Gyakori tévedések listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A következő lista az olyan jelenlegi, tévesen vagy helytelenül széles körben elterjedt elképzeléseket és hiedelmeket tartalmazza, melyek nevezetes témákkal kapcsolatosak, és mindezek mellett megbízható források is beszámolnak róluk. A lista bejegyzéseinek mindegyikét széles körben megvitatták a hozzá kapcsolódó szakirodalomban, csakúgy, mint az állítás szélesebb témakörét, valamint a rá vonatkozó tényeket. Megemlítendő, hogy az alább található listában a leggyakoribb tévedésekkel kapcsolatban bizonyított tények és magyarázatuk, nem pedig maguk a tévhitek szerepelnek.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókortól a kora modern korig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása. Valójában a mai napig nem ismert a török zászlóst magával rántó katona igazi neve
  • A harmadik pun háború során elfoglalt Karthágót nem szórták be sóval a rómaiak, ez a szokás ugyanis ismeretlen volt számukra. Csupán a Biblia két részén, Mózes ötödik könyvében (29, 22) és a Bírák könyvében (9, 45) jelenik meg, mint azok büntetése, akik elfordulnak az Úrtól. Karthágó kapcsán ez csak a Kr. u. 2. században került elő, és elterjedése valószínűleg a középkori krónikásokhoz köthető, akik szívesen vettek át jeleneteket a Szentírásból.[1]
Erényöv egy 16. századi ábrázoláson
  • A hiedelemmel ellentétben nem Nero gyújtatta fel Rómát, hiszen a tűzben palotájának és műkincsgyűjteményének egy része is elpusztult. Az Antiumban tartózkodó császár azonnal visszatért Rómába a hírekre és nagy erőfeszítéseket tett az emberek szenvedéseinek enyhítésére, megszervezte az oltást és a lakosság mentését. A tűzvészek oltásának megkönnyítése érdekében a császár több intézkedést is hozott, így például saját költségen építtetett oszlopcsarnokokat, hogy ezek tetejéről lehessen oltani a tüzet. A történetírók közül Suetonius tette egyértelműen felelőssé Nerót a történtekért, ennek már azonban Tacitus sem adott hitelt.[2][3] A legenda másik felével ellentétben Nero nem hegedülhetett a tűzvészt figyelve, hiszen ezt a hangszert csak 1500 évvel később találták fel.[4]
  • Attila hun királyt nem temették a Tiszába hármas koporsóba. A történet középkori vándormotívumokból jött létre, a hun temetkezési szokásokban ismeretlen volt az ilyen fajta temetés. Ugyanígy középkori vándormotívum a szolgák legyilkolása is a szertartás után.[5]
  • Igaz az állítás, miszerint a középkor folyamán, illetve ezt megelőzően a mainál rövidebb volt az emberek születéskor várható élettartama – ám ezt sokan úgy értelmezik, hogy abban az időben a legtöbb ember általában harminc év körüli korban hunyt el.[6] Ennek ellenére bizonyított, hogy legfőképpen a magasnak számító csecsemőhalálozási ráta okozta az átlagosan várható élettartam alacsony értékét. Ennek megfelelően a felnőtt emberek általános élettartama sokkal magasabb volt ennél a számnál. A középkori Angliában lakó huszonegy éves, átlagos embernek például egy becslés adatai alapján hatvannégy év volt a várható élettartama.[7]
  • Nincsenek bizonyítékok arra a széles körben elterjedt elképzelésre, hogy a vikingek a középkorban szarvval ellátott sisakot hordtak volna.[8] Bizonyított az a tény viszont, hogy a vikingek ilyen fajta sisakkal történő ábrázolása Richard Wagner A Nibelung gyűrűje (Der Ring des Nibelungen) címet viselő négydarabos operaciklusának egyik 1876-ból való színpadi feldolgozásának előadásából ered.[9][10]
  • Téves az a vélekedés, hogy Könyves Kálmán király betiltotta volna a boszorkányüldözést. Valójában csak a pogány eredetű, vérszívó boszorkányok (striga) létezését tagadta, a varázslást folytató, méregkeverő boszorkányok (malefica) ellen törvényeket is hozott. A strigák létének tagadásával – több más keresztény uralkodóhoz hasonlóan – a kereszténységet kívánta erősíteni.[11]
  • A hiedelemmel ellentétben nincsenek bizonyítékok arra nézve, hogy a középkorban a földesurak rendelkeztek volna az első éjszaka jogával (ius primae noctis).[12]
  • A középkorban élt gazdag urak hosszabb távollétük előtt sem helyeztek erényövet asszonyukra, ezek a szerkezetek az újkor találmányai, és kizárólag szerelmi játékokhoz vagy a fiatalok önkielégítésének megakadályozásához készültek. A múzeumokban fellelhető darabok is csupán későbbi hamisítványok.[13][14]
