Gyógyszerészi latin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tévedni emberi dolog (Seneca)

A gyógyszerészi latin az orvosi latinnak (lingua Latina medicinalis) a receptírás és -olvasás gyakorlatában szükséges része kiegészítve azokkal a speciális kifejezésekkel, amelyek inkább a gyógyszerészek gyakorlatában fordulnak elő.

A gyógyszert rendelő orvos közleménye a gyógyszert kiadó, elkészítő gyógyszerész számára, amely orvosi, gyógyszerészi latin nyelven, írásban, recepten történik. A recept okirat, okmány, hivatalos dokumentum, melynek a törvény előtt bizonyító ereje van, ezért bír rendkívüli fontossággal a gyógyszerészi latin ismerete. A gyógyszerész nem tévedhet, a gyógyszerész a gyógyítás folyamatában az utolsó láncszem.[1] Az orvos gyógyszeres terápiával kapcsolatos döntéseinek kontrollja a gyógyszerészi munka. A gyógyítási folyamatban a gyógyszerész lehet az első, de az utolsó láncszem, ahol a beteg még befolyásolható, irányítható, ellenőrizhető. A gyógyszerész így válik az első számú „kapu-őrré” a gyógyszeres terápiában. A latin nyelv ismerete alapvető, létfontosságú, elengedhetetlen a gyógyszeres terápiával kapcsolatos tévedések és hibák megelőzésében. Megjegyzendő, hogy Magyarországon gyógyszerészek nem jogosultak receptírásra csak orvosok, fogorvosok és állatorvosok, ellentétben pl.: az USA-val vagy Angliával, ahol bizonyos gyógyszerhatástani csoportokba tartozó gyógyszereket rendelhetnek gyógyszerészek. Ez a jogosultság főleg a kórházakban, klinikákon gyakorlat.

Az orvos utasítása a gyógyszerész számára latin nyelven folyik, a recept összetevőinek nevei genitivus partitivusban (birtokos esetben), illetve az összetevők mennyisége accusativusban (tárgy esetben) vannak.[2][3] A recept az R., Rx vagy a Magyarországon hivatalos receptek az „Rp” betűkkel kezdődnek, ami azt jelenti, „recipe”, azaz „végy” (Parancsolom! Felszólító mód; Fohász az Istenhez, az Istenekhez.). Innen van az angol neve is (recipe), a magyar elnevezés a szabályosabb „receptum” alakból származik. Az Rp. után jön az összetevő neve genitivusban, majd a mennyiség. Tehát pl. „R. Hydrargyri gr. V.”, azaz: „Végy 5 gramm higanyt”. Régebben a gyógyszer alkalmazására vonatkozó utasítás is latinul íródott pl.: „Fiant pilulae duae, bis vel ter die sumendae”, vagyis „Naponta kétszer vagy háromszor két szemet bevenni”, vagy pl. „Misce; fiat mistura cuius partem sumat quartam tertiis horis, donec alvus responderit”, vagyis: „Keverd össze; legyen keverék, amelynek negyed részét vegye be (a beteg) háromóránként, amíg hatni nem kezd a gyomorra”. Ma már az orvosi utasítás magyarul áll, előtte D. S., ami a Detur! Signetur! Adassék! Jeleztessék!Doctoris sententia” (az orvos határozata) rövidítése.[4][5]

Tartalomjegyzék

A latin mint szaknyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Római Birodalom Kr. u. 117-ben
Hammurabi kora, Babilon. A „gyógyszerészet” (ősgyógyszerész) legkorábbi ismert feljegyzései (a gyógyszerész előfutára) Mezopotámiában körülbelül Kr. e. 2600-ban, sumérok által készített ékírásos agyagtáblákon követhető nyomon. A gyógyszereket forgalmazó kiskereskedők Babilon egy bizonyos piacként ismert utcáján árulták gyógyhatású termékeiket (Kr. e. 2111)
Ebers papirusz az amerikai Nemzeti Orvosi Könyvtárból. Ez a papirusz arról mesél, hogy a „tumor ellen az isten Xenus” a segítség. Általános orvosi papirusz, Kr. e. 16. sz-ból. A gyógyszeres kezelésről nagyon sokat megtudhatunk az Ebers papiruszból, ami lényegében egy orvosi kézikönyv, amit Kr. e. 1552-ben állítottak össze. 876 receptet tartalmaz, amelyekhez több mint 500 fajta gyógyszer készítésére alkalmas alapanyagot használtak fel
Edwin Smith-papirusz. A papirusz 6. és 7. oldala a képen arctraumáról értekezik. Újbirodalom eleje, Kr. e. 16. sz. Az Edwin Smith papirusz, a világ legrégebbi fennmaradt sebészeti dokumentuma. Hieratikus nyelven írt az ókori Egyiptomban Kr. e. 1600 körül. A szöveg 48 tipikus orvosi problémát tökéletes részletességgel írja le. Anatómiai megfigyeléseket, orvosi vizsgálatot, diagnózist, kezelést és prognózist. Sebek zárása varratokkal, sebfertőzés megelőzése és gyógyítása mézzel és penészes kenyérrel, vérzés csillapítása nyers hússal, valamint fej és a gerincvelő-sérülések rögzítése

A latin nyelv[6] tanulása számos más előnnyel is jár azon kívül, hogy a klasszikus irodalmi műveket eredetiben olvashatjuk. A latinnak nagyon szabatos nyelvtani rendszere van, így logikus gondolkodásra és precizitásra is tanít. Ráadásul a latin tanulása által könnyebbé válik más (főleg az újlatin) nyelvek nyelvtanának és szókincsének elsajátítása. A latin ugyan holt nyelv, de mégis a mai napig az általános műveltség része, mert szorosan hozzá kapcsolódó görög és római kultúrával és mitológiával együtt a mindennapokban is lépten-nyomon találkozunk vele egy kórházi zárójelentés vagy a gyógyszerek receptre történő felírásánál

Tudományágak, szaknyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi tudományágak, szaknyelvek szókincse azok jellegzetességéből fakadóan eltérő, de mindegyiknek a klasszikus latin nyelvtan az alapja:

  • bölcsészlatin: történelmet és újlatin nyelveket tanulók (romanisták), művészettörténészek részére
  • egészségügyi latin, orvosi latin, gyógyszerészi latin
  • jogi latin,
  • filozófiai latin
  • teológiai latin
  • egyházzenei latin
  • irodalom- és könyvtártudományhoz szükséges latin nyelvi ismeretek

Gyógyszerészi eskü latinul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[[File: Salerno Arechi Castle.JPG|thumb|180px|A Nápolytól mintegy 45 km-re fekvő Salerno orvosai kezdetben Galenosz és Hippokratész tanításai alapján gyógyítottak (a várost úgy is nevezték, hogy „civitas Hippocratica”), idővel azonban ezt az irányzatot felváltotta a sokkal fejlettebb arab és zsidó orvoslás. Az 5 éves orvostani képzés, egy év gyakorlat, s az egyetem szabadságának bizonyítéka az, hogy az előadásokat nők és zsidók is látogathatták. Az oktatás formája a praelectio, a felolvasás és az ókori görög, illetve arab szerzők magyarázata volt. A 12. század közepén Alphanus, Monte Cassino apátja és Salerno érseke az orvosi nyelv latin kifejezésrendszerét teremtette meg Dél-Franciaországban egy rendelkezés már 1162-1202 között bevezette a gyógyszerészi esküt. 1241-ben II. Frigyes német-római császár is hozott erről rendeletet. 1405-ből ismert az első latin nyelvű eskü. Magyarországon két, 1533-ban és 1644-ben kelt rendelkezés utal az esküre. A patik(ári)us akkor tette le esküjét az orvos előtt, amikor a principálisától megkapta a segédi felszabadító levelet.

Névszók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[[File:Koan amphora2.jpg|thumb|180px|A nagy birodalmak kialakulása elengedhetetlenül szükségessé tette a mértékegységeknek egy közös mértékrendszerben történő egységesítését, ami első ízben mintegy 3000 évvel ezelőtt Babilóniában valósítottak meg. Itt készítettek egy kocka alakú normáledényt, amelyből egy meghatározott nyíláson keresztül 1 nap alatt (időegység!) folyt ki a víz. A víz súlya lett a súlyegység (talentom), a kocka élhossza a hosszúság egysége (láb), űrtartalma pedig az űrmérték egysége (metretes). A babilóniai talent 30,3 kg (67 lb) volt.[7]]]

Anubis megméri Hunefer szívét (Halottak könyve). Hasonló jelenet a Papyrus Aniban. National Geographic, ókori egyiptomiak.
Kétkarú mérleg. Muse de la Monnaie - Banque centrale tunisienne - Avenue Mohammed V - Tunisz
Analitikai mérleg. Mettler ae-260 típus

Neműség, a latin főnevek 3 féle neme

  1. Nőnem femininum f
  2. Hímnem masculinum m
  3. Semlegesnem neutrum n

Számosság 2 féle, a főnevek illetve melléknevek egyes vagy többes számban állhatnak

  1. Singularis röv.: Sg. Egyes szám
  2. Pluralis röv.: Pl. Többes szám

Főnevek szótári alakja három részből áll pl.: arteria, -ae f. ( = verőér )

  1. arteria – a főnév Sg. Nom. azaz Egyes szám alanyesete
  2. arteriae (-ae)– a főnév Sg. Gen. azaz Egyes szám birtokos esete
  3. f.- a főnév neme femininum, azaz hímnemű

Esetei a főneveknek, mellékneveknek, számneveknek és egyéb névszóknak a következő 5 névszói eset egyikében fordulhatnak elő

  1. Nominativus röv.: Nom. Alanyeset [pl.: tibia – sípcsont]
  2. Accusativus röv.: Acc. Tárgyeset [pl.: tibiam – sípcsontot]
  3. Genitivus röv.: Gen. Birtokos eset [pl.: tibiae – sípcsontnak a ...]
  4. Dativus röv.: Dat. Részeshatározói eset [pl.: tibiae – sípcsontnak]
  5. Ablativus röv.: Abl. Eltávolítás (Határozó) esete [pl.: tibia – sípcsonttól]

Declinationes' Főnevek ragozása

I. nőnemű a” II. hímn. „us”, semlegesn.”um” III. vegyes IV. hímn. „us” végű V. Nőnemű „es”
e. alany e. vena nasus collum articulatio sinus species
e. birtokos e. venae Nasi colli articulati-onis sinus speciei
T. szám alany e. venae Nasi colla articulati-ones sinus species
T. szám birtokos e. venarum Nasorum collorum articulationum sinuum specierum

I. declinatio (nõnemû -a tövû szavakat) lingua, -ae f. = nyelv apotheca, -ae f. = gyógyszertár officina, -ae f. = gyógyszerkészítő (kiadó) helyiség copia, -ae f. = másolat (vénymásolat)

II. declinatio (az -o tövű hím- és semleges nemű szavakat) Sirupus, -i m. = szirup Ovulum, -i n. = hüvelykúp Globulus, -i m. = hüvelygolyó

III. declinatio (az -i tövű és mássalhangzós tövű szavakat) repetitio, -onis f. = ismétlés pars, -tis f. = rész dosis, -is f. = adag, dózis corpus, corporis n. = test, személy

IV. declinatio (az -u tövű szavakat) decubitus, -us m. = felfekvés manus, -us f. = kéz gradus, -us m. = fok, lépcső

V. declinatio (az -e tövű szavakat): scabies, -ei f. = rühesség caries, -ei f. = fogszuvasodás dies, -ei f. = nap (idő)

Újlatin nyelvek Európában, azok a régiók, ahol a latin nyelv befolyása a legmélyrehatóbb és legtartósabb volt
Freud által rendelt recept. Dr. Sigmund Freud egyik leghíresebb betegének, a Farkasember („Wolf Man”) feleségének a részére Jód-tablettát rendelt 1919 novemberében. A „Farkasember” neve Sergius Pankejeff volt. A Library of Congress, Washington, 1919. november 22.
Latin szimbólumok a gyógyszerészetben
Gyógyszerek latin nyelvű elnevezése
Tizenkilenc Tokuhon recept. The Old Master's (Tokuhon jūkyū Ho-o). Printed in Osaka, 1804. Gyűjtemény W. Michel (Fukuoka)
officinalis, Orvosi tüdőfű. Számos növény saját neve „officinalis”, jelezve a gyógyászati ​​felhasználását. A középkori latin „officina” kifejezés egy későbbi fejlődését jelenti a gyógyszertárnak. Az orvosi tüdőfű levelei hasonlítanak a tüdőhöz, és ezért úgy gondolták, hogy a növény hatékony lehet ilyen betegségek kezelésében
Recipe, végy, fohász az Istenhez. Illusztráció Chambers Twentieth Century Szótárból, 1908-ból. Recipe, végy, fohász az Istenhez. A recept szó jelképe, szimbóluma. Eredetileg arra használták, hogy képviselje a Jupiter bolygót jelképesen. Közös megegyezéssel elfogadott szimbóluma a latin végy ige recipere felszólító, parancsoló módjának
A gyógyszerészet szimbóluma. Európában a gyógyszerkészítő mesterséget a 13. századtól mozsárral szimbolizálták, a ma ismert kehely a kígyóval a 19. század folyamán lett általános. Hügieia már a 4. századból fennmaradt ábrázolásokon kígyót és csészét tart a kezében. A kígyót a csészéből táplálja, innen ered máig a gyógyszeres kehelyre tekeredő kígyó szimbóluma, amely szerte a világon a gyógyszertár jelvénye
Az egyiptomiak vallásában az íbisz (madár) fejű Thot, az írnokok, a tudósok és az orvosok istene volt az ábrázolásokon, aki a veszélyt megelőzi. Az íbiszmadarat a gyógyszerészeti tudományok szimbolizálására használták ritkán. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság 1928-tól az íbiszmadár szimbólumot használta mind a pecsétjén, mind a folyóiratának címlapján. A választott szimbólumot így indokolták: „a gyógyászat egyiptomi istenének, az íbiszfejű „Ph-ar-maki”-nak képét ábrázolja, kezében papyrustekerccsel. Állítólag ezen Ph-ar-maki-tól származik a pharmacia szó is s így ez jelképezi magát a gyógyszerészetet, a papyrustekercs pedig a tudományosságot.” A szimbólumot átvette a Gyógyszerészet című szaklap is, amelynek címlapját 1977-1985 között díszítette
A gyógyszerészet szimbóluma. A mozsár pisztillussal az egyik nemzetközileg elismert szimbóluma a gyógyszerészi szakmának

