Gyarmati területek listája
Az Egyesült Nemzetek Szervezete által összeállított gyarmati területek listáján olyan terüeltek szerepelnek, melyek a világszervezet szerint dekolonizációra várnak. Az eredeti listát 1946-ban állították össze és sokkal több területet tartalmazott, mint a jelenlegi. Az akkori függő területek, gyarmatok és mandátumterületek majdnem valamennyien szerepeltek a listában. A lista kiadásakor és ma is csak olyan területeket tartalmaz, melyeken állandó jelleggel lakosság tartózkodik, így több óceániai lakatlan terület (pl. a Clipperton-sziget vagy a Kingman-zátony) és az Antarktisz közelében levő lakatlan függő területek, mint például a francia déli és antarktiszi területek vagy a Heard-sziget és McDonald-szigetek nem szerepelnek a listában. Jelenleg 16 terület van belistázva, mint gyarmat.
Tartalomjegyzék |
A listán jelenleg szereplő területek [szerkesztés]
Az ENSZ által nyilvántartott listán a következő gyarmati területek szerepelnek:[1]
Az egykori spanyol gyarmat Nyugat-Szahara területének 85%-át 1975 óta Marokkó tartja katonai megszállás alatt és ő is igazgatja a terület ezen részét. A fennmaradó részt, az úgynevezett „Felszabadított Zónát” a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság irányítja. Mindezek ellenére az ENSZ továbbra is Spanyolországot tekinti a terület gyarmattartójának.[4]
A listáról mára törölt területek [szerkesztés]
A következő területek szerepeltek korábban a listában. Az évszámok a függetlenség elnyerését, vagy az egyéb okból a listáról törlés évét mutatják.[5]
A listáról törölve egyéb okokból, mint a függetlenség [szerkesztés]
| Elhelyezkedése | Név[5] | A listáról törlés oka[5] | Jelenlegi státusz | Korábbi gyarmattartó[5] | Népesség | Terület / km² | A listáról törlés éve[5] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Afrika | Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli megyéjévé vált | 793,000 | 2,512 | 1947 | ||
| Észak-Amerika | Megváltozott a terület státusza | A terület autonómiát kapott,[6][7] | 57,564 | 2,166,086 | 1954 | ||
| Észak-Amerika | Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli területévé vált | 7,044 | 242 | 1947 | ||
| Észak-Amerika | Megváltozott a terület státusza | Az Amerikai Egyesült Államok 49. államává vált | 683,478 | 1,700,130. | 1959 | ||
| Észak-Amerika | Megváltozott a terület státusza (Panama kérésére törölték a listáról) | Colón és Panamá tartományok része, Panama | 1947 | ||||
| Karib-térség | Megváltozott a terület státusza | Guadeloupe Franciaország tengerentúli megyéjévé vált. |
408,000 | 1,628 | 1947 | ||
| Karib-térség | Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli megyéjévé vált | 401,000 | 1,128 | 1947 | ||
| Karib-térség | Megváltozott a terület státusza | 225,369 | 960 | 1951 | |||
| Karib-térség | Megváltozott a terület státusza | Az Amerikai Egyesült Államok Teljes önkormányzattal rendelkező társult állama lett | 3,958,128 | 8,870 | 1952 | ||
| Dél-Amerika | Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli megyéjévé vált | 209,000 | 83,534 | 1947 | ||
| Ázsia | Megváltozott a terület státusza (India annektálta) | Pondicherry indiai szövetségi terület és Nyugat-Bengál indiai állam részévé vált | 973,829 | 492 | 1947 | ||
| Ázsia | Megváltozott a terület státusza (India annektálta) | Goa indiai állam és Dadra és Nagar Haveli valamint Daman és Diu indiai szövetségi terület | 1961 | ||||
| Ázsia | Megváltozott a terület státusza (A listáról a Kínai Népköztársaság kérésére távolították el]) | 7,018,636 | 1,092 | 1972 | |||
| Ázsia | Megváltozott a terület státusza (A listáról a Kínai Népköztársaság kérésére távolították el]) | 545,674 | 28.2 | 1972 | |||
| Ázsia | Megváltozott a terület státusza (Beolvadt a Maláj államszövetségbe , ezáltal létrejött Malajzia)[8][9] | 124,450 | 1963 | ||||