  • Dugovics Titusz nem létező személy, csupán Dugovics Imre találta ki a 19. században, mivel a család nemességét vizsgálat alá vonták, és Imre hamisítással kívánta igazolni származását. A török katonát magával rántó hős csak két kortárs forrásban szerepel, neve nem maradt fent, így az eset valódisága még mindig kérdéses.[15]
  • Dózsa Györgyöt kivégzésekor a hiedelemmel ellentétben nem ültették tüzes trónra, a fejére rakott korona volt izzó vasból. A tüzes trónról szóló legenda Petőfi Sándor A nép nevében című költeményével terjedt el szélesebb körben.[16]
  • A középkorban nem hitték azt az emberek, hogy a Föld lapos, a műveltebb réteg tisztában volt azzal, hogy a Föld nagyjából gömbölyű. Az ókori görög tudósok ezt már jóval korábban megállapították, az i. e. 3. században élt Eratoszthenész még a Föld átmérőjével kapcsolatban is pontos becslést fogalmazott meg. A Kolumbuszt hitetlenkedve hallgató tudósok és fejedelmek nem a Föld gömbölyű voltát nem hitték el, hanem a felfedező (később tévesnek bizonyuló) számításait a Föld méreteivel kapcsolatban.[17]
  • A vaslady vagy vasszűz (iron maiden) sosem volt középkori kínzóeszköz. Az általunk ismert - ma már múzeumi - darabok a XVIII. században vagy utána készültek. [18][19]

Modern kori történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Charles Lock Eastlake Bonaparte Napóleon a Bellerophon fedélzetén a Plymouth Soundban címet viselő 1815-ös olajfestménye I. Napóleon francia császárról. Az uralkodó magasabb volt, mint azt beceneve, „a kis káplár” sugallja.
  • Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának aláírására nem 1776. július 4-én került sor. A tizenhárom gyarmatnak a Brit Birodalomtól való függetlenségét megindokló és bejelentő dokumentum végleges nyelvezetét a második kontinentális kongresszus hagyta jóvá ezen a napon. A nyilatkozat kinyomtatására és terjesztésére július 4-én és 5-én került sor,[20] a tényleges aláírás csak 1776. augusztus 2-án, szinte egy hónappal később történt meg.[21]
  • Antonio Salieri (1750–1825) olasz zeneszerző nem volt megvetéssel Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) iránt, és nem játszott semmilyen szerepet Mozart korai halálában sem. Habár Mozart feltehetően érzett egy bizonyos szintű bizalmatlanságot a nála idősebb Salierivel kapcsolatban, egyes beszámolók alapján barátság is volt közöttük, ezzel egyidejűleg viszont rivalizáltak egymással. Az egymás iránt érzett ellenszenvezésük – amelyet számos szépirodalmi munkában feldolgoztak, többek között az Amadeus címet viselő színdarabban és annak filmadaptációjában – valószínűleg annak volt betudható, hogy a klasszikus kor zenei életének német és olasz része is versengett egymással.[22]
  • A Bastille-t nem azért ostromolták meg a francia forradalom idején, mert a zsarnokság jelképe lett volna, hanem mert két nappal korábban 250 hordó puskaport szállítottak oda. A börtönben ekkor csak hét fogoly volt: négy váltóhamisító, két elmebeteg és egy szexuális perverziói miatt bezárt ember.[23]
  • Bonaparte Napóleon francia császár nem volt alacsony ember, sőt egy kicsivel magasabbnak számított, mint korának átlagos nagyságú férfi francia állampolgárai.[24][25] A francia uralkodó 1821-ben bekövetkezett halálát követően megmérték a magasságát, amely akkor öt láb két hüvelyk volt francia lábban számítva. Ez angol mértékben öt láb és 6,06 hüvelyknek, vagyis 167,8 centiméternek felel meg.[26][27] A császári gárda gránátosai közé azok léphettek be, akik 170,5 centiméter magasak voltak, így Napóleon csak centiméterekkel volt kisebb, mint elit katonái.[28] Egyesek úgy vélik, hogy használták a megnevezésére a le Petit Caporal (’a kis káplár’ vagy ’a kis tizedes’) becenevet. Ez a név azonban valószínűleg inkább a szeretet kifejezésére, mintsem Napóleon valódi magasságára utalhatott.[29]
  • A reformkor idején terjedt el az a meggyőződés, hogy a franciák ellen 1809-ben vívott győri csata a magyar nemesi felkelők megfutamodása miatt végződött csúfos kudarccal. Az elmélet Petőfi Sándor „A nép nevében” című versének köszönhetően élt tovább. Valójában az osztrák vezérkar folyamatos tévedései, az elégtelen felderítés és a franciák minden téren meglévő előnye okozták a csatavesztést. A franciák a csata után elismerően vélekedtek a magyar katonákról.[30]