Példák

E. alanyeset capsula kapszula tabletta tabletta sirupus szirup
E. birtokos eset capsulae kapszuláé tabletta tablettáé sirupi szirupé
T. alanyeset capsulae kapszulák tabletta tabletták sirupi szirupok
T. birtokos eset capsularum kapszuláké tablettarum tablettáké siruporum szirupoké

Melléknév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Melléknév szótári alakja

  1. A szótári alak után feltüntetett„3”-as jelzés = -us, -a, -um végződést jelent, amely a hím-, nõ- és semlegesnemű szóvégződésre utal.
  2. A melléknevek másik csoportjánál csak két végződés található a szótárban, ahol a „2”-es jelzés az -is, -e végződéseket foglalja magába, melyből az első a hím- és a nőnemű, az utóbbi a semlegesnemű szóvégződés.

pl. internus, -a, -um belső; ventralis, -e hasi irányú (vagy: internus 3, ventralis 2).

A melléknévi igenevek (ezek a Participiumok)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. curans, -tis = ápoló
  2. curatus, -a, -um = ápolt
  3. curandus, -a, -um = ápolandó

A fenti igébõl (igenévből) főnevek is képezhetők, amelyek napjainkban is gyakran használtak. curator, -is m. = gyám, gondnok curatorium, -ii n. = gondnoki teendőket ellátó testület

A gyógyszernevek jelzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

pl. sárga vagy fehér vazelin, továbbá a hatás erősségére utalás (forte vagy mite). Ezek ismerete a gyógyszertári munkában is nélkülözhetetlen. A melléknevek a jelzett szóval nemben, számban és esetben is megegyeznek.

Három-végződésűek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • albus= fehér
  • aquosus = vizes, víztartalmú
  • amarus= keserű
  • acutus = heveny, hirtelen jött betegség
  • bonus = jó
  • adultus = felnőtt
  • ceratus = viaszos
  • anhydricus = vízmentes
  • compositus = összetett
  • confusus = zavart, zavaros
  • crudus = nyers, durva
  • neuter, neutra,
  • concentratus = tömény
  • niger, nigra, nigrum = fekete
  • dilutus = hígított
  • novus = új
  • depuratus = tisztított
  • obsoletus = elavult, ósdi
  • externus = külső (használatra)
  • oleosus = olajos
  • ophthalmicus = szemészeti
  • flavus = sárga
  • optimus = legjobb
  • fluidus = folyékony
  • parvus = kicsi
  • frigidus = hideg, hűvös
  • purus = tiszta
  • grossus = durva
  • quantus = amennyi
  • ruber, -a, -um = vörös
  • hydrosus = víz-tartalmú
  • siccus = száraz
  • hydrophilicus = víz-kedvelő
  • siccatus = szárított
  • intactus = érintetlen, sértetlen
  • solidus = szilárd
  • internus = belső (használatra)
  • solutus = oldott
  • intimus = legbizalmasabb
  • spirituosus = alkoholos
  • liquefactus = elfolyósított
  • spissus = sűrű
  • liquidus = folyékony, híg
  • ulcerosus = fekélyes
  • longus = hosszú
  • magnus = nagy
  • veterinarius = állatgyógyászati

Két-végződésűek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • aequalis = egyenlő, egyforma
  • mitis = enyhe
  • mollis = lágy
  • communis = közönséges
  • flexibilis = hajlékony
  • omnis = összes
  • fortis = erős
  • originalis = eredeti
  • fragilis = törékeny
  • sensibilis = érzékeny, fogékony
  • similis = hasonló
  • sublingualis = nyelv alatti
  • subtilis = finom
  • letalis = halálos
  • localis = helyi
  • manualis = kézi
  • vulgaris = közönséges
  • magistralis = az orvos előírása alapján összeállított gyógyszer

Melléknevek fokozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mellékneveknek három foka van

  1. alapfok pl. durus, -a, -um = kemény
  2. középfok pl. durior, -ius = keményebb
  3. felsõfok pl. durissimus, -a, -um = legkeményebb

Igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa térképén a gyógyszertári súlyok szabványait láthatjuk Kr. u. 1800 körül. 1 gyógyszertári uncia grammban. Habsburg szabvány: Mária Terézia osztrák császárnő reform intézkedésének köszönhetően a Habsburg Monarchia 1761-ben megreformálta a mérést és a súlyokat. A patikai súly „font értékét 12 unciára növelték, amely később (miután a kilogramm került meghatározásra), kiderült, hogy 420,009 g, ez volt az úgynevezett libra medicinalis major. 1774-ben a Pharmacopoea Austriaco-provincialis már az az új szabványt használja, és 1783-ban az összes régi patikai súlyt, ami még mindig használatban volt, meg kellett semmisíteni.[8]
Fecskendő tűvel

Az igéknek 4 szótári alakja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. sano: gyógyítok (folyamatos jelen, cselekvő, kijelentő mód, Sg. 1. (Praes. impf. ind. act.)
  2. sanare (1): gyógyítani (infinitivus; folyamatos, cselekvő főnévi igenév)
  3. sanavi: gyógyítottam (befejezett jelen, cselekvő, kijelentő mód, Sg.1. (Praes.perf.ind.act.)
  4. sanatum: gyógyítás végett (supinum, célhatározói főnévi igenévi alak)

A latin igék személyragos alakjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

igeideje (tempus)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. praesens (jelen)
  2. praeteritum (múlt)
  3. futurum (jövő)

állapota (actio)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. imperfecta (folyamatos)
  2. perfecta (befejezett)

igemódja (modus)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. indicativus (kijelentő)
  2. coniunctivus (kötőmód)
  3. imperativus (parancsoló)

igeneme (genus)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. activum (cselekvő)
  2. passivum (szenvedő)

száma (numerus)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. singularis (egyes)
  2. pluralis (többes)
  • személye (persona)
  1. prima (első)
  2. secunda (második)
  3. tertia (harmadik)

Coniugatio[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az igék ragozását coniugatiónak nevezzük az igetövek szerint 4 coniugatiót különböztetünk meg.[9]

  1. (a tövű) paro 1 (parare), paravi, paratum (készítek, készíteni...)
  2. (ē tövű) doceo 2 (docēre), docui, doctum (tanítok, tanítani, stb.)
  3. (msh., rövid i-, vagy u-tő) tego 3 (tegĕre), tēgi, tectum (fedek, fedni, stb.)

facio 3 (facĕre), fēci, factum (csinálok, csinálni, stb.)

  1. (ī-tövű) venio 4 (venīre), vēni, ventum (jövök, jönni, stb.)

Példák

  1. exsicco (I) = kiszárítani (exsiccator a készülék neve)
  2. cumulo (I) = halmozni, tetézni, szaporítani
  3. applico (I) = alkalmazni
  4. do (I) = adni (Da = add, Detur = adassék!)
  5. habeo (II) = visel, hord (habitus, -us m. = magatartás)
  6. impleo (II) = betölt, megtölt (impleálás = állványedények utántöltése)
  7. misceo (II) = kever, elkever (Misce = keverd össze!)
  8. divido (III) = szétoszt, feloszt (Divide = osszad szét!)
  9. solvo (III) = oldani
  10. vivo (III) = élni

Az igeidõ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1. jelen idő (Praesens)
  2. 2. múlt idő (Praeteritum) )
  3. 3. jövő idő (Futurum)

Az igemód lehet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1. jelentőmód (Indicativus)
  2. 2. kötőmód (Coniunctivus
  3. 3. parancsolómód (Imperativus)

Az ige neme lehet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1. cselekvő (Activum) curo = gyógyítok
  2. 2. szenvedő (Passivum) curor = gyógyíttatom, azaz engem gyógyítanak

Az igenevek a következők lehetnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Infinitivus (főnévi igenév) pl. sanare (gyógyítani)
  • Participium (melléknévi igenév), ezen belül
imperfectum (folyamatos) pl. docens (oktató, tanító)
perfectum (befejezett) pl. doctus 3 (képzett, tanult)
instans (beálló) pl. docendus 3 (oktatandó)
  • Gerundium (az ige által kifejezett cselekvés fogalma) pl. sanandum (gyógyítást)
  • Supinum az ige által kifejezett cselekvés fogalma, ebből képződik az igéből képzett főnevek

Számnév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tároló palack, tápszeres csecsemő-tápláláshoz
Infusio natrii chlorati 0,9 %-os 500 ml. A felhasználásra kész intravénás infúzió
Neutron (TM) Katéter
Infúzióspumpa
Normál cseppentő (alsó), cseppszámra adagolt gyógyszerformák adagolásához
Folyékony higany, a fogászatban alkalmazott gyógyszer a 80-as évekig. Hydrargyrum
Tablettázó gép animációja
Kapszula Diclofenac, mikroCT-vel készült sorsa a szervezetben
Clonazepam ODT (szájban széteső tabletta) 0,25 mg
Sirupus simplex-et a Brit Gyógyszerkönyv úgy állítjuk elő, hogy 1 kg finomított cukort 500 ml forró desztillált vízzel elegyíti, melegítjük amíg feloldódik, és ezt követően forró desztillált vízzel tömegét 1,5 kg-ra kiegészítjük, kihülésig keverjük, majd kiegészítjük. Gyógyszeres szirupok. Képen: Juharszirup Quebec, Kanada.
Kúpkészítéshez öntőforma
Adeps solidus(szilárd zsír) kúpkészítéshez egy patendulában (olvasztó csésze Cromargan acélból), és egy gyógyszertári táraedény (tároló üvegedény)
A-Vitaminspray
Inhalátorok
Szemcseppek
  • A számnevek megtanulása rendkívül fontos, nevezetesen a tévedések, félreértések kiküszöbölése érdekében. Az orvos ugyanis a tizedes vessző alkalmazásával tévedhet (véletlenül a gyógyító adag tizedrészét vagy tízszeresét is rendelheti a hatóanyagból). Ez azonban a betűvel kiírt szavakból pl. triginta (30,0) vagy trecenta (300,0) kiderül. A félreértés esete a beteg részéről jelentkezhet, nevezetesen pl.az orvos két doboz gyári készítményt rendel (scat. orig. II.), de ha mellette latinul is jelzi, hogy Numero duo, akkor betűvel kiírt mennyiség az érvényes, jelen esetben a két doboz kiadása. A vényen általában a grammhoz, centigrammhoz, milligrammhoz, esetleg a mikró grammhoz kapcsolódnak a számnevek.
  • A gramm semleges nemű szó és a III.declinatio szerint ragozzuk.
  1. Nom. gramma grammata
  2. Acc. gramma grammata (a vényen a tárgyeset szerepel)
  3. Gen. grammatis grammatum
  4. Dat. grammati grammatibus
  5. Abbl. grammate grammatibus

Így pl. a Rp-en: végy 3,0 g-ot = Recipe gta tria vagy végy 200,0 g-ot = Recipe gta ducenta

Tőszámnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tőszámnevek elsajátítása rendkívül fontos, ezek eltévesztése halálos veszéllyel is járhat.

