Gyöngyös György
| Gyöngyös György | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1905 Lujzikalagor, Románia |
| Elhunyt | ismeretlen |
| Pályafutás | |
| Műfajok | népzene |
| Hangszer | Koboz |
| Hang | koboz hangolása: dd' - Aa - dd' - Gg |
| Tevékenység | zenész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gyöngyös György (Lujzikalagor, 1905 – 1975 előtt[1]) lujzikalagori csángó kobzos. Játéka olyan híres volt, hogy a Tázló mente kobzosai mind tőle tanultak.[2]
Élete[szerkesztés]
Életéről keveset tudni. Édesapja és nagyapja is zenész volt, családjából ismerni még két kobzost: öccsét, Gyöngyös Jánost és Buták Györgyöt. Gyöngyös Györgyre elég nagy területen emlékeznek magyarok és cigányok egyaránt. Hegedűsökkel járt zenélni (ahogy a bogdánfalvi Duma György is), és a környék legjobb kobzosaként tartják számon. Kíséretet és dallamot egyaránt játszott, olyannyira, hogy mikor a hegedűsnek elszakadt a húrja, ő tovább vitte a kísérettel egybeszőtt dallamot a kobzon, így nem kellett megszakítani a táncot.[3] A Tázló menti falvak (Rosszpatak, Esztufuj, Szendulén, Gajdár stb.) a vízválasztó túloldalán fekvő Bogdánfalvával és Lujzikalagorral rendszeres kapcsolatban voltak, a zenészek is ismerték egymást. Gyöngyös György játéka még életében elhíresült ezen a területen, így érthető, hogy nem csak közvetlen környezete, hanem az egész Tázló mente kobzosai szinte mind hozzá mentek tanulni.
Halála időpontja ismeretlen, az 1970-es évek közepén már biztosan nem élt.
Játéka[szerkesztés]
Az utólagos néprajzi szóbeli gyűjtéseken túl sajnos csak két gyűjtésről ismerjük Gyöngyös György játékát. Egyrészt Jagamas János 1958-ban készült felvételén Gábor Antal lujzikalagori hegedűst kíséri. Kallós Zoltán 1965-ös gyűjtésén pedig egyedül szerepel, kobozkísérettel énekel és kobzon táncdallamokat játszik. Régi hagyomány az a játékmód, melyet Gyöngyös György is alkalmaz, mivel Liszt Ferenc is említi könyvében,[4] hogy amikor Jászvásáron járt, Moldva fővárosában, alkalma volt meghallgatni egy zenekart, és ott azt látta, amint a kobzos nem funkciós harmonizálással, hanem ritmizált orgonapontszerű játékkal kísért. Egyébként ez a gondolkodásmód fedezhető fel a legtöbb moldvai kobzos kíséretében, amely minimális harmóniaváltást, de virtuóz pengetést igényel.
Ugyan kevés és rossz minőségű hangzóanyag maradt hátra Gyöngyös Györgytől, azonban jól érzékelteti a föntebb említett dallamjátékos kíséretmódot. Ez a dallamkíséret ritkán fedi le pontosan a prímás (hegedűs) által játszott dallamot, inkább csak a dallamvonulatot követi, miközben a saját belső dallamait bontakoztatja ki jellegzetes dallamegységek variálásával.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Horváth Gyula: Koboziskola. 10. o.
- ↑ Alexandru Iancu Szendulénben élő hegedűs szóbeli közlése. in: Horváth Gyula: Koboziskola. 10. o.
- ↑ Horváth Gyula: i. m. 97. o.
- ↑ Liszt Ferenc: A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon. Pest, 1861, LXXXI. fejezet
Források[szerkesztés]
- Horváth Gyula: Koboziskola. Hagyományos moldvai tánczenekíséret kobozzal Antim Ioan és Gyöngyös György játéka alapján. Hagyományok Háza, 2011
- Hankóczi Gyula: Egy kelet-európai lantféle - a koboz. Ethnographia 1988 XCIX. 3-4. szám, 295-330. o.
- Domokos Pál Péter: A moldvai magyarság. Fekete Sas Kiadó, 2001
- Magyar Népzenei Antológia - Digitális összkiadás. Hangvető Kft., 2012