| Ázsia | Megváltozott a terület státusza (Beolvadt a Maláj államszövetségbe , ezáltal létrejött Malajzia)[8][9] | 285,000 | 76,115 | 1963 | |||
| Ázsia | Megváltozott a terület státusza | Korlátozott belső önkormányzatú ausztrál tengerentúli terület | 596 | 14 | 1984 | ||
| Óceánia | Megváltozott a terület státusza | Új-Zéland szabadon társult állama | 12,271 | 236.7 | 1965 | ||
| Óceánia | Megváltozott a terület státusza | Új-Zéland szabadon társult állama | 1,444 | 260 | 1974 | ||
| Óceánia | Megváltozott a terület státusza | Francia Polinézia és |
298,256 | 4,441 | 1947 | ||
| Óceánia | Megváltozott a terület státusza | Az Amerikai Egyesült Államok 50. államává vált | 1,283,388 | 28,311 | 1959 | ||
| Óceánia | Megváltozott a terület státusza | Az Amerikai Egyesült Államok Teljes önkormányzattal rendelkező társult állama lett | 1990 | ||||
| Óceánia | Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli területévé vált Az ENSz Közgyűlése 1986-ban visszatette a listára |
224,824 | 19,060 | 1947 1986 |
Területek, melyek másik ország részévé váltak [szerkesztés]
| Elhelyezkedés | Nem önállóan kormányzott terület[5] | A listáról törlés oka[5] | Jelenlegi státusz | Korábbi gyarmattartó ország | Népesség | Terület / km² | A listáról törlés éve[5] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Afrika | Megváltozott a terület státusza (Marokkó beintegrálta saját magába) | Tiznit-tartomány, Souss-Massa-Draâ, Marokkó | 51,517 | 1,502 | 1969 | ||
| Afrika | Megváltozott a terület státusza (Benin beintegrálta saját magába) | Ouidah, Benin | 1961 | ||||
| Afrika | Észak-Kamerun beolvadt Nigériába Dél-Kamerun egyesült Francia-Kamerun gyarmattal, így létrehozva Kamerunt |
Adamawa és Taraba |
1961 | ||||
| Afrika | Brit-Aranypart gyarmattal egyesülve létrejött Ghána | Volta-, Északi- és Keleti-régió, |
1957 | ||||
| Ázsia | Indonéziába olvadt, mint Irian Jaya | Pápua és Nyugat-Pápua tartományok, |
420,540 | 1963 |
Területek, melyek független államokká váltak [szerkesztés]
Korábbi, vagy jelenleg is függő területek, melyek nem szerepeltek a listában [szerkesztés]
Jelenleg is függő területek [szerkesztés]
A jelenleg is függő státuszú területek közül
Feröer nem szerepelt a listában, mivel már a lista 1946-os elkészültekor rendelkezett korlátozott mértékű autonómiával, ami 1948 óta teljes körűvé vált. Az 1946. szeptember 14-én Feröer politikai helyzetéről megtartott népszavazáson a megjelentek szűk többsége a Dániától való elszakadást választotta, és a Løgting ki is kiáltotta a függetlenséget. Mivel a 66,4%-os részvételt alacsonynak tekintették, a dán kormány nem fogadta el az eredményt. Tárgyalások kezdődtek, melyek eredményeképpen 1948. április 1-jén életbe is léptették az autonómiatörvényt. A törvény értelmében Feröer autonóm közösség a Dán Királyságon belül. Ezzel Feröer minden belső kérdésben önkormányzatot kapott; a hivatalos nyelv a feröeri lett; a dán kormányzót pedig a dán koronát képviselő megbízott váltotta fel.
A brit koronafüggőségek (
Jersey,
Guernsey és
Man) szintén nem szerepeltek soha a listában, mivel a brit Korona tulajdonai és nem számítottak gyarmati területnek.
Ausztrália tengerentúli lakott területei közül is csak a
Kókusz (Keeling)-szigetek szigetek szerepeltek a listában korábban, melyek egészen 1955-ig az Brit Birodalomhoz tartoztak, előbb Szingapúr, a második világháborúban annak japán megszállása után ideiglenesen Ceylonhoz, majd ismét Szingapúrhoz csatolva. Miután nyilvánvalóvá vált Szingapúr közelgő függetlensége a brit kormány átadta a szigeteket Ausztráliának. Viktória királynő 1886-ban a Clunies-Ross család örökbirtokába adta a szigeteket. Az 1970-es években az ausztrál kormányzat elégedetlenné vált a Clunies-Ross család feudális stílusú uralmával, a szigetek fejletlenségével. 1978-ban kisajátították a szigeteket . 1983-ban az ausztrál kormány a korábbi "uralkodót", John Clunies-Rosst a szigetek elhagyására kötelezte.