  • Nem igaz az a történet, ami szerint Julius Jacob von Haynaut élve boncolták volna fel. Valójában gyorsan érte a halál, amelynek beálltát a kiérkező orvos meg tudta állapítani.[31]
  • Nem bizonyított, hogy Adolf Hitlernek egy heréje lett volna, ez az elmélet csupán pszichológiai spekulációkon nyugszik. Az sem igaz, hogy Hitler szobafestő lett volna, ez a tévhit valószínűleg Jean Effel két 1938-as karikatúráján alapszik, melyek szobafestőként ábrázolták a diktátort, aki barnára akarja festeni Európát.[32] Ugyanígy téves az a feltételezés, hogy Hitler zsidó származású lett volna. Állítólagos nagyapja, Leopold Frankenberger, egy grazi zsidó volt, aki később pénzzel támogatta a családot. A városban azonban nem élt ilyen családnévvel senki, és arra sincs bizonyíték, hogy nagyanyja valaha is járt volna ott. Hitler nagyapja valószínűleg Johann Georg Hiedler volt.[33]
  • Gyakran adják a "Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok" idézetet Winston Churchill szájába, alaptalanul. Semmilyen forrás nincs arra nézve, hogy valaha is mondott volna ilyesmit. [34]

Gasztronómia, ételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A főzővízhez adott étolaj nem akadályozza meg a tészta összeragadását. Mivel az étolaj a víz felszínén lebeg, gyakorlatilag nem kerül érintkezésbe a főzőedény alján lévő tésztával. Az étolaj csak a tészta leszűrése után keveredhet el a tésztával, ekkor viszont megnehezíti annak elegyítését a hozzáadott szószhoz. Az olaj hozzáadásának esetleges előnye a túlfőzés és/vagy a habképződés elkerülése lehet.[35][36]
  • A hamburger nem amerikai találmány. Évszázados, kontinenseken átívelő fejlődés eredményeképpen alakult ki, Amerikában csupán a ma ismert formájába történő összeállítás történt meg a 20. század elején.[37]
  • A borban vagy likőrben főtt, illetve sült ételek nem lesznek alkoholmentesek, hiába az alkohol víznél alacsonyabb forráspontja. Kísérletek alapján egy óra főzés után az alkoholtartalom 25%-a, két óra főzés után az alkoholtartalom 10%-a az ételben marad.[38]
  • A szusi szó jelentése nem nyers hal, hanem „savanyú rizs”, mely a nyers tengeri ételek mellé fogyasztható ecetes rizsre utal. Nem minden sushi tartalmaz nyers halat.[39]
  • Az alkohol nem emeli meg a testhőmérsékletet. Valójában az erek tágulnak ki, melynek hatására több hő adódik le a véráramból, így megnő a kihűlés veszélye.[forrás?]
  • Az aszpartám nem okoz rákot. Habár korábban szakmai körökben többször volt vita tárgya az aszpartám esetleges rákkeltő hatása és a köztudatban ma is elterjedt nézet, de az évekig folytatott célzott kísérletek nem bizonyították, hogy az aszpartám valóban rákkeltő hatású lenne.[40]
  • A kávé, mint ital, egy elterjedt tévhittel ellentétben, nem dehidratálja a szervezetet, nem vízhajtó hatású. A kutatások szerint, a koffein negatív hatását ellensúlyozza a kávé víztartalma. [41]
  • A palacsinta nem magyar eredetű étel, már az ókorban is ismert volt. Valamint valószínűtlen az a legenda is, hogy római katonák a palacsintát a bronz pajzsukon sütötték volna ugyanis a legionáriusok pajzsa a „Scutum” valójában fából készült, akárcsak a „Clipeus”.

Természettudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csillagászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kínai nagy fal nem látható sem az űrből, sem a Holdról szabad szemmel. Valójában az Apollo–11 űrhajósai semmilyen ember alkotta formát nem láttak a Holdról, azok még a Föld körül kb. 300 kilométer magasan keringő nemzetközi űrállomásról is alig kivehetőek.[42]
  • Az évszakokat nem a Nap közelsége vagy távolsága okozza, hanem a Föld forgástengelyének ferdesége (a forgástengely nem merőleges a keringési síkra, hanem – ez idő szerint – 23,5°-os szögben megdől),[43] aminek hatására a napsugarak igen eltérő szögben esnek a felszínre. Valójában pont akkor van közelebb a Föld a Naphoz, amikor az északi féltekén tél van.

Biológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A denevérek nem vakok.[44] Számos denevérfaj rendelkezik szemmel, akad olyan is, melynek nincs ultrahangos látóképessége. Ezek a fajok kiválóan látnak az ember által sötétnek vélt helyeken is.
