Czárán-ház (Márton Áron u. 7).
- A Mezőgazdasági Iskolaközpont épülete 1785-1790 között épült.
Örménytemplom utca [szerkesztés]
- Az örmény római katolikus templom (Örménytemplom u. 1.) 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kőkápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg, plébániája 1769-ben épült. A barokk épület a város északkeleti részén, a Gyilkostó felé vezető út jobb oldalán áll.
- Az örmény katolikus plébánia épülete (Örménytemplom u. 4) ugyancsak műemlék, a 19. században épült. Görög Joachim pap idejében (1908) az alábbi jelmondatot vésték a portára: „Sautis causa nemini clausa” (A lelki üdv e háza, senki előtt sincs zárva).
Rákóczi Ferenc utca [szerkesztés]
- Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne.
- A 29. ház fakapuját 1885-ben építette Máthé Imre faragómester.
Köztéri szobrok [szerkesztés]
- A Szabadság tér:
- közepén Szent Miklós szobra áll,
- keleti sarkán pedig egy faragott kopjafa, Maradunk! felirattal.
- A Kossuth Lajos utca és a Testvériség sugárút (Bulevardul Frǎției) közötti kis parkban három szobor áll:
- A park Kossuth Lajos utca felőli végén 1977 májusában állították fel Kossuth Lajos egész alakos szobrát, Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművész alkotását.
- A park másik végében van Petőfi Sándor emlékműve.
- A kettő között páros kopjafa emlékeztet a szabadságharcra. A két kopjafát összekapcsoló táblácskán az 1848-as és az 1992-es évszám olvasható.
- A „kommunista időszak” kényszermunkásainak ásót formázó emlékműve a Kárpát utcában (Strada Carpați) áll.
- A Maros szálló közelében álló, vascsövekből hegesztett és kékre festett művet alkotója valószínűleg nem mászókának, hanem „térplasztikának” szánta.
-
Faragott kopjafa a Szabadság tér keleti sarkán
-
Petőfi Sándor emlékműve
-
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve
-
A „kommunista időszak” kényszermunkásainak ásót formázó emlékműve
-
Térplasztika a Maros szállóhoz közel
Egyéb látnivalók [szerkesztés]
- Ortodox temploma 1929 és 1937 között épült.
- A zsinagóga emléket állít a holokauszt több mint 1000 áldozatának.
- A város egyik legújabb egyházi épülete a Szent István király ereklyéinek felmagasztalása templom és plébánia. A rendkívül modern stílusú épületegyüttest 2008. augusztus 20-án este szentelte fel Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök.[6]
- A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna-kápolna áll. Az egyik a 13. században épült (később barokkizálták), a másikat az 1700-as években a pestisjárvány után emelték.
- Az iskolaépület 1783-ban lett készen.
- Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.
- A város nevezetessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.
- A külvárosban, a Békény utca 77 szám alatt található a ma is működő és látogatható egy, a XIX. században épült vízimalom.
Városrészek [szerkesztés]
- Felszeg, a város keleti része, amely a római katolikus templomtól keletre helyezkedik el, lakóházak és a város katonaságának kaszárnyája található itt.
- Központ és Főtér, az előbbi magában foglalja az utóbbit és annak környékét, a látnivalók nagy része, valamint az intézmények többsége itt található.
- A Központtól északra található a Temető-telep, ahol a város temetője és sok lakóház található.
- Hóvirág-telep, a város délkeleti része, itt szintén lakóházak találhatók, valamint nagy kaszálók.
- Piactér, itt található a város piaca, valamint itt irányítódik el a teherautó-forgalom. Lakóházak és intézmények alkotják, egészen a város nyugati részében elhelyezkedő vasútállomásig tart.
- Virág- és Bucsin-negyed, ezek tömbháznegyedek, szintén a vasútállomásig tartanak.