  • 1 = unus, -a, -um 11 = undecim
  • 2 = duo, -ae, -o 12 = duodecim
  • 3 = tres, tria 13 = tredecim
  • 4 = quattuor 14 = quattuordecim
  • 5 = quinque 15 = quindecim
  • 6 = sex 16 = sedecim
  • 7 = septem 17 = septemdecim
  • 8 = octo 18 = duodeviginti (20-2)
  • 9 = novem 19 = undeviginti (20-1)
  • 10 = decem 20 = viginti
  • 30 = triginta 400 = quadringenti, -ae, -a
  • 40 = quadraginta 500 = quingenti, -ae, -a
  • 50 = quinquaginta 600 = sescenti, -ae, -a
  • 60 = sexaginta 700 = septingenti, -ae, -a
  • 70 = septuaginta 800 = octingenti, -ae, -a
  • 80 = octoginta 900 = nongenti, -ae, -a
  • 90 = nonaginta 1000 = mille
  • 100 = centum 2000 = duo milia
  • 200 = ducenti, -ae, -a 10000 = decem milia
  • 300 = trecenti, -ae, -a 1553 = mille quingenta quinquaginta tria

Sorszámnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ritkábban fordulnak elő, de a teljesség kedvéért röviden említésre kerülnek:

  • első = primus
  • második = secundus
  • harmadik = tertius
  • negyedik = quartus
  • ötödik = quintus
  • hatodik = sextus
  • hetedik = septimus
  • nyolcadik = octavus
  • kilencedik = nonus
  • tizedik = decimus
  • tizenegyedik = undecimus
  • huszadik = vicesimus
  • századik = centesimus

Római számok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vényen a darabszám és a cseppszám római számmal kerül feltüntetésre. Pl. Rp. guttam unam (I) /nőnemű egyes tárgyeset/ végy egy cseppet scatulas duas (II) /nőnemű többes tárgyeset/ végy két dobozt. A római számokra néhány kiragadott példa: I = 1 L = 50 CC = 200 CM = 900 V = 5 LX = 60 CD = 400 MCC = 1200 X = 10 C = 100 D = 500 MCCXLVI = 1246 XX = 20 IIC = 98 DC = 600 MMVI = 2006 XL = 40 CV = 105 M = 1000

Prefixumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tapaszok
Vaginális gyűrű
Dioscorides De Materia Medica
Gummi Arabicum por
  • ad (Acc.) = -ra, -re, -hoz, -hez pl. Unguentum ad manum = kenőcs a kézre
  • Pulvis ad irrigationem = por az irrigáláshoz
  • Linimentum ad pernionem = kenet a fagyásra
  • contra (Acc.) = valami ellen pl. Unguentum contra dolorem = kenőcs a fájdalom ellen Solutio contra rhagades mamillae = emlőbimbó repedések elleni oldat
  • per (Acc.) = valamin át, keresztül pl. per os = szájon át per rectum = végbélen keresztül
  • inter (Acc.) = között pl. inter nos = magunk között
  • intra (Acc.) = bele pl. intra musculum = izomba adandó
  • in (Acc.) = hová kérdésre: -ba, -be pl. in vitrum = üvegbe (tenni)
  • in (Abl.) = hol kérdésre: -ban, ben pl. in vitro = üvegben
  • in vivo = élő szervezetben e, ex (Abl.) = -ból, -ből pl. e radice = gyökérből
  • sub (Abl.) = alatt pl. sub signo veneni = méreg jelzése alatt (expediálni)
  • sine (Abl.) = nélkül pl. Solutio Castellani sine resorcino = rezorcin nélküli Castellani oldat
  • Solutio Castellani sine fuchsino = fukszin nélküli Castellani oldat
  • cum (Abl.) = -val, -vel pl. Spiritus salicylatus cum resorcino = szalicilsavas szesz Rezorcinnal Infusum sennae cum natrio sulfurico = szenna forrázat nátrium-szulfáttal Pulvis Doveri cum bismutho = Dover por bizmuttal
  • pro (Abl.) = -ért, valaki (valami) számára pl. Aqua destillata pro injectione = injekcióhoz való desztillált víz Solutio acida pro parvulo = savas oldat kisgyermek számára Klysma chlorali pro infante = klorálos klizma csecsemő részére Aetheroleum pro inhalatione = illóolaj inhalálásra (belélegzésre)

Gyógyszerformák latinul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tabletta, -ae f. = tabletta (I)
  • Comprimatum, -i n. = tabletta (II) (a.m. préselt - a régebben végzett orvosok használják)
  • Dragée = drazsé (angol eredetű szó, különböző céllal bevont legömbölyített szélű tabletták)
  • Pilula, -ae f. = pilula (I)
  • Mixtura, -ae f. = mixtúra vagy keverék (I)
  • Gargarisma, -matis n. = öblögetőszer, toroköblítő (III)
  • Gutta, -ae f. = csepp, amelyet bevételre rendeltek (I)
  • Nasogutta, -ae f. = orrcsepp (I)
  • Oculogutta, -ae f. = szemcsepp (I)
  • Otogutta, -ae f. = fülcsepp (I)
  • Pasta, -ae f. = paszta (nagy poranyag-tartalmú kenőcs) (I)
  • Klysma, -ae f. = csőre, végbélbe juttatott folyadék (I)
  • Suppositorium, -ii n. = végbélkúp (II)
  • Ovulum, -i n. = hüvelykúp (II)
  • Globulus, -i m. = hüvelygolyó (II)
  • Sirupus, -i m. = szirup (II)
  • Infusum, -i n. = forrázat (II)
  • Decoctum, -i n. = főzet (II)
  • Extractum, -i n. = kivonat (II)
  • Unguentum, -i n. = kenőcs (II)
  • Oculentum, -i n. = szemkenőcs (II)
  • Linimentum, -i n. = külsőleges célra „folyékony kenőcs”, kenet (II)
  • Sparsorium, -ii n. = hintőpor (II)
  • Granulatum, -i n. = granulátum, szemcsésített por (II)
  • Aerosolum, -i n. = aeroszol, belégzésre szánt folyadék (II)
  • Inhalasolum, -i n. = inhaláló szer, belégzésre szánt folyadék (II)
  • Collyrium, -ii n. = szemmosó folyadék (II)
  • Liquor, -oris f. = folyadék, oldat (III)
  • Cremor, -oris f. = krémállományú kenőcs
  • Pulvis, -eris m. = por (bevételre) (III)
  • Emulsio, -onis f. = emulzió (III)
  • Suspensio, -onis f. = szuszpenzió (III)
  • Solutio, -onis f. = folyadék, oldat (III)
  • Infusio, -onis f. = steril vizes oldat, vénán keresztül használva (III)
  • Injectio, -onis f. = injekció (III)
  • Trituratio, -onis f. = porhígítás (általában 1 + 9 arányú) (III)
  • Dilutio, -onis f. = oldathígítás, különböző hígítási arányban készül (III)
  • Species, -ei f. = teakeverék (V)
  • radix, -icis m. = gyökér
  • rhyzoma, -ae f. = gyökértörzs
  • cortex, -icis m. = kéreg
  • herba, -ae f. = fű (a növény föld feletti része), gyógyfű
  • folium, -ii n. = levél
  • os, oris m. = virág
  • fructus, -us m. = gyümölcs, termés
  • semen, -inis n. = mag
  • percolatio, -onis f. = perkoláció (a növényi drogból a hatóanyag folyamatos kivonása szobahőmérsékleten)
  • Oleum, -i n. = olaj (zsíros)
  • Aetheroleum, -i n. = illóolaj
  • Tinctura, -ae f. = szeszes oldat növényi kivonatanyaggal
  • Extractum siccum = száraz kivonat (növényi hatóanyag-tartalommal)
  • vel = vagy
  • semis = fél (1/2)
  • seu = vagy
  • currens = futó, gyakran előforduló
  • si = ha
  • aa, ana = mindegyikből ugyanannyit
  • sic = így
  • lege artis = törvény (szabály) szerint
  • sic volo = így akarom,
  • misce = keverjed így legyen
  • f. = fi at = legyen
  • satis = elég, elegendő
  • da, detur = add, adassék
  • quantum satis = amennyi szükséges
  • adde = adj még hozzá
  • sigillum = pecsét
  • sine = nélkül (valamelyik
  • non = nem komponens kihagyásával)
  • et = és
  • signa, signetur = jelezd
  • statim = azonnal kiadandó
  • cito = gyorsan kiadandó
  • periculum in mora = veszély a késlekedésben, azaz statim feladat
  • cave = óvakodj (kerüld a beteg érdekében)
  • verte = fordíts (a vény hátsó oldalán is van közlendő)
  • M.D.S. = Misce Detur Signetur = keverd, add, jelez
  • dentur tales doses = adassanak hasonló adagok
  • divide in doses aequales = osszad szét egyenlő részekre
  • med. univ. = medicus universalis = általános orvos (nem szakorvos)
  • med. vet. = medicus veterinarius = állatorvos
  • Fo.No. Vet. III. = Formulae Normales Veterinariae = Állatgyógyászati Szabványos Vényminták III. kiadása
  • Taxa medicamentorum = gyógyszerek árszabása
  • retaxa = vények felülvizsgálata

Gyógyszerhatástani latin fogalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Analgeticum = fájdalomcsillapító
  • Antiphlogisticum = gyulladáscsillapító
  • Antipyreticum = lázcsillapító
  • Antiemeticum = hányáscsillapító
  • Emeticum = hánytató
  • Antisudoricum = izzadás elleni szer
  • Antidiarrhoicum = hasmenés elleni szer
  • Antiseborrhoicum = faggyúmirigy elleni szer
  • Antirheumaticum = reuma elleni szer
  • Antineuralgicum = idegfájás elleni szer
  • Antidyspnoicum = nehézlégzés elleni szer
  • Antiasthmaticum = asztma elleni szer
  • Antimycoticum = gomba elleni szer
  • Antisepticum = fertőtlenítő
  • Antacidum = savmegkötő
  • Adstringens = edző, összehúzó
  • Antidotum = ellenanyag (ellen-gyógyszer)
  • Analepticum = központi idegrendszert izgató
  • Anticonvulsivum = görcsgátló (pl. epilepszia)
  • Spasmolyticum = görcsoldó szer
  • Anaestheticum = érzéstelenítő szer
  • Localanaestheticum = helyi érzéstelenítő szer
  • Cholagogum = epehólyag kiürülést serkentő
  • Desodorans = szagtalanító
  • Dermatologicum = bőrgyógyászati szer
  • Keratolyticum = hámlasztó szer
  • Rubefaciens = vérbőséget okozö, bőrvörösítő anyag
  • Scabicidum = rüh ellenes szer
  • Contratussicum = köhögéscsillapító
  • Expectorans = köptető
  • Diureticum = vizelethajtó
  • Carminativum = szélhajtó
  • Laxativum = hashajtó
  • Purgativum = hashajtó
  • Nephrolyticum = vesekőoldó
  • Stomachicum = étvágyjavító
  • Digestivum = emésztést elősegítő
  • Ophthalmicum = szemgyógyászati szer
  • Otologicum = fülgyógyászati szer
  • Rhinologicum = orrgyógyászati szer
  • Haemopoeticum = vérképző
  • Stimulans = élénkítőszer
  • Urodesinfi ciens = húgyútfertőtlenítő
  • Vasodilatator = értágító
  • Sedativum = nyugtató
  • Hypnoticum = altató
  • Narcoticum = kábítószer
  • Venenum = méreg
  • Biocid = az ember számára konkurens élőlények elpusztítására alkalmas anyagok (peszticid, fertőtlenítőszer)

