Gyalogakác
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Amorpha fruticosa L. | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Cserjés gyalogakác témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Cserjés gyalogakác témájú médiaállományokat és Cserjés gyalogakác témájú kategóriát. |
A cserjés gyalogakác vagy ámorakác vagy süketakác (Amorpha fruticosa) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a hüvelyesek (Fabales) rendjébe és a Pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.
Észak-Amerikából került Európába, ahol gyorsan elterjedt. Magyarországon a Tisza-part egyik jellemző cserjés növénye, bódító illatú, élénk lila virágainak nektárja az ámorakácméz alapja. A gyalogakácot Magyarországon az ökológusok veszélyes inváziós fajnak, az erdészek gyomfajnak tekintik.[1]
Leírása[szerkesztés]
3-4 méteres cserje, hosszú felálló. Kérge barnásszürke. Rügyei „bogárhát alakúak”. Levelei páratlanul szárnyasak, 11-25 levélkéből állnak, elliptikusak, a pálhácskák ár alakúak, ellenállóak. Virágzata 10–15 cm hosszú fürt, felálló, ibolyáskék, június-júliusi virágzással.
Felhasználása[szerkesztés]
Kína egyes tájain, régebben Magyarországon is energiaerdő céljából telepítették, mivel fájának fűtőértéke magas (ezt a nagy illóolaj-tartalom fokozza), és a növény újratermelődése gyors.[2] Almozásra, zöldtrágyának, komposztnak használható, vesszője fonásra alkalmas. A virágából készült ámorakácmézen kívül közvetlen fogyasztásra, valamint ételek és italok ízesítésére is használható. Az ámorakácméz kevésbé keresett, olcsóbb, mint a fehér akác méze.[1]
Kutatások szerint – a benne található 6'-O-β-D-glucopyranosyl-12a-hydroxydalpanol, egy rotenoid vegyület segítségével – gyümölcse erősíti az immunrendszert.[3] Növeli az érrendszer ellenálló-képességét, javítja a szívműködést.[forrás?]
Káros jellemzői[szerkesztés]
A természetes erdők és rétek helyét veszi el. Csaknem kiirthatatlan, gyorsan terjed. Gyökérzete rongálja a töltéstestet, és megakadályozza, hogy a fű gyökeret verjen, pedig ez a töltésnek hatékony védelmet adna az áradások rongálása ellen.[2]
A hullámtérben is kártékony: sűrű állományt képez, és ezáltal visszaduzzasztja a vizet, meglassítja az áradások levonulását.[2]
Úszva terjedő milliónyi magva áradáskor mindenhova eljut. Sarjakkal is szaporodik.
Képek[szerkesztés]
-
habitusa -
levele -
virágzata -
termése -
Virágai
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Szigetvári Csaba, Tóth Tamás: Gyalogakác. In: Özönnövények
- ↑ a b c Gyalogakác - Tisza-tó Archiválva 2008. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben elérve: 2008-02-22
- ↑ Effect of new rotenoid glycoside from the fruits of Amorpha fruticosa LINNE on the growth of human immune cells. Hak Ju Lee, Ha Young Kang, Cheol Hee Kim, Hyo Sung Kim, Min Chul Kwon, Sang Moo Kim, Il Shik Shin and Hyeon Yong Lee, Cytotechnology, Volume 52, Number 3, 219-226, doi:10.1007/s10616-006-9040-5
Források[szerkesztés]
- Jepson Manual Treatment
- USDA Plants Profile
- GRIN Species Profile
- Photo gallery
- Amorpha fruticosa L. Medicinal Plant Images Database (School of Chinese Medicine, Hong Kong Baptist University)
- A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. február 16.)
- Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 104. o. (2001). ISBN 963 19 2183 2
- Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Szerkesztő: Király Gergely Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Ig. (2009)