  • Nem végzetes dolog egy fészekből kiesett madárfiókát megfogni és visszatenni a fészekbe. Gyakori tévhit, hogy az anyuka ezután kilöki a fiókát a fészekből. Ez nem igaz, a madarak szaglás helyett sokkal inkább vizuális alapon tájékozódnak.[45]
  • Az aranyhalak néhány másodperces memóriájáról szóló legenda sem igaz.[46][47]
  • A cápákban is kialakulhat a rákbetegség.[48] Az ezzel ellentétesen szóló tévhit I. William Lane 1992-es Sharks Don't Get Cancer című, e téves állítást tartalmazó művére vezethető vissza.
  • A földigiliszták kettévágásakor nem éli túl mindkét fél a beavatkozást. Valójában csak az a fél marad életben, amelyiken a szájszerv kifejlődött.
  • A mikulásvirág nem erősen mérgező.[49] Bár valóban irritálja a bőrt, illetve fogyasztás esetén a gyomrot, halálesetet még nem figyeltek meg a növény fogyasztásának következtében.
  • A banánfa téves megnevezés. A banán, mint növény, bár látszólag egy fa alakját és méretét veszi fel, fás szövettel nem rendelkezik.
  • Az emberi faj nem a csimpánzokból fejlődött ki, egy „hiányzó láncszem” révén, Charles Darwin sosem állította ezt. A két faj egy közös ősből alakult ki (Sahelanthropus tchadensis), mely körülbelül hétmillió évvel ezelőtt élt. Az emberi faj, a Homo sapiens kétszázezer évvel ezelőtt fejlődött ki Afrikában.[50]
  • Az evolúció nem jelent feltétlenül fejlődést, csupán a változó körülményekhez való alkalmazkodást. Egy populáció evolúciója a felesleges szervek elhagyása is, azaz köznapi megfogalmazással egyszerűsödése is.
  • A lovak (a közhiedelemmel ellentétben) nem kizárólag állva alszanak, néha szükségük van fekve alvásra is. A vadon élő lovaknál a ménes egy része mindig állva alszik és így őrködnek fekvő társaik felett. Összességében lovak gyakrabban, de rövidebb ideig alszanak az embereknél és főleg a beteg és öreg állatok alszanak állandó jelleggel állva (a vadon élő lovak életmódjából következően).[51][52]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A gyémánt legnagyobb része nem kőszén összepréselődéséből keletkezett. Valójában már a szilárd kontinensek kialakulása előtt is jelentős mennyiségű gyémánt jött létre a Földön, melyet a magas hőmérséklet és magas nyomás alakított ki.
  • Nem tűnik el az összes hajó és repülő, mely keresztülhalad a Bermuda-háromszögön. Valójában a kérdéses, pontosan meg sem határozott terület egy igen forgalmas tengerrész.

Emberi test és egészség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az alvajárók felébresztése nem károsítja egészségüket. Az ébredés után zavartan viselkedhetnek, de ez nem okoz maradandó károsodást.
  • Gyakori tévhit, hogy az ember hőtartalékának felét a fej felületén keresztül adja le. Kutatások kimutatták, hogy a fejen a többi testrésszel megegyező mértékben sugárzódik ki hő. Ugyanakkor csecsemőkorban a fej testhez mért felületaránya jelentősen nagyobb, illetve hűvösebb időben a kézfejtől eltekintve általában csak a fej az a felület, amelyet nem védünk ruhával, ilyenkor valóban jelentős mennyiségű hő vész el a fej felületén.
  • Az úszás előtti órában való étkezés nem növeli a izomgörcs és vele a fulladás veszélyét. Egy kutatás ugyanakkor az alkoholfogyasztás és a görcs kialakulásának megnövekvő esélye közti összefüggést tárta fel.
  • A hidrogén-peroxid nem jó fertőtlenítő. Bár maró hatása miatt valóban jó tisztítószer, a baktériumok elleni küzdelemben nem hatásos, sőt, lassítja a gyógyulás folyamatát, mivel megöli a frissen létrejött sejteket.[forrás?]
  • Az ízek a nyelv minden részén érzékelhetőek. A tévhit szerint a nyelvek egyes felületei csak megadott ízeket érezhetőek, de ez csak részben igaz, mivel bár valóban vannak egy-egy íznek kiemelten érzékeny területei, ugyanakkor a nyelv bármely részéhez érve megszületik az ízinger.
  • Az embernek jóval több, mint öt érzéke van. Az ide sorolt látás, hallás, szaglás, ízlés és tapintáson felül az ember rendelkezik időérzékkel, egyensúlyérzékkel, gyorsulásérzékkel, fájdalomérzékkel, hőérzékkel, éhség- és szomjúságérzékkel, teltségérzékkel, nyomásérzékkel, vizelési- és székletelési érzékkel, sőt, a vér szén-dioxid szintjét is képesek vagyunk érzékelni.