A gyógyszerek terápiás hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adjuváns = segítő, megerősítő hatású
Adsztringens = a szervek szöveteinek összehúzódását előidéző, a váladék kiürülését megakadályozó szer, összehúzószer, mely nyálkahártyákon, ill. sebek felszínén fehérjék koagulációjával vékony védőhártyát hoz létre (pl. csersav, bizmut-, alumínium-, ólom-, és cinksók)
Akut = hirtelen fellépő, heveny
Amarum = étvágyjavító szer
Analgeticum = fájdalomcsillapító szer
Anthelminthicum = féregűző (féreghajtó) szer
Anthiphlogisticum = a gyulladást csökkentő szer
Antiaritmiás = a szív ritmuszavarát helyreállító hatás
Antibacteriális = baktériumok szaporodását gátló és baktériumölő hatású
Antidiabeticum = cukorbetegség ellen ható szer
Antidotum = méregellenes szer, a mérgezés, a mérgező hatás, a méreg ellenszere (pl. nehézfémsók, arzén, alkaloidák, egyes növényvédőszerek ellen)
Antifungális = gombaölő hatású
Antirheumaticum = a reuma elleni szer
Antisepticum = az élő szervezet bőr és nyálkahártya fertőzését, a genny képződését megelőző vagy leküzdő szer (tágabb értelemben fertőtlenítőszer)
Antiviriális = vírusölő hatású
Aphrodisiacum = a nemi vágyat fokozó szer
Aromaticum = aromás, fűszeres, erős ízű stimulálószer
Carminativum = puffadást csökkentő, szélhajtó hatású, emésztést elősegítő szer
Cholagogum = epehajtó, az epefolyást elősegítő és fokozó szer
Cholereticum = epeürítést elősegítő szer
Citosztatikum = a sejt osztódását gátló anyag
Dependens = valamitől függő
Detergens = felületaktív, zsíroldó hatással rendelkező szer (nedvesítő-, diszpergáló-, emulgeáló-, mosóaktív anyag, habképző)
Dezinficiens = tárgyak, eszközök, műszerek, bútorok, helyiségek fertőtlenítésére alkalmas fertőtlenítőszer
Diaphoreticum = izzadást kiváltó szer
Drasticum = hashajtó(erős)
Diureticum = a vizelet keletkezését és kiürítését fokozó szer (vizelethajtó)
Euphoriát okozó = indokolatlan jókedvet okozó
Expektoráns = a légutakból a nyálkás váladék kiürülését elősegítő szer (köptető)
Fitoncid = baktérium- ill. gombaölő anyag, amelyet magasabb rendű növényekből állítanak elő
Fotodinámiás = a fényhatást erősítő, fényérzékenységet növelő
Galaktagogum = a tejelválasztást fokozó szer
Geriatricum = az öregedés folyamatát lassító szer
Haemosztaticum = vérzéscsillapító szer
Krónikus = hosszú ideig elhúzódó
Laxativum = hashajtó (gyenge)
Linimentum = kenet, külső használatra szánt folyékony gyógyszer (égési sebek kezelésére is használatos szer)
Mucilaginosum = gyógyászati bevonó- és védőszer. A nyálkahártyák irritálás elleni védelmét szolgálja
Narcoticum = kábulatot, narkózist okozó altatószer
Nekrotizáló = elhalást, szövetroncsolást előidéző
Paraszimpatomimetikum = a paraszimpatikus idegrendszer működésének tónusát fokozó szer
Roboráns = erősítő hatású gyógyszer
Szimpatomimetikum = a szimpatikus idegrendszer működésének tónusát fokozó szer
Szinergista hatás = két vagy több hatóanyag együttes hatása
Spasmolyticum = görcsoldó (a simaizom görcsét oldja)
Stimuláns = élénkítőszer, serkentőszer
Stomachicum = emésztést elősegítő szer, gyomorerősítő szer, növeli a gyomor tónusát, serkenti a gyomorsav elválasztását
Sedativum = nyugtatószer (ingerlékenységet csökkentő szer)
Stimulálószer = a működést fokozó szer
Suppositorium = a test nyílásába helyezhető gyógyszerforma, pl. végbélkúp
Tonikum = az emésztőrendszer tónusát növelő szer

A páciens életkora latinul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

neonatus, -i m., újszülött 2 hetes korig
parvulus, -i m. kisgyermek 1 és 6 éves kor között. Cseresznye virágok nyílnak. Al Jazeera English
adultus, -i m. felnőtt, 16 éves kortól, erről viszont a VIII. Magyar * Gyógyszerkönyv már rendelkezik a dózis-táblázatokban

Sem a gyógyszerkönyvben, sem a tankönyvekben vagy a szakkönyvekben sehol nincs pontosan megadva, hogy mennyi idős gyermeket értünk az újszülött, a csecsemő, ill. a kisgyermek jelölésen. Az alábbi kategóriákat a „gyakorlat” fogadta el:

  • – neonatus, -i m. = újszülött (kb. 2 hetes koráig)
  • – infans, -ntis f. = csecsemő (kb. 1 éves koráig)
  • – parvulus, -i m. = kisgyermek (kb. 1 és 6 éves kor között)
  • – nincs latin jelölése annak, hogy „gyermek” (7-15 éves kor között)
  • – adultus, -i m. = felnőtt (16 éves kortól, erről viszont a VIII. Magyar
  • Gyógyszerkönyv már rendelkezik a dózis-táblázatok- ban)
  • – régebben az „öregkornak” is volt alsó határa, de ma már a 16 éves, vagy ennél idősebb egyént egyaránt „felnőttnek” tekinti a jogszabály gyógyszerelés szempontjából.

Csomagolóanyagok latin elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • vitrum, -i n. = üveg (hengeres, vagy szegletes)
  • vitrum fuscum = sötét üveg
  • fictile n. = tégely (kenőcs, paszta számára)
  • olla, -ae f. = tégely (régiesebb neve)
  • tubus, -i m. = tubus (lágyabb állományú kenőcs tárolására)
  • lagena originalis = eredeti (gyári) üveg
  • ampulla, -ae f. = injekciós oldatok befogadására szolgáló üveg
  • scatula, -ae f. = doboz
  • capsula, -ae f. = tok, kapszula
  • capsula amylacea, -ae f. = ostyatok, keményítős kapszula
  • hostia, -ae f. = ostyalap
  • nebula, -ae f. = ostyalap
  • sacculus, -i m. = zacskó
  • usus, -us m. = használat
  • ad usum externum = külső használatra
  • ad usum internum = bevételre szánt
  • ad usum veterinarium = állatgyógyászati célra (A.U.V.)

Gyógyszerek és segédanyagok hivatalos latin neve, szinonimája, védett neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Acidum acetylsalicylicum Acisal, Aspirin, Istopirin
  • Calcium acetylsalicylicum (OGYI eng.) Cacisal, Kalmopyrin
  • Acidum silicicum colloidale hydrophylum Aerosil, kolloid szilícium-dioxid
  • Acri avinium chloratum Xanthacridinum, Trypa avin, Acri avin
  • Aethylmorphinium chloratum Dionin, Etilmorfi nium-klorid
  • Alcoholum 96% Spiritus concentratissimus
  • Aluminium aceticum tartaricum solutum Solutio (Liquor) Burowi
  • Aminophenazonum Amidazofen, Pyramidon
  • Noraminophenazonum natrium mesylicum Novamidazofen, Algopyrin, Novalgin
  • Ammonium bitumensulfonicum Ichthyol
  • Argentum proteinicum Protargolum
  • Barbitalum Veronal, Acidum diaethylbarbituricum
  • Phenobarbitalum Sevenal, Luminal, Ac. phenylaethylbarbituric.
  • Benzocainum Norcainum
  • Procainium chloratum Novocain
  • Lidocainum Xylocain
  • Tetracainium chloratum Pantocain
  • Bismuthum subgallicum Dermatol
  • Cera lanae (birtokviszony) Adeps lanae, gyapjúzsír, gyapjúviasz * Cera lanae hydrosa Lanolin, Adeps lanae hydrosus
  • Cliochinolum Jodchloroxychinolinum,
  • Enteroseptol, Vioform
  • Ephedrinium chloratum Epherit, Ephedrinum hydrochloricum
  • Extractum opii siccum Extractum laudani,Extractum thebaicum
  • Morphinium chloratum Sal thebaicum
  • Extractum strychni siccum Extractum nucis vomicae
  • Formaldehydum solutum Formalin
  • Liquor formaldehydi saponatus Lysoform
  • Hydroxyaethylcellulosum HEC, Cellosize
  • Lanalcolum Alcoholes lanae, gyapjúviasz-alkoholok
  • Linimentum saponatum camphoratum Opodeldok
  • Glucosum anhydricum Dextrosum, Szõlõcukor
  • Lactosum Saccharum lactis, tejcukor
  • Saccharosum cukor, répacukor, nádcukor, Saccharum
  • Kalium sulfuratum pro balneo kénmáj, Hepar sulfuris
  • Sulfur praecipitatum kéntej, Lac sulfuris, lecsapott kén
  • Kalium natrium tartaricum Sal Seignetti, Seignett-só
  • Pulvis Caroli (birtokviszony) Károlysó, Karlsbadi-só, hashajtósó
  • Magnesium sulfuricum Keserûsó
  • Alumen Timsó
  • Ammonium chloratum Szalmiáksó
  • Ammonia soluta Szalmiákszesz
  • Natrium sulfuricum Glaubersó
  • Natrium hydrogencarbonicum Szódabikarbóna, Natrium bicarbonicum
  • Natrium tetraboricum Bórax, Natrium boricum
  • Macrogolum 4000 Carbowax 4000, Polyoxaethenum 4000
  • Polysorbatum 20 Tween 20, Sorboxaethenum laurinicum
  • Polyvidonum PVP, Polyvinylpirrolidon
  • Oxytetracyclinum Tetran
  • Pasta zinci oxydati salicylata Pasta Lassari
  • Phenolum Acidum carbolicum, Karbolsav
  • Pulvis opii et ipecacuanhae Pulvis Doveri
  • Thiaminium chloratum B1 vitamin,
  • Aneurinum hydrochloricum Riboflavinum B2 vitamin, Lacto avin
  • Sorbitum Sorbitolum
  • Sulfadimidinum Superseptyl
  • Solutio arsenicalis Solutio Fowleri
  • Unguentum aluminii acetici tartarici Unguentum Burowi
  • Unguentum argenti nitrici Mikulitz kenõcs
  • Unguentum hydrosum Unguentum ad manum

Farmakográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszerészeti tudományok azon ága, amely a receptírás szabályait foglalja magába[10][11]

gyógyszer alkalmazásának orvosi előírása recepten

  • Gyógyszer-expediálás

a gyógyszerész az orvos előírása vagy a beteg szóbeli kérése alapján a gyógyszert kiadja

A recept részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Inscriptio (fejléc)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a páciens neve, lakcíme, életkora, közgyógyigazolvány érvényességi ideje, közgyógyigazolvány száma, TAJ szám, betegség kódja (BNO)

Invocatio (felszólítás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rp. jelzés

Ordinatio vagy praescriptio (rendelés vagy előirat)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a gyógyszerek neve, az elkészítés módja, a gyógyszerforma, az adagok száma (minden szer neve és mennyisége külön sorban), közgyógyellátottnak rendelve, általános jogcímmel (támogatással rendelve), EÜ. Rendelkezéssel (100% térítés) rendelve, EÜ térítés köteles áron rendelve , teljes áron rendelve, ha be van jelölve, akkor nem helyettesíthető azonos hatóanyagú készítménnyel, szak- orvosi javaslatra vonatkozó adatok

Jelzés (signatura)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

az orvos utasítása a gyógyszer bevételére vagy használatára. Magyarul kell írni.

Subscriptio (aláírás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

az orvos aláírása, bélyegzője

Adscriptio (hozzáírás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(a gyógyszerész feljegyzései) – az alkalmazott segédanyagok neve, mennyisége, a gyógyszer ára, a gyógyszertár pecsétje, a beteg aláírása, az átvevő aláírása, a gyógyszerész aláírása, a gyógyszertár pecsét helye

Orvosi vények és alaki kellékeik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Inscriptio[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orvos adatai, orvosi vény beszerzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Az orvosi vényeket az OEP térítés nélkül, megrendelésre bocsátja az orvosok rendelkezésére.
  • Vonalkóddal és az orvos adatainak feltüntetésével azonosítja az orvost.
  • A magángyakorlat vagy egészségügyi vállalkozás keretében dolgozó orvos ezeken felül még a magángyakorlat vagy az egészségügyi tevékenység folytatására jogosító engedély számát is feltünteti.
  • A gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytató orvos (hivatalnok, állástalan, kutató, nyugdíjas) a vényen nevét, lakcímét, telefonszámát és a „pro familia” megjelölést köteles feltüntetni.
  • Az orvos köteles a beteg nevét, lakcímét, életkorát, a rendelés keltét feltüntetni, a receptet aláírni és bélyegzőjével ellátni.
Külföldi orvos által rendelt gyógyszer kiadása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a gyógyszer azonossága, mennyisége és adagolása

  • orvos neve, aláírása
  • rendelőjének címe vagy azonosítója
  • rendelés dátuma
  • beteg neve, születési ideje, címe pontosan megállapítható legyen
  • kábítószer (K1, K2), pszichotróp anyag (P2), FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségű gyógyszeranyag önmagában nem adható ki,
  • max. 30 napi mennyiség expediálható
EU állampolgár vagy EU-on kívüli beteg azonosítója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Gazdasági Térség valamennyi régi és új tagállamában, továbbá a Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben lakó és ott egészségbiztosítással rendelkező személyek magyarországi tartózkodásuk során a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződött szolgáltatónál. Az ellátásra jogosultak az európai formanyomtatványok bemutatásával jelentkezhetnek ellátásra. A nyomtatványok azonosítószáma határozza meg azt, hogy a szolgáltatóknak milyen mértékű ellátást lehet, illetve kell nyújtani az EGT állampolgárainak. Az EGT-állampolgároknak az európai formanyomtatvány vagy kártya felhasználásával lehetőségük van arra, hogy – a formanyomtatvány szerinti orvosi ellátáshoz kapcsolódóan – orvosi vény alapján társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket kapjanak, és igénybe vehessék a gyógyfürdő-szolgáltatást. A vények fejlécén az alábbi adatokat kell feltüntetni: az ellátott beteg születési dátumát, az orvosi ellátásra feljogosító formanyomtatvány betű- és számjelét, a biztosítási ország kódját, valamint a külföldi biztosítási/azonosító számot.

Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

betegség kódja

Extravonalkód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • a gyógyszer adatait
  • jogcímet azonosít
Jogcímek a támogatásra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A támogatás mértékének jelölése a megfelelő négyzetbe írt x-szel történik. Gyógyszer rendelésekor a támogatási jogcímet minden esetben be kell jelölni. Amennyiben ez nem történik meg vagy több jogcím kerül megjelölésre, akkor a készítményt a gyógyszerész az „általános” támogatási mértékkel expediálja.

  • normatív támogatással rendelve
  • egyedi támogatással(off label, egyedi import)
  • HM támogatással
  • közgyógyellátottnak rendelve
  • üzemi baleset
  • EÜ. kiemelt rendelkezéssel (100% térítés- dobozdíj) rendelve
  • EÜ. emelt (térítés köteles áron rendelve)
  • teljes áron rendelve
Szakorvosi javaslatra vonatkozó adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
szakorvos azonosítója
javaslat határideje
naplószám
Helyettesíthetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ha be van jelölve, akkor nem helyettesíthető azonos hatóanyagú készítménnyel.
  • Az orvosnak lehetősége van a helyettesíthetőség letiltására a vényen a „nem helyettesíthető” megjelölés feltüntetésével. A letiltást a beteg dokumentációjában indokolni kell, valamint a gyógyszerész felé történő letiltást az orvos a beteggel egyeztetni köteles.
  • Helyettesítés, vagylagos rendelés, ill. nemzetközi szabadnéven történő rendelés esetén OGYI által közzétett lista alapján a beteg számára legolcsóbb készítményt, ill. a rendelt mennyiségtől legkevésbé eltérő kiszerelésű gyógyszert kell felajánlani gyógyszerszükségletet biztosítsa az adott időszakra.
  • Vényen fel kell tüntetni a kiadott gyógyszer nevét, hatáserősségét, kiszerelését, mennyiségét, esetlegesen megváltozott adagolását a hatáserősségtől való eltérés csak különösen indokolt esetben, az adagolási rend megváltoztatása nélkül lehetséges – írásbeli + szóbeli tájékoztatás!!!

Invocatio[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rp.,

Praescriptio[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyszer nevének, hatáserősségének és mennyiségének rendelési szabályai recepten[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Egy vényen egy gyógyszer rendelhető, de ez állhat több komponensből is (lsd. Formula Magistralis).
  • Az orvos a rendelésre vonatkozó előírásokat jól olvashatóan, tintával, írógéppel vagy számítógéppel adja meg. Ha az orvos érdemi változtatást eszközöl, azt aláírásával és bélyegzőjével is meg kell erősítenie. A recept jól olvasható és félre nem érthető legyen, a gyógyszer rendelésére vonatkozó adatok tintával, írógéppel vagy számítógéppel adhatók meg.
  • A rendelésre vonatkozó előírások hiányában a gyógyszer nem adható ki. Törzskönyvezett készítmény esetén a nemzetközi szabadnéven történő rendelés is lehetséges, de meg kell határozni a hatóanyagtartalmat, gyógyszerformát és mennyiséget is.
  • A vényen a hivatalos előiratokban, jogszabályokban feltüntetett gyógyszerneveket, illetve rövidítéseket kell alkalmazni. Magisztrális gyógyszerrendelés esetében a szinonim néven történő gyógyszerrendelés is megengedett.
  • A vényen fel kell tüntetni a gyógyszerkészítmény megnevezését, ideértve a gyógyszerformát is, valamint a hatáserősségét és a gyógyszer összmennyiségét is (latin nyelven és római számmal). Ha a hatáserősséget az orvos nem tünteti fel, akkor a legkisebb eredeti csomagolás kerül kiadásra.
  • Gyógyszert az orvos vagylagosan, „seu” is rendelhet.
  • Mindig pontos utasítást kell adni a gyógyszer használatára vonatkozólag. A „rendelés szerint” vagy „utasítás szerint” megjelölés nem alkalmazható. A „szükség esetén” utasítás csak a napi maximális adag feltüntetésével alkalmazható. Ha a pontos adagolás nem egyértelműen van feltüntetve, akkor a gyógyszerész a rendelt gyógyszert nem adhatja ki. Ha a vényen használati utasításul „az orvos kezéhez” szavakat tünteti fel, külön használati utasítást nem kell megadni.
  • A rendelt összmennyiséget számmal és betűvel is fel kell tüntetni.
  • Az orvos 30 napot meghaladó, de maximum 1 évre elegendő gyógyszert csak indokolt esetben rendelhet.
  • A receptet és a kiadott gyógyszert a gyógyszert kiadó aláírja és patikaazonosítóval ellátja.
  • A receptet a beteg és a gyógyszert átvevő aláírja.
  • Ha az orvos az orvosi táska részére rendel gyógyszert, akkor nem kell használati utasítást megadni, viszont fel kell tüntetni „az orvosi táska részére” vagy „pro me” illetve „suo nomine” szavakat.
  • A recepten javításnál az orvosnak a javított részt külön is alá kell írnia, és le kell pecsételnie. Ha javítást az orvos így nem erősíti meg, a gyógyszert kiadni nem lehet.
  • A segéd- és vivőanyagot a gyógyszerész megváltoztathatja, a hatóanyagot nem.
  • Ha az orvos a gyógyszer mennyiségét nem egyértelműen határozta meg, akkor a gyógyszerkészítményből a legkisebb eredeti csomagolást, a FoNo-s és egyéb magisztrális gyógyszerből a FoNo-beli előírás szerinti mennyiséget kell kiadni.
  • A recepten az orvos maximum 30 napra elegendő gyógyszert írhat fel. Indokolt esetben 30 napot meghaladó időtartamra elegendő gyógyszermennyiség is rendelhető, ilyenkor fel kell tüntetni a vényen, hogy a rendelt gyógyszer mely időtartamra (időpontig) elegendő. Amennyiben ez nem kerül feltüntetésre, akkor a 30 napra elegendő gyógyszermennyiség kerül kiadásra.
  • Az orvosnak nem kell a 30 napot meghaladó mennyiség indokoltságát feltüntetni a recepten, ha a gyógyszerből eredeti csomagolást rendelt és az abban foglalt gyógyszermennyiség meghaladja a 30 napra elegendő mennyiséget. Pl.: 2×1-et rendel és a kiszerelés 100×-os.
  • Forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítmény akkor keverhető magisztrális készítménybe, ha

hatóanyaga nem szerezhető be.

  • A hatóanyaga a készítés és a várható felhasználási idő alatt nem bomlik.
  • A segédanyagai nem befolyásolják kedvezőtlenül a hatást és az eltarthatóságot
  • OGYI módszertani levelei az irányadóak
Vény nélküli kiadhatóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Vény nélkül kiadható olyan magi, melynek egy adagjában az + vagy ++ gyógyszeranyag mennyisége nem haladja meg a legnagyobb napi adag egytized részét és a teljes kiadott mennyiségben található + vagy ++ gyógyszeranyag mennyisége nem haladja meg annak napi legnagyobb adagját
  • Gyógyszeranyag (monokomponensű alapanyag, gyógyszerkönyvi gyógyszeranyag) gyógyászati célra önmagában vény nélkül csak akkor és olyan mennyiségben adható ki, ha egyszeri kiadásra alkalmas adagját a FoNo meghatározta
  • Orvosnak, állatorvosnak, gyógyszerésznek vényköteles gyógyszer vény nélkül kiadható MAX. 30 NAPRA TELJES ÁRON,
  • Kivéve
kábítószerek (K1, K2)‏
pszichotróp anyagok (P2)‏
FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségű gyógyszeranyag önmagában az alkalmazási előírása szerint :influenzavírus okozta megbetegedések kezelésére szolgáló - oseltamivir és amantadin hatóanyagot tartalmazó - készítmény, legfeljebb az alkalmazási előírása szerinti terápiás alkalmazáshoz elegendő mennyiségben
Sürgős szükség jelzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „statim”, „cito”, „periculum in mora”. Sürgős szükség esetén el lehet tekinteni a vényűrlap és az orvosi bélyegző használatától. Ilyen esetben a rendelvényen olvashatóan fel kell tüntetni az orvos nevét, lakcímét, elérhetőségét, valamint a sürgősségre utaló „statim” vagy „cito” vagy „periculum in mora” jelzést. Sürgős szükség esetét kivéve nem szabad a gyógyszert olyan vényre kiadni, amiről hiányzik az orvos aláírása és bélyegzője. A beteg adatait a gyógyszerész is pótolhatja.Ilyen esetben – kábítószer és pszichotróp gyógyszer kivételével – el lehet tekinteni a vényűrlap és az orvosi bélyegző használatától.

Signatura[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adagolás, utasítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A pontos adagolást a vényen fel kell tüntetni. Ennek hiányában a gyógyszerész nem adhatja ki a gyógyszert.
  • Ha az erős hatású, belsőleges szert az orvos a megállapított legnagyobb egyszeri, napi vagy szokásos adagot meghaladó adagolásban rendeli, a túllépést jeleznie kell. Ennek hiányában a gyógyszerész a rendelt gyógyszert nem adhatja ki.
  • A gyógyszer kiadható, de csak a Gyógyszerkönyv szerint megengedett legnagyobb adagra lecsökkentve a dózist.
Adagellenőrzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A vény okmány, így az orvos személyes felelősséggel tartozik a recepten leírtakat illetően.
  • Az orvos pecsétje és kézjegye szintén ezt a célt szolgálja.
  • A vény a patikában 7 évig megőrzésre kerül. Ennek megfelelően osztott gyógyszerformáknál (kúp, pilula, osztott por) szükséges lehet az egy adagban lévő keresztes szer mennyiségének meghatározása.
  • A vényen felírt mennyiségek alapján kiszámolható az egy adagban lévő keresztes szer mennyisége, illetve a gyógyszer használati utasítása alapján a rendelt egyszeri és napi adag.
  • Az adagellenőrzés során figyelmen kívül hagyjuk az osztott gyógyszerformában található egyéb anyagokat (keresztjelzés nélküli hatóanyagok, segédanyagok), illetve az egy adag tömegét.
  • A rendelhető gyógyszerek egyszeri és napi adagjairól felnőttekre és gyerekekre vonatkozóan a Gyógyszerkönyv IV. kötete ad pontos útmutatást. Végbélkúpok rendelésénél a Gyógyszerkönyv per rectum adagot is megad néhány hatóanyagnál, ebben az esetben az adagellenőrzésnél ezen értékek kerülnek figyelembe vételre. Ha a rektális adag nincs külön feltüntetve, a per os adagot kell figyelembe venni. Amennyiben a készítmény FoNo-s készítményként kerül felírásra, az adagellenőrzés nem szükséges, hiszen a FoNo-ban szereplő készítmények ellenőrzöttek, s elképzelhetetlen az adagtúllépés.

Subscriptio[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az orvos aláírása,dátum, pecsétjének lenyomat.
  • A gyógyszer a rendeléstől számított 90 napig adható ki ( GYSE 30 nap!! )
  • Az el nem vitt magisztrális készítmények felhasználhatósági idejükig, de max. 30 napig őrizendők
  • Kivéve: két példányos rendelvényhez kötött szerek!


Orvosi bélyegző[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Az alapnyilvántartásba vett orvost az OEP személyre szóló orvosi bélyegzővel látja el.
  • Bélyegzőn látható:
az orvos alapnyilvántartásban szereplő családi és utóneve
alapnyilvántartási száma
az „orvos” szó
  • Bélyegző leírása:
kör alakú
szimpla keretes
felső felében AESCULAP kehely
Gyógyszer rendelésére jogosult orvos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • minden orvos, fogorvos, állatorvos, aki az orvosi diplomához kötött tevékenység folytatására jogosult, bélyegzővel rendelkezik
  • „SZ” jelzésű gyógyszernél az adott szakágban szakorvosi képesítéssel rendelkezik
  • „J” jelzésű gyógyszernél első ízben szakorvos, a továbbiakban a háziorvos folytathatja – meghat. ideig (utána újra szakorvosi kontroll!, javaslat)‏
  • gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytató orvos csak saját maga vagy hozzátartozója részére - „pro familia” (kivéve: sürgős szükség esetén)‏

Adscriptio[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyógyszerész aláírása, a gyógyszertár pecsétjének olvasható lenyomata, a gyógyszerész a vény utasításaitól eltérő változtatásai, felhasznált segédanyag.
  • A retaxáló kézjegyét, egyedi előiratoknál vagy inkompatibilitás esetén a felhasznált segédanyagokat.
  • Hamis vény esetén az átvevő személyi ig.számát
  • Ha valamely okból (pld. hiánycikk) a rendelt gyógyszer kiadása akadályozott, anuláló bélyegzővel a recept érvényessége meghosszabbítható


