Gyökérkezelés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A gyökérkezelés során a fogbélüreg (pulpa) tartalmát eltávolítják ezt a teret lehetőség szerint sterillé teszik, és olyan anyaggal tömik be a gyökércsatorna teljes hosszában, amely tartós zárást biztosít. A fog keményszövetei (zománc és dentin) alatt a fogbélüreg található. Ennek tartalma: érképletek, idegek, kötőszövet.

A gyökérkezelés indoka leggyakrabban a fogbélgyulladás, amit a mély szuvasodásból származó baktériumpenetráció okoz. A gyökércsatornába és annak falába ilyenkor baktériumok kerülnek. A gyökérkezeléssel a fertőzött beltartalmat és a fertőzött csatornafalat is eltávolítják. Ezt gyökérkezelő tűk segítségével hajtják végre.

[szerkesztés] Folyamata

Miután röntgenfelvétel segítségével ellenőrizték, hogy a gyökérkezelő tű leér a csatorna végéig és azon nem ér túl, következik a mechanikai (gyökérkezelő tűkkel) és vegyi (Nátrium-hipoklorit) tisztítása.

A megtisztított csatornát steril papírszálakkal kiszárítják és ún. sealer anyagot visznek be a csatornába. Ez az anyag kitölti a fő tömőanyag és csatorna fala között keletkezett réseket. Ezután a röntgnen meghatározott csatornahosszal megegyező hosszúságú guttapercha szálat (mester) helyeznek el a csatornában. A guttapercha egy természetes, homogén anyag, ami a gyökérkezelés céljainak igen jól megfelel. A mester guttapercha mellé ún. segéd szálakat helyeznek és minden szál behelyezése után a gyökértömést kondenzálják (nyomással oldalirányban és lefele préselik), hogy pontosabb zárodást érjenek el vele.

Az ideális gyökértömés „csúcsig érő” és „falálló”: teljesen kitölti a gyökércsatornát.

[szerkesztés] Szövődmények

A leggyakoribb szövődmény a gyökércsatorna túltömése, tehát a gyökértömőanyagoknak a gyökércsúcson való túljuttatása. Ez azért probléma, mert a periapikális térbe jutott anyagok idegentestként viselkednek a szervezet számára, és gyulladást váltanak ki. Előfordul az alultömés is, amikor a gyökértömőanyag nem tölti ki a preparált gyökércsatornát teljes hosszában. Ilyenkor a gyulladás kiújjulása következhet be.

Különböző szövődmények előfordulhatnak a gyökércsatorna feltárásakor (álút, perforáció) vagy a gyökércsatorna tágításakor (lépcsőképződés, műszerek betörése, álút készítése, a gyökér oldalsó- vagy apikális perforációja).

[szerkesztés] Források

• Fazekas Árpád (szerk.): Megtartó fogászat és endodoncia, Semmelweis kiadó, 2006, ISBN 963 9656 12 7