- Az ipari városrész a vasútállomástól nyugatra található, egy kissé nyújtott negyed, gyárak, irodák és áruház is található itt.
- A hagyományosan örmények lakta városrész neve Várszeg, ez ma a város szerves része. Az örmény családok házai a Márton Áron utcában láthatók.
Sport [szerkesztés]
A város legismertebb sportegyesülete a Progym jégkorongcsapat.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt születtek [szerkesztés]
- 1740: Ákontz-Kövér István, mechitarista szerzetes, cimzetes érsek, a velencei rendház főapátja.
- 1800: Fogarasy Mihály erdélyi püspök.
- 1809: Földváry Károly 48-as honvédezredes az itáliai magyar légió parancsnoka és Földvári Sándor 48-as honvédezredes.
- 1879: Vákár Péter Arthur diplomata, lapkiadó, közíró, magyar királyi kormánytanácsos.
- 1881: Lázár István író, költő.
- 1896: Imets Béla író, szerkesztő.
- 1899: Karácsony János festőművész
- 1908: Vákár Tibor grafikus, festőművész.
- 1908: Lengyel Zoltán örmény katolikus apostoli kormányzó.
- 1909: Balás Gábor író, műfordító, jogtörténész, a Székelykör megalapítója.
- 1910: Czimbalmos László pedagógus és természettudományi író
- 1912: Salamon Ernő, költő.
- 1915. január 15. Dr. Kónya István ügyvéd, a Szoboszlay Aladár vezette mozgalom résztvevője, 1958-ban végezték ki Temesváron vagy Aradon.
- 1924 január 2. Török István - színművész.
- 1926: Bálint Erzsébet Kostyákné zenetanár, művészeti író.
- 1926: Kónya István muzeológus, természettudományi szakíró.
- 1939: Kercsó Attila, orvos, költő.
- 1944: Burján Emil szobrászművész (A képen látható Szt. Miklós szobor az ő alkotása).
- 1945: Molnár Endre olimpiai bajnok vízilabdázó, 2006-tól a város díszpolgára.
- 1954: Nagy Vilmos számítástechnikai szakíró.
- 1955: Béres Katalin Erzsébet festőművésznő.
- 1955: Gál Éva Emese grafikusművész, költőnő.
- 1976: Dr. Sáska Zoltán Attila jogász, költő, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) alapítója, külügyi titkára, országos alelnöke, parlamenti titkár; a Magyar Atlanti Tanács tagja; a felsőegerszegi római katolikus templom oltárképének festője.
Itt éltek [szerkesztés]
Képek [szerkesztés]
A Szent István király ereklyéinek felmagasztalása templom (István király templom)
-
A templom
-
Templombelső
-
Templombelső
-
Templombelső
-
Templombelső
-
Templombelső
Testvérvárosai [szerkesztés]
Békés, Magyarország- Budapest XVII. kerülete, Magyarország
- Cegléd, Magyarország
- Eger, Magyarország
- Kiskunmajsa, Magyarország
- Siófok, Magyarország
- Szigetszentmiklós, Magyarország
Topolya, Szerbia
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Váradi Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély. Székelyföld. Gyergyó és vidéke. Budapest: Codex Print, 1997.
- ↑ Kölönte Béla: Gyergyó története. Gyergyószentmiklós: Mark Hause kiadó és nyomda, 2002.
- ↑ Templomszentelés
További információk [szerkesztés]
- Gömbpanoráma Gyergyószentmiklós településről
- Gyergyószentmiklóssal kapcsolatos hivatkozásgyűjtemény
- Képek Gyergyószentmiklósról a www.erdely-szep.hu honlapon
- Gyergyószentmiklós Blog
- Szent Miklós Napok 2007- Program Gyergyószentmiklós, 2007. december 5-9.
- Fény TV: Gyergyószentmiklós (Gheorgheni, Niklasmarkt)
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyergyószentmiklós témájú médiaállományokat.
.svg){kind=small}
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