  • A borotválkozás nem erősíti a szőrt, ugyanakkor néhány tényező miatt mégis erősebbnek érzékeljük azt: egyrészt a merőlegesen elvágott szőrszálak szúrósabb érzetet keltenek a még nem vágott, vékony végű szőrszálaknál, másrészt a csak borostás hosszúságúra nőtt szőrszálak kevésbé hajlékonyak a korábban több centiméter hosszúra is megnőtt szőrszálaknál. A tévhit onnan is eredhet, hogy sokan azonnal borotválni kezdik a szőreiket, amikor a pubertás során megjelennek, és azt hiszik, az évek múlva felbukkanó erősebb szőr a borotválás eredménye, pedig egy felnőtté anélkül is erősebb, mint egy kamaszé. Ugyanígy az se igaz, hogy a gyakori vágástól dúsabb lesz a haj, mivel a szőrtüszők és hajhagymák száma eleve adott, nem befolyásolja az, hogy a már kinőtt hajjal mi történik.
  • Sokáig úgy tartották, hogy az ember születése után már nem alakulnak ki új agysejtek. Ezt később sikerült cáfolni, a posztnatális agyterületen születés után is alakulnak ki neuronok.
  • A vakcinák nem okoznak autizmust. Andrew Wakefield hiába próbált összefüggést találni, kísérletei kudarcba fulladtak. (Amikor kiderült, hogy egy autista gyerekek szülei megbízásából eljáró műhibaperes ügyvédtől pénzt is kapott ezért, mèg a kamarából kizárták.) A patvaros hibás kijelentése - vélhetően - szándékos egybemosás következménye, ugyanis a kötelező oltások egy része egybeesik azzal az életkorral, amikor az autizmus először kimutatható. A tévhit miatt Nagy-Britanniában közel egymillió gyereknek nem engedték beadatni a kanyaró elleni védőoltást, ennek következtében 2013-ban járvány tört ki, több száz halálos áldozattal.[53]
  • Az ember nem csak az agyának a 10%-át használja. A nagyon népszerű tévhitet Einstein kijelentésének tulajdonítják, valójában William James mondta ki a huszadik század elején, képletesen értve. Lásd még: az agykapacitás 10 százalékának mítosza
  • A szemölcs vírusos fertőzés, mely kizárólag emberek között terjed. Szemölcsöt nem lehet a varangyos békától kapni, azon ugyanis nem a szemölcs vírusa okozza a szemölcsszerű kitüremkedéseket.

Szexualitás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sosem tudták bebizonyítani, hogy egy férfi átlagosan 7 másodpercenként gondolna a szexre.

Matematika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A valószínűség-számítás legnagyobb tévhite az ún. szerencsejátékosok tévedése, mely az alábbi példával szemléltethető: „Nem hinném, hogy most hatost dobok, előbb dobtam már egyszer.” Ha feltételezzük, hogy nincsenek cinkelve a kockák, akkor minden próbánál azonos eséllyel születik meg bármely kimenet a hat közül. Akkor is, ha az elmúlt 10 dobás mindegyike 6-os volt, és akkor is, ha már 50 alkalommal sem sikerült 6-ost dobni előtte. A gyakori tévhit az ember intuitív gondolkodásának köszönhető, de a matematika eszköztárával egyértelműen bizonyítottan félrevezető.[54]
  • A számzáras tárgyak (táskák, páncélszekrények) zárait nyitó kódokat a köznyelv (szám)kombinációknak nevezi. Ezzel szemben matematikai értelemben ezek a legtöbb esetben (ismétléses) variációk, hiszen a kódelemek sorrendje is számít.[forrás?]
  • A közhiedelemmel ellentétben szabad negatív számból is négyzetgyököt vonni, ám az eredmény egy komplex szám lesz, nem pedig valós szám. A negatív számoknak csak a valós számok körében nincs négyzetgyöke.[forrás?]
  • Régebben gyakori volt a diákok által használt „kockás füzet” kifejezést kijavítani „négyzetrácsosra”. Valójában a „kockás füzet” kifejezés használata védhető, hiszen a négyzet egy kétdimenziós hiperkocka. A modern pedagógia manapság inkább károsnak ítéli az effajta pontoskodást, egyes szerzők egyenesen „terminológiai terrorról” beszélnek. A köznyelv amúgy is rendszeresen használja a „kockás” kifejezést a négyzetrácsos helyett (ld. pl. Kockás (folyóirat)). Amennyiben a kocka és négyzet megkülönböztetésének nincs konkrét feladatbeli vagy elméleti szerepe (és a „kockás füzet” összetétel ritkán kerül ilyen szerepbe), úgy a két szó egy füzettípus kapcsán nyugodtan felcserélhető.[forrás?]
  • Albert Einstein sohasem bukott meg matematikából. Egyszer nem készült fel egy felvételi vizsgára, ez minden. Amúgy kiváló tanuló volt.

Fizika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az ősrobbanás teóriája jelenleg még nem ad magyarázatot a világegyetem kialakulásának okára, csupán a korai fázisának megértésére.