Fokozottan ellenőrzött gyógyszerek rendelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek rendelésekor a vényt 2 példányban kell kiállítani.
  • A „Másolat” szót kell feltüntetni a másolati példányon.
  • Olvashatóan alá kell írni és olvasható bélyegző lenyomatával kell ellátni mindkét példányt külön-külön.
  • A készítmény hatáserősségét arab számmal és betűvel kell leírni.
  • A rendelt adagolási egységek számát római számmal és betűvel kell kiírni (tabl., amp., tapasz).
  • A magisztrálisan elkészítendő, ellenőrzött szert tartalmazó gyógyszer rendelésénél a gyógyszerben foglalt ellenőrzött szer mennyiségét arab számmal és latinul, az adagok számát római számmal és betűvel, latin nyelven kell feltüntetni.
  • A gyógyszer adagolását úgy kell megadni, hogy abból a napi adag pontosan megállapítható legyen. A „szükség esetén” utasítás csak a napi maximális adag feltüntetésével alkalmazható.
  • Az adagolás tekintetében a jóváhagyott alkalmazási előírás az irányadó. Az abban foglalt adagolási utasítástól eltérni - így különösen az adagolás gyakorisága, valamint az egyszeri bevitt adag mennyisége vonatkozásában - abban az esetben lehet, ha az orvos a vény mindkét példányán felkiáltójellel, aláírásával és bélyegzőjének olvasható lenyomatával külön megerősíti ezen szándékát.
  • Ha az alkalmazási előírásban megjelölt legnagyobb egyszeri, illetőleg napi adagnál nagyobb mennyiségben rendeljük a gyógyszert, az adagolásra vonatkozó adatokat a vény mindkét példányán felkiáltójellel kell megjelölni, illetve orvosi aláírással és a bélyegző jól olvasható lenyomatával külön meg kell erősíti.
  • Ha az orvosi táska részére rendeljük a gyógyszert, a vényen az „orvosi táska részére” vagy „az orvos kezéhez” szavakat kell feltüntetni.
  • Egy vényen egyszeri alkalommal maximálisan 15 napra elegendő mennyiségben lehet felírni ellenőrzött szert. A szer mennyiséget úgy kell meghatározni, hogy az adagolási egységre számítva valamelyik forgalomba hozatalra engedélyezett csomagolási egységben lévő adagok számával megegyezzen vagy a legkisebb csomagolási egységben lévő adagoknak egész számú többszöröse legyen.
  • Ha a betegnek előreláthatólag 15 napnál hosszabb időn át folyamatosan vaszolgáltatnigy ismétlődően ellenőrzött szerre van szüksége, ennek rendelésére kizárólag a háziorvos jogosult.
  • A szakorvos jogosult rendelni azon ellenőrzött szert, amelynek rendelésére kizárólag az alkalmazási előírás javallatának megfelelő szakterületre vonatkozó szakvizsgával rendelkező orvos jogosult.
  • Ismétlődő ellenőrzött szer rendelés esetében a háziorvos a rendelés gyakoriságát úgy választja meg, hogy a rendelt mennyiség a 30 napra elegendő adagot ne haladja meg.
  • A háziorvos, illetve a szakorvos a vény felírással egyidejűleg kitölti az Értesítő-t, amellyel a beteg által választott gyógyszertárat értesíti az ellenőrzött szer folyamatos vagy ismétlődő rendeléséről.
  • A háziorvos új Értesítőt állít ki, amennyiben
a betegnek három hónapot meghaladóan is szüksége van az ellenőrzött szerre,
a beteg gyógykezeléséhez az első vagy előző alkalommal rendelt ellenőrzött szer helyett vagy amellett más ellenőrzött szerre van szüksége,
a betegnek az először rendelt adagnál nagyobb mennyiségű ellenőrzött szerre van folyamatosan szüksége,
a háziorvos vagy a gyógyszert kiadó gyógyszerész kezdeményezi az ellenőrzött szer helyettesítését más, az OGYI által egyenértékűnek, illetve a terápia során helyettesíthetőnek minősített forgalomba hozatalra engedélyezett ellenőrzött készítménnyel.
  • A folyamatos, ellenőrzött szerrel történő kezelés alatt álló beteg részére ellenőrzött szert rendszeresen az a közforgalmú gyógyszertár adja ki, ahol az első vényt beváltották.
  • A beteg a gyógyszertárból kiadott és bármely okból fel nem használt ellenőrzött szert abba a közforgalmú gyógyszertárba kell vissza, ahonnan azt beszerezte.
Fokozottan ellenőrzött gyógyszerrel külföldre utazó beteg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

K1 jegyzékben csillaggal jelölt hatóanyagokat nem lehet kivinni/behozni.

Külföldre távozó beteg esete[12][13]

  1. 3 napi mennyiség az orvos által kitöltött igazolás ellenében vihető külföldre, személyi poggyászban (kiv. : inj., inf.) (külön háziorvosi igazolás minden egyes ellenőrzött szerre)
  2. legfeljebb 30 napi mennyiség vihető ki a kistérségi intézet engedélyével (EEKH[14]-nak is megküldendő)
  3. inj., inf., vagy a DDD[15] 30-szorosát meghaladó (max. 90x) mennyiség csak az EEKH engedélyével vihető ki (VPOP-nak is megküldendő)
Fokozottan ellenőrzött gyógyszerrel külföldről érkező beteg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldről érkező beteg esete

  1. max. 3 napi mennyiséget a kezelőorvos által kitöltött nemzetközi igazolás birtokában hozhat be Magyarországra
  2. 3-30 napi mennyiséget a kiindulási országban erre illetékes hatóság külön engedélyével hozhat be
  3. inj., inf., vagy a DDD 30-szorosát meghaladó (max. 90x) mennyiség csak az EEKH engedélyével hozható be az itt kezelésre szoruló külföldi. A tartózkodási helye szerinti háziorvost keresi fel, K3, P3, P4 esetén csak akkor kell igazolás, ha az összhatóanyag-mennyiség meghaladja a DDD 30-szorosát (max. 90x).

A receptek típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Formula magistralis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A recept felsorolja a gyógyszer valamennyi alkotórészét és azok mennyiségét. Az individuális gyógyszerrendelést szolgálja, mivel a különböző komponensekből az orvos maga állítja össze a gyógyszert. Minden gyógyszer annyira elavult, amennyire a betegnek megkönnyíti, elviselhetőbbé teszi az életét, segít a teljes gyógyulásban. A jövő gyógyszerészete az egyénre szabott terápiában rejlik, amely figyelembe veszi a beteg összes élettani, kórélettani, genetikai paramétereit. Ha a tabletták és injekciók egyénre szabottan, névre szólóan készülnek a gyárakban, talán a „nil nocere” elv is érvényesül. Az orvos egyénre szabottan rendeli a legalkalmasabb összetételt, megfigyelései, tapasztalatai alapján

A vényen a gyógyszerneveket mindig birtokos esetbe (genitivus) tesszük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A jelzős melléknévvel ellátott gyógyszerek minden tagját ragozzuk:
Vaselinum album ophtalmicum → Vaselini albi ophtalmici
Ha a gyógyszerben ragozott szerkezetet találunk, azt változatlanul hagyjuk:
Unguentum zinci oxydati → Unguenti zinci oxydati.
A mennyiségeket tárgyesetbe (accusativus) helyezzük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tárgyesetbe tesszük a mennyiségeket, melyeket mindig aláhúzunk. A tömegmennyiséget arab számmal fejezzük ki, a grammot és a tizedesvesszőt mindig kell használni. A zárójelben a tömegegység mindig grammban szerepel!

Papaverinii chlorati
centigrammata decem (g 0,10)
A cseppszámot és a darabszámot római számmal jelöljük.
Spiriti anisati
guttas quinqe (gtt V)
Ahány alkotórészből áll, annyi tételt rendel, növekvő mennyiségben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A recepten tételesen, ahány alkotórészből áll, annyi tételt rendel, növekvő mennyiségben, számmal és betűvel, latinul. A recept összetételét tekintve a vény legelejére mindig a remedium cardinale (fő hatóanyag) kerül, ezt követi a remedium adjuvans (hatást kiegészítő anyag), a remedium corrigens (íz-, szín-, szagjavító, stb. segédanyag), majd legvégül a remedium vehiculum (vivőanyag) kerül feltüntetésre.

Rp.
Phenazoni (Sing. Gen.) remedium cardinale
gramma unum (g, 1,0) (Acc.)
Extracti belladonnae sicci (Sing. Gen.) remedium adjuvans
centigrammata viginti (g 0,20) (Acc.)
Calcii bromati (Sing. Gen.)
grammata septem (g 7,0) (Acc.)
Sirupi sorbiti (Sing. Gen.) remedium corrigens
grammata viginti (g 20,0) (Acc.)
Aquae destillatae (Sing. Gen.) remedium vehiculum
ad grammata centum (ad g 100,0) (Acc.)
Misce fiat solutio
Da ad vitrum fuscum
S.: 6 óránként 1 kávéskanállal bevenni

Az utasítás pontos megadása elengedhetetlen, hiszen a gyógyszerformán kívül („Misce fiat solutio, emulsio, suspensio, …”) itt kerül megadásra a felhasználási terület is (fülcsepp, orrcsepp, szemcsepp). Emulziók, szuszpenziók rendelésénél fel kell még tüntetni a „Hűvös helyen tartandó! Használat előtt felrázandó!” utasításokat is. A gyógyszerkészítmény alkotórészeitől függően a receptet el kell látni a „Da sub signo veneni” (Add ki méregjelzéssel), „Da ad vitrum fuscum” (Add ki sötét üvegben), „Detur in vitro guttatorio” (Adassék ki csepegtető üvegben) jelzésekkel.
Ha két vagy több komponens mennyisége azonos, elegendő a dózist csak egyszer a végén „ana” („aa”, egyenlő mennyiségben) kifejezéssel jelölni.

Phenacetini
Acidi acetylsalicylici
ana centigrammata triginta (aa g 0,30)
  • Ha ki akarjuk egészíteni bizonyos mennyiségre a készítményt, akkor az „ad” kifejezést használjuk.
Aqae destillatae
ad grammata centum (ad g 100,0)
  • Ha a semleges vivőanyag mennyiségét a gyógyszerészre bízzuk:
Vehiculi
quantum satis (qu.s.) = amennyi elegendő
  • Az adagokat a gyógyszerész köteles ellenőrizni.

Rp.[16]

  • Aminophenazoni[17]
  •  :grammata duo (g 2,0)[18]
  • Sirupi simplicis[19]
    grammata triginta (g 30,0)[20]
  • Aquae destillatae[21]
  • ad grammata centum (ad g 100,0)[22]
  • Misce fiat solutio, Detur ad vitrum fuscum, Statim! [23]
  • Signetur: Naponta 5-ször 1 kávéskanállal beadni[24]
Az „egyadagos” és a „több adagos” gyógyszerforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magisztrális vényen lehetőség nyílik az „egyadagos” és a „több adagos” gyógyszerforma rendelésére.

  • Egyadagos gyógyszerforma (osztott por, pilula, kúp):

A diszpenzált formánál az egyszeri dózist (dosis singularis) tüntetjük fel.
Az orvos egy adag összetételét és súlyát adja meg, majd a „Dentur tales doses No ...” (adassanak ... azonos adagok) kifejezéssel megjelöli, hány ilyen adagra van szükség.

Osztott por
Diszpenzált

Rp.
Chininii sulfurici
centigramma unum et semis (g 0,015)
Acidi ascorbici
centigrammata quindecim (g 0,15)
Acidi acetylsalicylici
centigrammata sexaginta (g 0,60)
Misce fiat pulvis
Dentur tales doses No X (decem) ad capsulas amylaceas
S.:Naponta 3 x 1 port étkezés után.


Dividált
Rp.

Chininii sulfurici
centigrammata quindecim (g 0,15)
Acidi ascorbici
gramma unum et semis (g 1,5)
Acidi acetylsalicylici
grammata sex (g 6,0)
Misce fiat pulvis
Divide in doses aequales No X (decem)
Dentur ad capsulas amylaceas
S.:Naponta 3 x 1 port étkezés után.
  • Több adagos gyógyszerforma

Dividált formánál az összdózist (dosis totalis) tüntetjük fel!
A dividált formánál az összdózist (dosis totalis) tüntetjük fel! Az orvos a dividált formánál az összdózist, a gyógyszerforma teljes mennyiségét írja fel, majd a „Divide in doses aequales No ...” (oszd szét ... egyenlő részre) kifejezéssel jelzi, hány adagra osztandó a készítmény. Többadagos gyógyszerforma (oldat, kenőcs, osztatlan por, stb.): a beteg saját maga adagolja az egyszeri szükségletként rendelt gyógyszeradagot.
Oldat

Rp.
Coffeini natrii benzoici
grammata duo (g 2,0)
Kalii bromati
grammata decem (g 10,0)
Solutionis conservantis
grammata duo (g 2,0)
Aquae destillatae
ad grammata ducenta (ad g 200,0)
Misce fiat solutio
D.S.: 3x1 evőkanálnyit étkezés után bevenni.

Fülcsepp

Rp.
Thymoli
gramma semis (g 0,5)
Solutionis conservantis
grammata duo (g 2,0)
Alcoholi diluti 70 %
ad grammata viginti quinqe (ad g 25,0)
Misce fiat solutio
Da ad vitrum fuscum
S.: Külsőleg. Fülcsepp.
Naponta 2-ször 4-5 cseppet becseppenteni.

