Gyöngyhalászok

A Gyöngyhalászok Georges Bizet 1863. szeptember 30-án Párizsban bemutatott operája. A bemutató mérsékelt sikert aratott. Nem sokkal utána előadták olasz és német nyelven is, de külföldön sem maradt huzamosabb ideig műsoron. A darab érdekessége, hogy belőle készült az egyik legelső, hangos operafilm. A szövegkönyv Eugéne Cormon műve. A darab magyarországi ősbemutatója 1888-ban volt. Az Operaház azóta sem újította fel a művet.

Az opera szereplői és színhelyei

Szerplő	Hangfekvése
Leila	koloratúrszoprán
Nadir, vadász	tenor
Zurga, a gyöngyhalászk vezetője	bariton
Nurabad, hajós, a falu véne	basszus

• Kórus: halászok, a szigetek lakói, kereskedők, fakírok.
• Történik: Ceylon szigetén a rég múltban
• Színhelyek: I. felvonás: a sziget tengerpartja és kikötője, II. felvonás: elhagyatott, sziklás tengerpart, III. felvonás: 1. kép: Zurga sátra, 2. kép: tengerpart
• Játék idő: 1 óra 45 perc

Az opera cselekménye

I.felvonás

Zurgát a gyöngyhalászok királyukká választják. Nadir hosszú évek múlva hazatér a szigetre, ahonnan annak idején azért ment el, mert ő is és barátja, Zurga is Leilát szerették. Most, hogy újra találkoztak fogadalmat tesznek, hogy semmi sem szakíthatja még egyszer meg hosszú és őszinte barátságukat. Egy hajóról lefátyolozott asszony száll a partra. Az istenek szolgálatát bízzák rá: imájával és szűzi életével távol kell tartania a falutól az ártó szellemeket. Nadir felismeri az asszonyban Leilát és a nő is felismeri régi szerelmét.

II. felvonás

Nurabad Leilát egy sziklás partvidékre vezeti. Itt kell egyedül élnie, hogy eleget tudjon tenni kötelezettségeinek. Mikor Nurabad távozik, megjelenik Nadir. Leila tiltakozik, megpróbálja eltaszítani magától a férfit, de minden hiába. Nadir tudja, hogy ha felfedezik őket, mindkettőjükre halál vár és mégis marad. Közben vad vihar keletkezik. A vihar elől menekülő gyöngyhalászok rátalálnak Nadirra Leilánál. Ekkor lép színre Zurga, aki először meg akar bocsátani a bűnösöknek, de amikor felismeri Leilát, eláll szándékától.

III. felvonás

1. kép: Zurga újra átgondolta a dolgot és már éppen nagylelkűen kész lenne mégis megbocsátani, amikor megjelenik nála Leila és szerelme életéért könyörög. Ez újra felébreszti a férfi haragját és féltékenységét. 2. kép: A nép lázasan készülődik a kivégzésre, amikor hirtelen az egész falu lángba borul. A gyújtogató Zurga volt, így akarta megmenteni barátját és szerelmét. A nép elrohan menteni a menthetőt, a szerelmesek elmenekülnek. Zurga azonban halállal fizet tettéért: a nép ellene fordul és a máglyára kíséri.

Az opera zenéje

Bizet az egzotikus történethez olyan zenét komponált, amely a mai hallgató számára is meggyőzően hat. A korábbi egzotikus témát feldolgozó operaszerzőknek ez nem sikerült, így talán ez tekinthető a darab legnagyobb zenei értékének. Már az előjáték is ötletesen fejezi ki a távoli, keleti vidék hangulatát. A darabon érződik az olaszországi tartózkodás hatása. Bizet-nek ekkor már jó érzéke van a drámai szituációk, a tragikus konfliktusok iránt. A zeneszerző helyes meglátásokkal és elképzelésekkel fordult a színpadi zene felé. A cselekmény tragikus kimenetelét itt is egy emlékeztető motívum vetíti előre, mint a Carmen esetében.

A zene drámailag hatásos, sodró lendületű, dallam világa színes, számos szép és megkapó részletet tartalmaz, amik opera slágerekké váltak. A darab tulajdonképpen Bizet főműve, a Carmen felé tett első jelentős lépésként értelmezhető. Saját korában nem volt népszerű, de a XX. században egyre több operaház tűzte műsorra. Ma már elmondhatjuk, hogy a darab a rajta van a 20 legjátszottabb opera listáján.

Az opera ismertebb részletei

• ”Au fond du temple saint”- Nadir és Zurga kettőse az I. felvonásból
• ”Je crois entendre encore”- Nadir románca az I. felvonásból
• ”Comme autrefois dans la nuit sombre”- Leila II. felvonásbeli kavatinája
• ”L’orage s’est calmé”- Zurga III. felvonásbeli áriája

Külső hivatkozások

• Az opera szövegkönyve magyarul

Felhasznált irodalom

• Till Géza: Opera, Zeneműkiadó, Bp., 1973., 62-64. o.
• Kertész Iván: Operakaluz, Fiesta-Saxum, Bp., 1997, 34. o.