A másik kettő ausztrál tengerentúli terület közül a
Karácsony-sziget 1957-ig szintén Szingapúrhoz tartozott. Ausztrália kérésére az Egyesült Királyság főhatalmát Ausztráliára ruházta. Az első hivatalos ausztrál képviselő 1958-ban érkezett és 1968-ban neveztek ki a szigetre adminisztrátort. A Karácsony-sziget és a Kókusz-szigetek együttes neve Ausztrál Indiai-óceáni Területek és 1997 óta egyetlen adminisztrátor irányítása alatt áll, akinek székhelye a Karácsony-szigeten van. Mivel a sziget lakosságának alacsony száma (lakosainak száma ma is 1500 fő alatt van) miatt a függetlenség soha nem került szóba, és a Kókusz-szigetektől eltérően nem voltak társadalmi problémák a szigettel kapcsolatban az ENSZ nem vette fel a szigetet a listára. A
Norfolk-sziget szintén nem szerepelt soha a listában, mivel az ENSZ véleménye szerint az sem számított valódi gyarmati területnek. A három ausztrál tengerentúli terület közül csak a Norfolk-sziget kapott korlátozott autonómiát Ausztráliától, még 1979-ben.
Korábban függő státuszú területek, melyek mégsem szerepeltek a listában [szerkesztés]
A lista egyáltalán nem tartalmazta az Arab-félszigeten levő protektorátusokat, csak a gyarmati státuszú Dél-Jement. Az eredeti lista elkészültekor az egykori mandátumterületek közül
Irak,
Szíria és
Libanon már független államok és ENSZ-tagok voltak,
Jemen is független állam volt már, bár csak 1947-ben csatlakozott az ENSZ-hez. Palesztina brit mandátumterület sem szerepelt a listában, mert már 1946-ban nyilvánvaló volt a terület mihamarabbi függetlenedésének ténye. 1947. november 29-én az ENSZ Közgyűlése Palesztinát zsidó és palesztin államra osztotta.
Izrael államot 1948-ban kiáltották ki és még abban az éveben csatlakozott is az ENSZ-hez. 1988. november 15-én a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kinyilvánította Palesztina függetlenségét Algírban. Hivatkozási alapul az ENSZ BT 181 (II)-es 1947-es döntése szolgál, mely alapján két államnak kell megalakulni a Közel-Kelet e részén. Máig 130 állam elismerte Palesztina függetlenségét, és a többi is belátja, hogy ez előbb-utóbb elkerülhetetlen, csak a palesztin-izraeli viszonyok rendeződésére várnak.
A többi közel-keleti állam proteketorátus, vagy úgynevezett „védett állam” volt. A többi, zömmel afrikai vagy óceániai protektorátussal ellentétben az ENSZ nem vette fel ezeket a területeket a gyarmati listára, mivel nem tekintette őket gyarmatnak, csak az Egyesült Királyság által védelmezett területnek. A függetlenség tényleges elnyerésekor valamennyien ENSZ tagok is lettek. A következő államok ezek (zárójelben a függetlenség és ENSZ tagállamiság éve):
Jordánia (1946-ban független állam lett, de az ENSZ-ben az 1950-es években zajló tagfelvételi akadályoztatás miatt csak 1955-ben tudott csatlakozni),
Kuvait (1963),
Katar (1971),
Bahrein (1971),
Egyesült Arab Emírségek (1971),
Omán (1971)
Líbia szintén nem szerepelt a listában, mert annak 1946-os elkészültekor még tisztázatlan volt a terület státusza. Az 1911-1912. évi olasz-török háborúban Olaszország gyarmata lett. 1942-től brit és francia közigazgatás alatt volt. A második világháborúban hadszíntérré vált, területén súlyos harcok folytak. Olaszország a második világháború után kampányt indított nemzetközi ellenőrzés alá vett területei, legfőképp Líbia (vagy ahogy ők hívták: „a negyedik olasz tengerpart”) visszavételéért. Ennek során hivatkozhattak az akkor még ott élő 200 ezer olaszra, kik a gyéren lakott terület lakosságának kb. 20-30%-át tették ki. Nem sokon múlott, de az ENSZ döntése végül nem az olaszoknak kedvezett: az országot három befolyási övezetre osztó Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kötelezte magát az ország egyesítésére, független kormányzat létrehozására. 1951. december 24-én független királysággá vált. Az ENSZ-ben az 1950-es években zajló tagfelvételi akadályoztatás miatt csak 1955-ben tudott csatlakozni a világszervezethez.
Ázsiában az Indiától északra fekvő, két korábbi független monarchia
Szikkim és
Bhután szintén nem szerepeltek a listában, pedig mindkettő függőségi viszonyban állt az Egyesült Királysággal. Az ENSZ véleményes szerint ezek a területek szintén inkább a „védett állam” kategóriába tartoztak és nem voltak valódi gyarmatok.
