Gyújtógyertya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gyújtógyertyákat a benzin üzemű Otto-motorokban alkalmazzák, a diesel üzemű autókban a sűrítés végzi a gyújtást. Feladata a benzin-levegő elegy begyújtása. A szikraközben (a test- és középelektróda között) keletkezik, egy 25-50 kV elektromos ív, ez gyújtja be a kellően összesűrített levegő-benzin elegyet. Mivel a sűrítés során az elegy is felmelegszik, a közel 1 mm-es szikra is képes begyújtani azt.

A gyújtógyertya részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csatlakozás
  • Bordázat (az elektromos szigetelés része)
  • Külső kerámiaszigetelés
  • Belső kerámiaszigetelés (szigetelőcsúcs)
  • Középelektróda
  • Testelektróda
  • Menet
  • Tömítőgyűrű (alátét)
  • Test
  • Hatszögű fej (a gyertyakulcshoz)


A hőérték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alacsony hőértékű (hideg) gyertya nagy felületen érintkezik az égéstérben lévő forró gázokkal, ugyanakkor a szigetelőcsúcs csak kis felületen találkozik a gyertya testével, így kevesebb hőt képes elvezetni a gyertyán keresztül. A magas hőértékű (meleg) gyertyák kisebb felületen érintkeznek a magas hőmérsékletű égéstérben keletkező gázokkal a rövid szigetelőcsúcs miatt, viszont nagyobb felületen kapcsolódik a testtel, így nagyobb mennyiségű felvett hőt képes elvezetni az égéstérből. Különböző módokon jelölik ezt a gyártók, így vásárláskor mindenképpen érdemes tájékozódni. A Bosch, Champion és a BERU magasabb számokkal, míg az NGK vagy a Nippon Denso az alacsonyabb számokkal jelölik a melegebb hőértéket.

Gyertyahézag[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középelektróda és a testelektróda közti távolság a gyertyahézag. Ezt hézagmérő lapokkal ellenőrzik. Minden motor típushoz meg van határozva, hogy mekkora legyen ez az érték, ami 0,4mm-től 1,2mm-ig változhat. Túl nagy hézag csökkenti a gyertya villamos teljesítményét, és rosszabb hatásfokkal, vagy egyáltalán nem gyújtja be a levegő/benzin elegyet. Túl kicsi hézag esetén pontatlan vagy korábban bekövetkező előgyújtást eredményez, ez kopogós égéshez vezethet, ami megolvaszthatja a gyertya elektródáit, károsíthatja a motort, illetve károsíthatja a szigetelőcsúcsot. Hibajelenségek A megfelelően beállított gyújtógyertya vége tiszta, csupán vékony koromréteg takarja, színe világos barna, homokszínű, esetleg őzbarna. Az elektróda nincs megégve, nem vékonyodott el. Koromlerakódás esetén vastag, száraz fekete réteg rakódik le a gyertya végén, és az elektródán. Többnyire a keverék ellenőrzése szükséges kétütemű motorok esetében, valamint lehetséges a szivató meghibásodása. Lehetséges továbbá a levegő/benzin elegy hibás beállítása, ami a légszűrő eltömődésére is utalhat, vagy túlságosan dús keveréket kap a motor. Megolvadt elektróda a motor illetve a gyertya túlhevüléséből adódó probléma. Okozhatja a rosszul megválasztott hőértékű gyertya is, esetleg egy hibás szelep, vagy a motor előgyújtásának beállítása. Olajos szennyeződés az elektródán vastag, fekete nedves lerakódást jelent, ami a henger illetve tömítések kopását jelzi, mert a motorolaj az égéstérbe jut. Szigetelőcsúcs törés esetén hajszálrepedések jelennek meg az elektróda körül, majd darabokban válik le a gyertyáról a szigetelőanyag. Lehetséges okai lehetnek a túlzott hősokk, illetve a gyertya fizikai sérülése.


Hibajelenségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A megfelelően beállított gyújtógyertya vége tiszta, csupán vékony koromréteg takarja, színe világos barna, homokszínű, esetleg őzbarna. Az elektróda nincs megégve, nem vékonyodott el.
  • Koromlerakódás esetén vastag, száraz fekete réteg rakódik le a gyertya végén, és az elektródán. Többnyire a keverék ellenőrzése szükséges kétütemű motorok esetében, valamint lehetséges a szivató meghibásodása. Lehetséges továbbá a levegő/benzin elegy hibás beállítása, ami a légszűrő eltömődésére is utalhat, vagy túlságosan dús keveréket kap a motor.
  • Olajos szennyeződés az elektródán vastag, fekete nedves lerakódást jelent, ami a henger illetve tömítések kopását jelzi, mert a motorolaj az égéstérbe jut.
  • Megolvadt elektróda a motor illetve a gyertya túlhevüléséből adódó probléma. Okozhatja a rosszul megválasztott hőértékű gyertya is, esetleg egy hibás szelep, vagy a motor előgyújtásának beállítása.
  • Szigetelőcsúcs törés esetén hajszálrepedések jelennek meg az elektróda körül, majd darabokban válik le a gyertyáról a szigetelőanyag. Lehetséges okai lehetnek a túlzott hősokk, illetve a gyertya fizikai sérülése.


Gyújtógyertya csere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kizárólag hideg motoron szabad végezni a gyertya ki és beszerelését. Az új vagy beállított / megtisztított gyertyát kézzel hajtjuk be ütközésig, majd ezt követően a járműkezelési útmutatójában szereplő nyomatékkal (ha lehet, akkor nyomatékkulccsal) kell meghúzni. A menetet nem kell kenőanyaggal síkosítani, ez később ráéghet a felületre. Ügyeljünk a gyertya behajtásakor, ne húzzuk túl a menetet, mert az károsíthatja a hengerfejben a menetet. Egy megszakított menetet komoly anyagi kiadás lehet. Ugyanakkor mindenképpen meg kell húzni a megfelelő erővel, mert a gyertya test kontaktja ha nem tökéletes, kihagyhat, vagy gyengébb teljesítményt nyújthat, ami tökéletlen égést eredményez. A kilazult gyertya fizikai károkat is okozhat amellett, hogy balesetveszélyessé teszi a motor üzemeltetését, ugyanis kirepülhet a foglalatból. Fontos! A gyertyacsere otthontörténő elvégzése esetén feltétlenül jelöljük meg a gyújtókábelek sorrendjét, mert a gyújtás meghatározott sorrendben történik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]