Gyepi béka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gyepi béka
Common Frog in Norway, 2007.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Család: Valódi békafélék (Ranidae)
Nem: Rana
Faj: R. temporaria
Tudományos név
Rana temporaria
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Mapa Rana temporaria.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gyepi béka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyepi béka témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyepi béka témájú kategóriát.

A gyepi béka (Rana temporaria) a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe és a valódi békafélék (Ranidae) családjába tartozó rendkívül elterjedt faj.

Elterjedése, élőhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyepi béka Angliától és Közép-Európától Észak-Skandináviáig és keleten Szibériáig mindenütt elterjedt. Nedves erdők, rétek, lápos területek, mezők és mocsarak lakója.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színezete rendkívül változó, a sárgástól a vörhenyesen át a feketésbarnáig terjed, több vagy kevesebb sötét folttal. A hímeknek a kecskebékával ellentétben belső hólyagjai vannak, nászidőben (lásd kép) a bőrük megduzzad, és feketés hüvelykujjvánkosuk fejlődik.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nappal és éjszaka egyaránt tevékeny, jól alkalmazkodott a szárazföldi élethez. A talajban vagy a vízben, a meder iszapjában telel. Hangja nem feltűnő. Férgeket, csigákat, rovarokat fogyaszt. A gyepi béka fogságban 12 évig is élhet.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A farkatlan kétéltűek közül elsőként jelenik meg a petézőhelyeken, néha távolabbról vándorol a vízhez. A nőstény álló- és lassú folyású, sekély vízben egy csomóban rakja le 1500-2500 petéjét. A kocsonyás csomó a víz felszínén úszik. Az ebihalak 14-18 nap múlva bújnak ki, június végére, július elejére átalakulnak, egyesek azonban lárva állapotban telelnek át.

Béka-nász az avaron, Ady után szabadon...
A lerakott peték
és az ebihalak

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]