  • Gyakorlatilag nem függ a Coriolis-erőtől, hogy a fürdőkád lefolyójában melyik irányba kezd örvényleni a víz, az kizárólag a fürdőkádban korábban jelen lévő apró áramlások döntik el. Ugyanígy a tornádók sem egy irányba forognak. A Föld forgásából eredő hatás csak nagyobb méretekben (pl. ciklonok, hurrikánok) döntő.
  • Kétszer is csaphat ugyanoda a villám. A tévhit életveszélyes önbizalmat nyújthat vihar alatt. Valójában a villám nagyon szívesen csap akár ugyanoda, mivel az előző csapás ionizálja a levegőt, ami jól vezeti az áramot.[55]
  • Az Empire State Buildingből kidobott pénzérme nem öli meg az alá kerülő járókelőt és a betont sem töri szét. A pénzérme a légellenállás miatt 50-80 km/h-nál nem gyorsul tovább.[56]
  • A vízfelületek nem az égbolt miatt lesznek kék színűek. A kék színt a Fresnel-egyenletek alapján a vízfelszínen megtörő, csak részlegesen átjutó fény okozza.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Teremtés könyve sehol sem mondja, hogy a tiltott gyümölcs alma lenne. Az eredeti héber szöveg csak 'fáról' és 'gyümölcsről' tesz említést, almaként azt feltehetően a nyugati kultúra interpretálta.
  • Semmilyen forrás nem bizonyítja, hogy Jézus december 25-én született volna. A Biblia szövege egy szeptemberhez közeli napot sejtet. A dátumot I. Gyula pápa tűzte ki 350 környékén, mivel ekkor állami ünnepként Mithrász születésnapját és a téli napfordulót tartották a rómaiak.
  • A tízparancsolat közül a hatodik valójában nem azt mondja ki, hogy „ne ölj” noha ez a fordítás hazánkban elterjedt. A parancsolatban szereplő héber רצח kifejezés elsődleges jelentése „ne gyilkolj”. A két kifejezés értelmezése közötti eltérés jelentős. Például a (polgár)háborús védekezés, vagy állami halálbüntetés nem tartozott a gyilkosságok közé, így e parancsolat, ebben az értelmezésben nem vonatkozott ezekre az esetekre.
  • A dzsihád jelentése arabul nem 'szent háború' hanem 'harc'.
  • A „Kába kő” megnevezés hibás, noha köztudatban elterjedt. A „Kába” valójában a szentély neve, ahol az iszlám szent relikviája a „Fekete kő” található.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sarah Bernhardt Hamlet szerepében Yorick koponyáját tartja (James Lafayette fotója 1885–1900)
  • Arthur Conan Doyle (1859–1930) skót krimiíró detektívregényeinek főszereplője, Sherlock Holmes nyomozó karaktere sohasem használta a „pofonegyszerű, kedves Watsonom” kifejezést a szerző egyik munkájában sem. A könyvekben viszont gyakran mondogatja a „kedves Watsonom” megszólítást segítőjének, John H. Watson orvosnak, majd ezután közvetlenül a „pofonegyszerű” felkiáltást használja több beszélgetésük folyamán. Ez a jelenet számos alkalommal fordul elő Conan Doyle regényeiben.[57] Az említett kifejezés legelső ismert használata a regények egyik filmfeldolgozásából, az 1929-ben bemutatott Sherlock Holmes visszatér (The Return of Sherlock Holmes) című alkotásban van.
  • Frankenstein nem a szörny neve volt, hanem a megalkotójáé, Victor Frankensteiné. A teremtményre a könyv Frankenstein szörnyeként hivatkozik.
  • William Shakespeare Hamlet művének gyakori képi ábrázolása, hogy Hamlet a koponyával áll a kezében és ehhez a jelenthez sokszor hibásan társítják a "Lenni vagy nem lenni?" híres monológ részletét (III. felvonás, 1. szín). Valójában amikor a műben a dán királyfi a koponyát tarja a kezében és szemléli nem ennél a sokat idézett résznél történik, hanem később (V. felvonás, 1. szín), amikor is egy temetőben a király udvari bolondjának, Yoricknak a koponyáját adja egy sírásó a kezébe. Ekkor ezt mondja: „Hadd lám. Haj, szegény Yorick! Ismertem, Horatio; végtelen tréfás, szikrázó elmésségű fiú volt: engem a hátán hurcolt ezerszer: és most hogy irtózik tőle a képzeletem! A gyomrom is émelyedik rá. Itt függött az ajk, melyet én összecsókoltam, azt se tudom, hányszor. Hová lettek gúnyjaid, bakugrásid, dalaid?

Technológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nem Thomas Alva Edison találta fel a villanykörtét. Igaz viszont, hogy részt vett az első megalkotásában, 1880-ban.
  • Nem Henry Ford találta fel az automobilt, de a futószalagot sem. Utóbbinak a továbbfejlesztésében vett részt.