Formulae normales[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszerrendelést egyszerűsíti. A hivatalos receptgyűjteményből a több komponensből álló gyógyszerkészítmény nevét írja fel az orvos. Formulae Normales (FoNo) = Szabványos vényminták

gyógyszerészi (FoNo VII)
orvosi (FoNo VII)
állatorvosi (FoNo Veterinariae, FoNo Vet II)
Az orvosi kiadás jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vénymintákat hatástani csoportok szerint közli, követve az ATC rendszer szerinti beosztást. Az előíratok neve előtt feltünteti a készítmény keresztjelzését, azaz hatáserősségét (,, #, ##). Feltünteti a készítmény megengedett rövidítését. A gyógyszeres összetételeket latinul és recept formában adja meg. Az osztott gyógyszerformáknál egy adag összetételét, tehát a diszpenzált formát adja meg. Közli az összetevők szokásos és legnagyobb adagjait. Ismerteti a gyógyszer alkalmazási módját. Útmutatót ad inkompatibilitás esetén a gyógyszerek elkészítésére. Szükség esetén a mellékhatásokra, interakciókra és genetikai problémákra, valamint a baleseti veszéllyel járó munkát végzők kezelésére is ad felvilágosítást.

Rp.

  • Pulveris combinati
FoNo VII. dosim I. (unam)
D. S. Naponta 3-szor 1 port bevenni


Kereszttel (keresztekkel) jelölt szert tartalmazó készítmények „dosim” módon történő rendelése esetén a vényen a pontos használati utasítást minden esetben fel kell tüntetni. Ez alól kivételnek számítanak a külső használatra szolgáló készítmények. Ha a FoNo-ban feltüntetett használati utasítástól eltérő módon történik a gyógyszer rendelése, egyéni használati utasítást kell feltüntetni. Amennyiben a gyógyszer mennyisége nem megfelelő, annak többszöröse is rendelhető. Ilyenkor természetesen a „dosim I (unam)” helyett a „doses II (duas), III (tres)” stb. kerül feltüntetésre. Kevesebb mennyiség „dosim semis”jelöléssel rendelhető. Az individuális gyógyszerrendelésre itt is lehetőség nyílik, hiszen a recept végén az „adde” vagy „cum” jelölésekkel bővíthető az összetétel, míg a „sine” szó alkalmazásával az egyik vagy másik összetevő elhagyható a készítményből.

A gyógyszerészi kiadás jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszerészi kiadásban a vények abc szerint találhatók, készítési, expediálási, eltartási információkkal.

Rp.

I. Coffeinum 0,50 g
  • II. Noraminophenazonum natrium mesylicum 3,5 g
  • III. Acidum acetylsalicylicum 3,5 g
  • IV. Acidum silicicum colloidale 0,50 g

Formula officinalis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszertárban megtalálható és általában a gyógyszerkönyvben hivatalos alapgyógyszerek, egyedi drogok, teakeverékek, illetve galenikumok felírása tartozik e témakörbe. Mivel a felírt gyógyszert a gyógyszertárban csak ki kell mérni, ezért nem is tartalmaz készítési utasítást. Galenikumok azok az összetett gyógyszerkészítmények, amelyek a gyógyszerkönyv vagy más szakkönyv előirata alapján, általában középüzemű méretű laboratóriumban, a GMP előírások figyelembe vételével nagyobb mennyiségben készülnek.

  • Rp.
  • Unguenti zinci oxydati
  • grammata quinquaginta (g 50,0)
  • D. S. Külsőleg. Kenőcs.


Rp.
Unguenti stearini
gta ducenta (g 200,0)
D.S.: Külsőleg. Kenőcs a kézre.

Formula originalis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törzskönyvezett gyári készítmények rendelése. Gyógyszerkülönlegesség”=„specialitás= „speci”-törzskönyvezett gyári készítmény.

  • A törzskönyvezett gyári készítmények nevét nem ragozzuk, amennyiben az fantázianév: Tabletta „Diaphyllin” --Tablettarum „Diaphyllin”. A „Recipe” (Rp.) vonzataként az adott anyagok, szerek neve Gen-ba kerül, mert a latin a Gen. Partitivus-sal fejezi ki a nagy egységből való kisebb, számlálható mennyiség kivételét. Így a felírandó készítmény darabszámától függően „tablettae” (Sing. Gen.) vagy „tablettarum” (Plur. Gen.) alak állhat a Rp. után. A „contine 1xns” (tartalmazó) a „tabletta” jelzője, ennek megfelelően a tabletta esetével egyeztetjük: „tablettae (Sing. Gen.) – continentis (Sing. Gen.), illetve „tablettarum (Plur. Gen.) – continentium (Plur. Gen.). Ezt követően a mennyiségek (mind a hatóanyag mennyisége, mind a rendelt dobozok száma) tárgyesetben kerülnrk felírásra (Sing. Acc. – Plur. Acc.). Mindenképpen a „tablettae – continentis” (Sing. Gen.) alakot használjuk, amennyiben a gyári kiszerelés csak egy darab tablettát tartalmaz (Decaris tabl.).
  • A törzskönyvezett gyári készítmény neve latin, akkor ragozzuk: Injectio Natrium chloratum 10% → Injectionis Natrii chlorati 10%.


Rp.

  • Tablettarum Normodipine 5 mg
  • scatulas originales No. II. (duas)
  • D. S. reggel 1 tablettát bevenni
  • TABLETTÁK, KAPSZULÁK RENDELÉSE

Rp./

-ae (Sing. Gen.)

Tablett ” ”

-arum (Plur. Gen.)


-is (Sing. Gen.) -ma unum (g 0,001) (Sing. Acc.)

continent mg

-ium (Plur. Gen.) -ta duo (g 0,002), tria (g 0,003)... (Plur. Acc.)

Formula nosocomialis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézeti gyógyszertár és a fekvőbeteg-ellátó intézmény orvosai között használható. A magisztrális készítményt nem tételesen, hanem egyezményes, rövid nomenklatúrát használva írják fel. Fekvőbeteg intézményben (klinika, kórház) az orvos a magisztrális gyógyszer tételes felírása helyett a vényen annak szerzői nevét vagy valamilyen egyezményes rövid nevét tünteti fel. Előtte természetesen az orvos írásban közli a gyógyszerésszel az adott névvel jelzett gyógyszerkészítmény teljes összetételét. Az országosan előforduló fontosabb kórházi/klinikai magisztrális készítményeket megjelentették „Kórházi gyógyszerészeti manuális” formájában. Az ebbe felvett gyógyszerkészítmények a gyakorlatban jól kipróbált készítmények, melyek technológiai és stabilitási szempontból is megfelelőek. A Kórházi gyógyszerészeti manuálisba felvett készítmények magyar néven szerepelnek, a FoNo-ban hivatalos nevekkel való átfedések elkerülése végett. A magyar név utal részben a gyógyszerformára, részben a felhasználási területre és az összetételre. Az előíratok keresztjelzése természetesen itt is feltüntetésre került. A készítmények gyógyszerformák szerint vannak csoportosítva. Ezek a készítmények csak a fekvőbeteg gyógyintézetek betegeinek kezelésére szolgálnak. Amennyiben utókezelés céljára történő rendelésük indokolt, akkor ezen gyógyszerek csak magisztrálisan írhatók fel.

  • Rp.
  • Infusio F37B
  • Dos. IV (quattuor)

Copia = recept másolat. Ha a vényt visszatartják a gyógyszertárban, de a beteg tudni szeretné, hogy milyen gyógyszerrel kezelték, a gyógyszerész „hiteles másolatot” készíthet. Beválthatóságot nem jelent, de egy másik orvos számára információt jelent a terápiáról.

  • Rp.
  • Aranyérre kúp (II.Kórház)
  • Cocainii hydrochlorici
  • (cgtta 0,2)
  • Solutionis Tonogen
  • (guttas No XX.)
  • Resorcinii
  • (cgtta 0,1)
  • Balsami peruviani
  • (gtta 0,3)
  • Acidi borici
  • (gmma 1,0)
  • Bismuthii subgallici
  • (gta 2,0g)
  • Misce fiat suppositorii
  • Divide in doses aequales No. X. (decem)
  • Detur Signetur: Külsőleg. Végbélkúp. 1x1 kúp naponta

Recept, vény, mint szövegtípus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az orvosi vény elsősorban felhívó, felszólító, azon belül instrukciós funkciójú szövegtípus. Egyesek szerint az instrukció olyan beszédaktus, amelynek során a feladó információkat, adatokat, tapasztalatokat közöl a címzettel.[25] Mások azt gondolják az instrukciók nem késztetnek közvetlenül cselekvésre, hanem bizonyos cselekvési sorokról és lehetőségekről informálnak, így ezen szövegek kommunikatív funkciója a ha-akkor-relációval írható le. Formailag általánosan jellemzi az instrukciót a felszólítás, a főnévi igeneves szerkezetek, a kell + főnévi igeneves szerkezetek.[26] Ezek a formai tulajdonságok főleg a régebbi korok receptjeinél figyelhetők meg. Az orvosi vény a mindennapi szövegtípusok közé sorolható. A szövegtípus egy bonyolult, összetett világrészlet sematikus fogalmi és nyelvi megalkotása. „A szövegtípus nem kész szerkezet, amelyet csupán kitölteni kell, hanem olyan séma, amely a mindenkori beszélő számára többé-kevésbé körülhatároltan rendelkezésre áll, alkalmazása több-kevesebb mentális erőfeszítést kíván. A szövegtípusok rendszere tehát függ az egyéni tudástól, a közösség konvencióitól, valamint általánosságban a világ valamely részének fogalmi és nyelvi megkonstruálási lehetőségeitől” (Tolcsvai 2006: 67). A szövegtípusok nem felülről szerveződnek, hanem nyitott rendszerek és szoros összefüggést mutatnak az ember megismerő tevékenységével és a szükséges kommunikációs feltételekkel. Mint szövegtípus a vény létrejöttében és alakulásában nagy szerepet játszik a közösség hagyománya, hitvilága, tudása, később az orvosok társadalomban betöltött szerepe, valamint a politikai helyzet és az orvostudomány változása is.

Középkor orvosi vényeinek magyar vonatkozású nyelvi emlékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népi gyógyítással kapcsolatos adatokról már a XII–XIII. századból vannak szórványosan nyelvi emlékeink. Később ezek száma gyarapodik, egyre több orvoslással kapcsolatos feljegyzés jelenik meg szótárakban, szójegyzékekben, régi levelekben, kódexekben, füveskönyvekben.[27] A középkor folyamán a kódexek, liturgikus könyvek lapszélein egyre több gyógyító tevékenységre utaló megjegyzés, egészségügyi tudnivaló jelenik meg. A XV. században a gyógyítás még erősen kötődik a kolostorokhoz és a klerikusok tevékenységéhez. A XVI. századtól egyre jobban terjednek a kéziratos receptes könyvek, amelyek összetétele igen vegyes; hazai javasasszonyok, gyógyítók tudását, népi gyógymódokat és külföldi művekből származó recepteket egyaránt tartalmaznak. Jellemző rájuk, hogy a kor babonás nézetei és a hasznos gyógynövények, gyógyító eljárások egyaránt megtalálhatók bennük [28] A XV. században az orvosok nemigen írogattak receptet, hanem vagy maguk rendelték meg a patikában személyesen a gyógyszert, vagy pedig az akkori patika szűkös világban maguk készítették el az orvosságot. Különösen igaz a kolostorokra! Ha viszont a doktor vagy orvoslással foglalkozó klerikus új „compositum” receptjét ismerte meg, sietett azt magának feljegyezni. Így kerülhettek ezek a receptek egy missale, ill. breviarium margójára.[29] Többek között:

  • Zsigmond egy receptje: ’Medicina contra paralysm, quam dom. Albicus ante agonem mortis suae domino

regis a. d. 1416 in civitate Buda, Strigon. diocesis fecit’

  • 1418-ban egy másik magyar vonatkozású recepttel: „Aqua (regis) Ungariae…
  • Aranyosi Gellértfi János kódexe (1462–1472)
  • Mannsdorfer Mihály 1462–72 között keletkezett, lappangó ősnyomtatványa,
  • 1498-ból származó ’Biga salutis’ című ősnyomtatvány
  • János bécsi professzor 1488-as naplója
  • Bagonyi ráolvasás 1488.
  • ’Missale Strigoniense’ 1490-ből származik. A folio 7. versón leírt orvosi recept a XV. század végéről. Így talán ez a legrégibb magyar nyelvű vényünk!
  • Johannes Muntz 1495-ös Tabula minutiorum super meridiano Budensi című nyomtatványa
  • Morbus gallicus elleni misét tartalmazó 1512-i esztergomi missale
  • 1524-es breviarium egyik üresen hagyott lapján található recept
  • Medicina Pauperum (Szegények patikája) 1660. magyarul.[30]

Középkori vény nyelvezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A XVI–XVII. századi orvosi előiratok nagyban különböznek a mai receptektől, ami elsősorban szociokulturális és szociopragmatikai különbségekkel magyarázható. A különbség formai, tartalmi, szóhasználati és tudományos jegyekben is megmutatkozik. A mai recepteknek, ahogy láthattuk, szigorúan előírt, törvényileg előírt felépítése van, addig a korai szövegpéldányok struktúrája, nyelvezete igen változatos képet fest. A korai receptjeink formailag, nyelvileg és tartalmilag is nagyon színesek. A receptes könyvek nemcsak terápiás eljárásokat tartalmaznak, hanem az emberi és állati egészségre, életvitelre vagy a háztartásra vonatkozó konyhai orvoslásra jellemző tanácsokat is. A gyógynövények, ásványok használatát gyakran babonás hiedelmekkel átszőve ismertetik. A recepteknek, elsősorban a korai füveskönyvekben, sokszor nincsen meghatározott rendje, ugyanarra a betegségre több tanácsot is olvashatunk, a könyv különböző részein, szinte véletlen szerűen. A receptek szerkezeti felépítése szabálytalan, de megfigyelhető, hogy általában iniciátorral kezdődnek, amely lehet egy betegség vagy annak körülírása, egy gyógynövény, ásvány megnevezése. Ezután általában felsorolásszerűen következhetnek az összetevők és az elkészítésre és alkalmazásra vonatkozó utasítások. Nem ritkán a receptek legvégén megjegyzésszerű zárómondatokat olvashatunk.
Pl.: minden belsö betegséget meg gyogyit, használ, Amen, ugy legyenek hasznossak ezek az orvosságok stb. Az első magyar nyelvő vény, az Egyetemi Könyvtárban őrzött Misale Strigoniense tartalmaz, 1490-ből[31].

