Gyémántteknős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gyémántteknős
Diamondback turtle adult female.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Teknősök (Testudines)
Alrend: Nyakrejtő teknősök (Cryptodira)
Család: Mocsáriteknős-félék (Emydidae)
Alcsalád: Deirochelyinae
Nem: Malaclemys
Gray, 1844
Faj: M. terrapin
Tudományos név
Malaclemys terrapin
Schoepf, 1793
Szinonimák

Emys concentrica
Testudo concentrata
Testudo ocellata
Testudo terrapin

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gyémántteknős témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyémántteknős témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyémántteknős témájú kategóriát.

A gyémántteknős (Malaclemys terrapin) a hüllők (Reptilia) osztályának a teknősök (Testudines) rendjébe, ezen belül a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó faj.

A Malaclemys nem egyetlen faja.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyémántteknős az Atlanti-óceán észak-amerikai partja mentén Massachusettstől a Mexikói-öbölig és Dél-Texasig sós és félsós vizekben található meg. Ennek a teknősfajnak az ember volt a fő ellensége. Ma már növekednek az állományszámok, mivel óvintézkedéseket foganatosítottak, és húsnyerés céljából már tenyésztik.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Malaclemys terrapin centrata (Latreille, 1802)
  • Malaclemys terrapin littoralis (Hay, 1904)
  • Malaclemys terrapin macrospilota (Hay, 1904)
  • Malaclemys terrapin pileata (Wied-Neuwied, 1865)
  • Malaclemys terrapin rhizophorarum (Fowler, 1906)
  • Malaclemys terrapin tequesta (Schwartz, 1955)
  • Malaclemys terrapin terrapin (Schoepf, 1793)

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hím hossza 10-14 centiméter, a nőstényé 15-23 centiméter. Testtömege 1 kilogramm is lehet. Hátpajzsa hátul szélesebb, mint elől, és koncentrikusan rovátkolt lemezekből áll. Színezete eltérő az azonos alfaj egyes egyedeinél. Egyes teknősök élénk rajzolatúak, sötét gyűrűkkel világosszürke vagy világosbarna alapon, mások egységesen sötétbarnák vagy teljesen feketék. A teknős mellvértje, feje és lábai szürkék, fekete pettyezéssel. Feje erős állcsontokkal és egyfajta szarucsőrrel rendelkezik, mely alkalmas a zsákmány feldarabolására. Hátsó lába erős, izmos, úszóhártyával ellátott. A gyors úszáshoz jól alkalmazkodott.

Szárazföldön
és a vízben

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyémántteknős magányosan él. Tápláléka halak, rákfélék és puhatestűek, valamint rovarok. Vadon mintegy 30, fogságban 50-70 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény 7 éves kortól, a hím valamivel később éri el az ivarérettséget. A párzási időszak kora tavasszal van. Egy fészekalj 4-18 fehér tojásból áll, a nagy, kifejlett nőstények évente ötször hoznak létre egy-egy fészekaljat. A kisteknősök hossza csupán 3 centiméter, amikor a tojásból kikelnek.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha a gyémántteknőst édesvízben tartják, bőrgombásodás lép fel rajta, amely eltűnik, amint a vízbe sót tesznek.

A XVIII. században a gyémántteknős a rabszolgák olcsó húsforrása volt. A XIX. században már csemegének tartották, és 1920 körül az ínyencek akár 120 dollárt is hajlandók voltak megadni egy tucat gyémántteknősért.

A gyémántteknős nőstényei még több évvel egyetlen megtermékenyítés után is tudnak életképes tojásokat rakni. Ez úgy lehetséges, hogy az élő spermát tárolják és egy későbbi időpontban felhasználják a tojások megtermékenyítésére.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]