  • Al Gore sosem állította, hogy ő találta volna fel az internetet. Valójában azt állította, hogy a kongresszusi szolgálata alatt részt vett az internet megalkotásában.
  • Nem James Watt találta fel a gőzgépet, és az inspirációként szolgáló ugráló lábosfedőről szóló történet is legenda.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Téves vélekedés az, hogy a „Minden út Rómába vezet” (Omnes viae Romam ducunt) szólás a rómaiakhoz köthető és az ókori úthálózat kiterjedtségéről szól. Több olyan út létezett, amely egyáltalán nem vitt Rómába, és maga a mondás csupán a 12. században bukkant fel, egyházi szövegben, ahol nem közlekedési, hanem vallási értelemben beszélt arról, hogy ezernyi út vezeti a hitet kereső embereket Rómába, az Úrhoz.[58]
  • A mosdókban keletkező hulladékot sosem dobják ki a repülőgépből, azt leszállás után speciális kocsik segítségével viszik el. Egyes vasutakon ugyanakkor valóban a sínekre kerül a mosdóban keletkező szennyvíz.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 24. old.
  2. Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 27–29. old.
  3. Német György: Karthágó és a só - közkeletű tévhitek Róma történetében In: Rubicon XXIII. évfolyam 230–231. szám, 2012/4–5, ISSN 0865-6247, 34–35. oldal
  4. Clark, Josh: Did Nero really play the fiddle while Rome burned?. HowStuffWorks.com, 2008. január 21. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
  5. Hahner Péter Újabb 100 történelmi tévhit…, i. m. 20–21. old.
  6. Laden, Greg: Falsehood: “If this was the Stone Age, I’d be dead by now” (angol nyelven). ScienceBlogs: Greg Laden’s Blog, 2011. május 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
  7. Lancaster, Henry Oliver: Expectations of Life: A Study in the Demography, Statistics, and History of World Mortality. New York: Springer Publishing. 1990. 8. o. ISBN 9780387971056 (angol nyelven)  
  8. Kahn, Charles: World History: Societies of the Past. (hely nélkül): Portage & Main Press. 9. o. ISBN 9781553790457 (angol nyelven)  
  9. Frank, Roberta: The Invention of the Viking Horned Helmet. In Dallapiazza, Michael – Hansen, Olaf – Sorensen, Preben Meulengracht – Bonnetain, Yvonne: International Scandinavian and Medieval Studies in Memory of Gerd Wolfgang Weber (2000. október 31.). (angolul) (hely nélkül): Parnaso. 199–208. o. = Hesperides: Letterature e culture occidentali, 12. ISBN 9788886474283  
  10. Wilde, Robert: Did Vikings Wear Horned Helmets? (angol nyelven). About.com: European History. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
  11. Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 41–43. old.
  12. Az első éjszaka joga csak legenda (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi portál, 2005. október 24. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
  13. Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 43–44. old.
  14. Az erényöv titkos története (magyar nyelven). Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár. (Hozzáférés: 2013. január 1.)
  15. Szende László: A mérgezett füge In: Rubicon XXIII. évfolyam 230–231. szám, Történelmi tévhitek, 2012/4–5, ISSN 0865-6247, 55. o.
  16. Hahner Péter Újabb 100 történelmi tévhit…, i. m. 67. old.
  17. Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 45–47. old.
  18. Wolfgang Schild. Die Eiserne Jungfrau (német nyelven) [2000] 
  19. Vortrag Klaus Graf: The execution tool "Iron Maiden" is a fiction of the 19th century, because only since the first half of the 19th Century the early-modern-times' "rishard cloaks," which sometimes were called "maidens", were provided with iron spikes; and thus the objects were adapted to the dreadful fantasies in literature and legend.. (Hozzáférés: 2007. november 19.)
  20. Declaration of Independence: A History (angol nyelven). U.S. National Archives and Records Administration: archives.gov. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
  21. Crabtree, Steve: New Poll Gauges Americans' General Knowledge Levels: Four-fifths know earth revolves around sun (angol nyelven). Gallup News Service, 2009. június 6. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.). „Fifty-five percent say it commemorates the signing of the Declaration of Independence (this is a common misconception, and close to being accurate; July 4th is actually the date in 1776 when the Continental Congress approved the Declaration, which was officially signed on August 2nd.) Another 32% give a more general answer, saying that July 4th celebrates Independence Day.”
  22. Horowitz, Jason: For Mozart's Archrival, an Italian Renaissance (angol nyelven). The New York Times, 2004. december 28. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
  23. Hahner Péter: 100 történelmi tévhit avagy amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, Budapest, 2010, ISBN 978-963-9884-95-3, 157–159. o.