Szikkim feletti felügyeletét az Egyesült Királyság 1947-ben India függetlenné válásakor átadta Indiának. Egészen 1975-ig Szikkim lényegében India külbirtoka volt, míg az ország 1975-ben magába olvasztotta, ma annak egyik szövetségi állama.
Bhután ma független állam. Buddhista szerzetesek, kormányhivatalnokok és a fontosabb családok fejeinek gyűlése egyhangúlag az Bhután örökletes királyává nyilvánította Ugyen Wangchuckot 1907-ben. A brit kormányzat azonnal elismerte az új monarchiát, és 1910-ben Bhután szerződésben adta át Nagy-Britanniának külügyei intézését. Mindenesetre innentől kezdve Bhután nem volt teljesen független ország. Amikor India elnyerte függetlenségét az Egyesült Királyságtól 1947. augusztus 15-én, Bhután az elsők között volt, amely elismerte azt. Az 1910-es szerződéshez hasonlót 1949. augusztus 8-án írtak alá Indiával. 1971-ben Bhután tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Előtte három évig volt megfigyelői státusban. 2007. február 8-án az indiai-bhutáni barátsági szerződést alapvetően felülvizsgálták. Az 1949-es szerződés 2. cikkelye azt írta, hogy "India kormánya nem avatkozik be Bhután belső igazgatásába. Bhután kormánya hozzájárul, hogy India kormánya képviselje őt külső kapcsolataiban." Ehelyett ma: "Bhután és India közötti szoros barátság és együttműködés fenntartására a Bhutáni Királyság és az Indiai Köztársaság kormánya szorosan együttműködik a két országot érintő ügyekben. Egyik kormány sem bocsátja rendelkezésre területét olyan tevékenységeknek, amelyek veszélyeztetik a másik ország biztonságát vagy érdekeit." Az átdolgozott szerződés előszava szerint "Mindketten tiszteletben tartják a másik függetlenségét, szuverenitását és területi épségét." Ez az elem hiányzott korábban. Ez a 2007-es szerződés megerősítette Bhután függetlenségét és szuverenitását.
Egyetlen hasonlóképpen „védett állam”-ként kategorizált állam van még, mely függősége ellenére sem szerepelt soha listában, ez pedig
Tonga. Tonga 1900-tól 1970-ig brit protektorátus volt, bár ez kizárólag a külügyeket érintette, belső ügyeiben ekkor is szuverén maradt, ezért sem szerepelt a listában soha. A védnökségi státusz 1970-ben szűnt meg, amikor Tonga csatlakozott a Nemzetközösséghez. 1999-ben az ENSZ is felvette tagjai sorába. Tonga egyedülálló a Csendes-óceánon abban a tekintetben, hogy soha nem került gyarmati sorba, mindvégig helyi vezetők irányították.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.un.org/Depts/dpi/decolonization/main.htm
- ^ a b c Non-Self-Governing Territories listed by General Assembly of the United Nations
- ↑ Nomenclature of the Falkland Islands (Malvinas)
- ↑ UN General Assembly Resolution 34/37 and UN General Assembly Resolution 35/19
- ^ a b c d e f g h Trust and Non-Self-Governing Territories (1945-2002) listed by General Assembly of the United Nations
- ↑ Infobox image in "History" section of "About Greenland", English version of the official country government website. Accessed online 2008-09-28, Sunday.
- ↑ http://jurist.law.pitt.edu/paperchase/2009/06/greenland-takes-over-courts-police.php
- ^ a b See: The UK Statute Law Database: the Acts of the Parliament of the United Kingdom Malaysia Act 1963
- ^ a b Trust and Non-Self-Governing Territories (1945-1999) listed by General Assembly of the United Nations.
- ↑ 1967 estimate
- ↑ 1976 estimate
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.un.org/Depts/dpi/decolonization/main.htm
- ^ a b c Non-Self-Governing Territories listed by General Assembly of the United Nations
- ↑ Nomenclature of the Falkland Islands (Malvinas)
- ↑ UN General Assembly Resolution 34/37 and UN General Assembly Resolution 35/19
- ^ a b c d e f g h Trust and Non-Self-Governing Territories (1945-2002) listed by General Assembly of the United Nations
- ↑ Infobox image in "History" section of "About Greenland", English version of the official country government website. Accessed online 2008-09-28, Sunday.
- ↑ http://jurist.law.pitt.edu/paperchase/2009/06/greenland-takes-over-courts-police.php
- ^ a b See: The UK Statute Law Database: the Acts of the Parliament of the United Kingdom Malaysia Act 1963
- ^ a b Trust and Non-Self-Governing Territories (1945-1999) listed by General Assembly of the United Nations.
- ↑ 1967 estimate
- ↑ 1976 estimate
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||