„fog faiasrol walo orvossagh → iniciátor
Az Nadnak es az tharkonak → összetevők, eljárások
az teoweth keol asny, megh
aszalny es teorny eozze
temporalwan eokeoth ted
az faio fogadra meg gyogiol → zárómondat
az faidalmath teobbet soha
nem erzed”

Iniciatorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A receptek elején („fejlécén”) található iniciátorokat különféle információk tölthetik ki:

  • […] ellen
sül ellen, mirigy ellen, okadas ellen, dühös eb harapas ellen, czoklas ellen, contra
dolorem dentium [fogfájás ellen], contem [pestis ellen] franczu ellen, kegio maras ellen, raszt ellen, :franczu var ellen, :guitokuani ellen, akarmi belseö seres ellen
  • – gyógyhatású készítmények
füsteöleö por, igeön io franczurul es köszuenröl, vörös ir igeön io, zeöld ir, tömieniös uisz, fekete ir, sarga
ir, igeön io oruossag, feier liliom uize hasznaj, farkas alma uize hasznaj, szeökfü olaj, kapor olaj, feier mak
olaia, rosa olaj

Az instrukciók felszólító módjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyes szám második személyű felszólítás

Mirigy ellen. Az eger fark füvet fözd meg, es id meg a levit; minden belsö betegseget meg gyogyit

  • Egyes szám harmadik személyű felszólítás

Igen jó huruttúl való ez is. Eczetes cziberén fızze meg az zsályát és tárkont, szürje meg, úgy kell osztán forralni; úgy éljen vele éjgyomra melegen

  • Többes szám harmadik személyű felszólítás

Az mely ember nem emészthet; hanem csak hány. Törjenek meg két fő fokmagymát, tisztítsák meg, töltsenek égett bort hozzátörjék meg, mintegy tésztát, kenjék meg az gyomrát véle, hintsék meg felül törött szekfüvel, pirított boros kenyérrel, burítsák bé, felül is kössék bé jól, meglátod, hogy megállítja

  • Kell + fınévi igeneves szerkezet

Kopaszság ellen. Az mogyoró bélit meg kell törni, mézben elegyíteni, s azzal kenni, igaz elíg haja lészen

Összetevők felsorolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összetevők felsorolása minden receptnek fontos része, akad azonban olyan szövegpéldány, amelyek kizárólagosan az adott recept elkészítéséhez szükséges összetevőket és minimális elkészítési utasításokat tartalmazzák.

  • Dagadasrol
keöl alopaticium
temso
tikmon feier
bonus armenus
mastix

XXI. századi recept nyelvezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A XVI–XVII. századi és a mai receptek között lényeges formai, nyelvi és tartalmi különbségek adódnak. A XXI. századi recept nyelvét szigorú szabályok határozzák meg; továbbá felépítésére jellemző, hogy törvényileg meghatározott instrukciós sora van: inscriptio (fejléc: a beteg adatai, az orvos neve), invocatio (megszólítás: Rp.= recipe), praescriptio seu ordinatio (utasítás vagy előírás), signatura (utasítás a beteg számára), subscriptio (az orvos aláírása, dátum, esetleg egyéb megjegyzés), adscriptio (a gyógyszerész feljegyzései) [32]. A recepteknek mind a koraiakat, mind a maiakat tekintve van egy úgynevezett iniciátora, kezdő tartománya, amely a régi recepteknél igen változatos információkat tartalmazhat[33]. A mai receptekben az iniciátort törvényileg szabályozott adatok töltik ki (inscriptio: a beteg neve, kora, címe, TAJ száma, BNO szám stb.).

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyógyszerészi latin témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www3.u-szeged.hu/object.7EBBCBEB-D4A8-444D-9652-5C7486AEB3F6.ivy
  2. BEVEZETÉS AZ ORVOSI LATIN NYELVBE Répás László 2010. DOTE
  3. Gyógyszertári ismeretek Szerkesztette: Dr. Erős István, Dr. Marton Sylvia EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2007.
  4. Egységes orvosi latin nyelvkönyv I. éves orvos. Semmelweis Orvostudományi Egyetem - Budapest, 1996 - 1996
  5. Egységes latin nyelvkönyv (Gyógyszerészhallgatók részére - kézirat)* Dr. Takács János - Semmelweis Orvostudományi Egyetem - 1968
  6. http://en.wikipedia.org/wiki/Latin
  7. Hérodotosz, Robin Waterfield és Carolyn Dewald, A történelem (1998), p. 593.
  8. Zinsler, Gilbert (2004). ”Was ist ein Gran? - Die schwierige Bestimmung alter Gyógyszerkönyv-und Medizinalgewichte”. Österreichische Apotheker-Zeitung.
  9. Latin kisokos* Éltető Ágnes, 1997 - Latin nyelv ... Latin kisokos - nyelvtani összefoglaló Animus Kiadó
  10. 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról 1/2003. (I. 21.) ESzCsM rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről 32/2004. (IV. 26.) EszCsM rendelet a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltozásáról 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 10/1995. (II. 24.) NM rendelet a közgyógyellátásra jogosultak részére térítésmentesen rendelhető gyógyszerekről 9/2009 (IV. 8.) EüM rendelet.
  11. http://www.umftgm.ro/fileadmin/medicina/catedre/M2/Farmacologie/8_Gyogyszerrendeles.pdf
  12. K1 (pl: morfin, kokain) és K2 (kodein, etilmorfin) csoportba tartozó kábítószerek, P2, P3, P4 csoportba tartozó pszichotrop anyagok (amfetamin, ketamin, amobarbital, diazepam) gyógyszeralapanyagként, illetve ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények, kivéve K3 jegyzékben felsoroltakkal megegyező összetételű készítmények
  13. Kábítószerek és pszichotróp anyagok jegyzékei (142/2004. (IV.29.) Korm. Rendelet
  14. Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal
  15. (Defined Daily Dose, Napi terápiás dózis)egy adott gyógyszer egy napi átlagos felnőtt adagja a gyógyszer elsődleges rendeltetése szerinti használat esetén
  16. (Parancs, utasítás, fohász (az Istenekhez...régies, alkalmazás eredete, ez tette hivatalossá)
  17. :(a hatóanyag neve: az anophenazonumból-fájdalpmcsillapító, lázcsillapító.- vegyél ki...birtokos eset)
  18. :(a hatóanyag mennyisége: kettő grammot...tárgyeset)
  19. (a segédanyag neve: Sirupus simplex- ízjavító- vegyél ki...birtokos eset)
  20. :(a segédanyag mennyisége, harminc grammot...tárgyeset)
  21. Oldószer neve
  22. Oldószer mennyisége
  23. az Orvos utasítása a gyógyszerésznek
  24. Adagolás: az Orvos utasítása a betenek
  25. (Weber;1982: 3)
  26. (Brinker 1985: 102–9)
  27. (Keszler 2005: 24)
  28. (Hoppál 1990: 693–703)
  29. SCHULTHEISZ EMIL: A LEGRÉGIBB MAGYAR NYELVŰ ORVOSI VÉNY
  30. Johann Misch Astrophilus „Szegények patikája” műve magyarul, teljes kézirata 1660-ból Kiss István dr. 1 ■ Tavaszy Mariann dr. 2 ■ Kiss Gergely
  31. (Schultheisz 1959: 205)
  32. (Gyarmati 2004: 1193)
  33. (Initiator, Simmler 1996: 601)


Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egységes latin nyelvkönyv (Gyógyszerészhallgatók részére - kézirat)* Dr. Takács János - Semmelweis Orvostudományi Egyetem - 1968
  • Gyógyszerrendelés Dr. Issekutz Béla és Lívia Medicina Kiadó, 1979,
  • SZTE FARMAKOLÓGIAI ÉS FARMAKOTERÁPIAI INTÉZET Prof. Dr. Varró András PhD, DSc A GYÓGYSZERRENDELÉS ALAPJAI EGYETEMI JEGYZET IV. ÉVES ORVOSTAN HALLGATÓK RÉSZÉRE Kun Attila 2006.
  • BEVEZETÉS AZ ORVOSI LATIN NYELVBE Répás László 2010. DOTE
  • Gyógyszertári ismeretek Szerkesztette: Dr. Erõs István, Dr. Marton Sylvia E GÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÕ ÉS TOVÁBBKÉPZÕ INTÉZET 2007.
  • Gyógyszerészet (vénykészítéstan) Dr. Pandula Egon Medicina Könyvkiadó, 1969.
  • Ipari gyógyszerészet Dr. Pandula Egon (Szerző)Takács Géza (Szerző) Medicina Könyvkiadó Budapest 1964.
  • A gyógyszerészi gyakorlat és gyógyszerüzemi technika kézikönyve I-II. Különös tekintettel a kozmetikára és a kémiai kisipar készítményeire/Kozmetika. Technikai készítmények. Tápszerek Weichherz József Dr. Vondrasek József Szerzői magánkiadás Budapest 1925.
  • Vegyi receptek Inzelt István Műszaki Könyvkiadó Budapest 1967.
  • Remington, Gerbino: The Science and Practice of Pharmacy 21.st edition Lippincott, Williams and Wilkins 2005
  • Gyógyszertechnológia I-III. Gyógyszerformulálás - Művelettan-eljárástan - Gyógyszerformatan Dr. Rácz István, Dr. Selmeczi Béla 1996. Medicina Könyvkiadó
  • Gyógyszerészi Szinonimaszótár a gyógyszeranyagok és gyógynövények régi és legújabb nomenklatúrája. Dr. Kata Mihály professzor Dr. Stampf György egyetemi docens Press GT PatikaPack
  • DiPiro: Encyclopedia of Clinical Pharmacy Taylor & Francis Group 2003.
  • Magyar tudóslexikon A-tól Z-ig. Főszerkesztő Nagy Ferenc. Better Kiadó, Budapest l997.
  • Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest 1992. 180–181.
  • Stuart Anderson: Making medicines: a brief history of pharmacy and pharmaceuticals Pharmaceutical Press. Copyright.
  • Edward Kremers,Glenn: Kremers and Urdang's History of pharmacy Amer. Inst. History of Pharmacy. Copyright.
  • Michael A. Flanner: Civil War pharmacy: a history of drugs, drug supply and provision, and ... Routledge. Copyright.
  • Nick Barber, Alan Willson: Clinical pharmacy Elsevier Health Sciences, 2006.12.21
  • K. N. Hansen, G. Parthasarathi: Text Book Of Clinical Pharmacy Orient Blackswan, 2004.01.01.
  • A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07
  • The Birth of Europe Jacques Le Goff BLACKWELL PUBLISHING 350 Main Street, Malden, MA 02148-5020, USA 108 Cowley Road, Oxford OX4 1JF, UK 550 Swanston Street, Carlton, Victoria 3053, Australia
  • THE CAMBRIDGE HISTORICAL DICTIONARY OF DISEASE KENNETH F. KIPLE © Cambridge University Press 2003
  • MEDICINE AND RELIGION c.1300 The Case of Arnau de Vilanova JOSEPH ZIEGLER CLARENDON PRESS • OXFORD 1998
  • The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File
  • AN ENCYCLOPAED OF THE HISTORY OF TECHNOLOGY IAN McNEIL Taylor & Francis e-Library, 2002.