  24. Evans, Rod L.: Sorry, Wrong Answer: Trivia Questions That Even Know-It-Alls Get Wrong. (hely nélkül): Penguin Books. 2010. ISBN 9780399535864 (angol nyelven)  
  25. Forget Napoleon – Height Rules (angol nyelven). CBS News, 2009. február 11. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
  26. FAQ: How tall was Napoleon? (angol nyelven). Fondation Napoléon: Napoleon.org, 2008. november 19. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
  27. Dunan, Marcel: La taille de Napoléon. Revue de l'Institut Napoléon, 89. sz. (1963. okt.) 178–179. o. (francia nyelven)
  28. Hahner Péter Újabb 100 történelmi tévhit…, i. m. 172. old.
  29. Wilde, Robert: Was Napoleon Bonaparte Short? (angol nyelven). About.com: European History. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
  30. Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 178–180. old.
  31. Hahner Péter Újabb 100 történelmi tévhit, i. m. 229. old.
  32. Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 280–283. old.
  33. Hahner Péter Újabb 100 történelmi tévhit…, i. m. 312. old.
  34. Churchill és a statisztika. (Hozzáférés: 2010. január 10.)
  35. Corriher, Shirley: Cooking Pasta Properly (angol nyelven). Fine Cooking. (Hozzáférés: 2013. január 3.)
  36. Foley, Michele: Should You Put Oil in Pasta Water? (angol nyelven). www.chow.com, 2008. augusztus 7. (Hozzáférés: 2013. január 3.)
  37. Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, 2011, ISBN 9789633240298, 355–356. old.
  38. Hiskey, Daven: Alcohol Doesn't Really "Cook Out" Of Food In Most Cases (angol nyelven). Today I Found Out, 2011. november 28. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
  39. Mikkelson, Barbara: If You Knew Sushi (angol nyelven). Snopes, 2007. február 20. (Hozzáférés: 2012. december 31.). „Contrary to popular belief, sushi does not mean raw seafood. Instead, the word refers to the vinegared rice that can (but need not) be paired with raw seafood.”
  40. Az aszpartám mégsem okoz rákot
  41. No Evidence of Dehydration with Moderate Daily Coffee Intake: A Counterbalanced Cross-Over Study in a Free-Living Population. (Hozzáférés: 2014. november 19.)
  42. John Man: A kínai nagy fal, General Press Kiadó, 2008, ISBN 987-963-643-068-9, 9. o.
  43. Dr. Jürgen Schieber: Milankovitch Cycles and Glaciation. Indiana.edu. Indiana University, Geological Sciences. [2009. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 29.)
  44. Sophasarun, Nida: Experts Debunk Bats’ Bad Rap (angol nyelven). National Geographic. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
  45. Mit tehetünk, ha a fecskefészek a fiókákkal együtt leszakad? (magyar nyelven). Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2012. december 31.). „Ha így járunk el, az örökbefogadó szülők nem fogják észrevenni a turpisságot, a közhiedelemmel ellentétben nem érzik meg az ember által megfogott madár szagát.”
  46. Tévhit az aranyhalak feledékenysége (magyar nyelven). Index, 2003. október 2. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
  47. Hipsley, Anna: Goldfish three-second memory myth busted (angol nyelven). ABC News, 2008. február 19. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
  48. Handwerk, Brian: Do Sharks Hold Secret to Human Cancer Fight? (angol nyelven). National Geographic, 2003. augusztus 20. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
  49. Poinsetting It Out (angol nyelven). Snopes, 2007. július 30. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
  50. Hahner Péter 100 történelmi tévhit…, i. m. 13-14. old.
  51. Miért alszanak állva a lovak, ha le tudnak feküdni?
  52. Miért tudnak állva aludni a lovak?
  53. Kanyarójárvány Nagy-Britanniában
  54. J. Michael Shaughnessy (1977.). „Misconceptions of probability: An experiment with a small-group, activity-based, model building approach to introductory probability at the college level”. Educational Studies in Mathematics 8 (3), 295–316. o. DOI:10.1007/BF00385927.  
  55. Öveges József. Színes Atomfizika, Valószínűleg az 1. kiadás, Gondolat Kiadó. ISBN nem található (1964) 
  56. Wolchover, Natalie: Could a Penny Dropped Off a Skyscraper Actually Kill You? (angol nyelven). Scientific American, 2012. március 5. (Hozzáférés: 2012. december 30.)
  57. Mikkelson, Barbara: ’Elementary, My Dear Watson’ (angol nyelven). Snopes.com: Urban Legends Reference Pages, 2006. július 2. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
  58. Német György: Karthágó és a só - közkeletű tévhitek Róma történetében In: Rubicon XXIII. évfolyam 230–231. szám, 2012/4–5, ISSN 0865-6247, 36. oldal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hahner Péter: 100 történelmi tévhit avagy amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, Budapest, 2010, ISBN 978-963-9884-95-3
  • Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, 2011, ISBN 9789633240298
  • Rubicon XXIII. évfolyam 230–231. szám, Történelmi tévhitek, 2012/4–5, ISSN 0865-6247

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]