Guttaperka
|
|
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Palaquium gutta |
||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||
|
Kb. 100-120 faj, köztük: |
A guttaperka (Palaquium) az hangavirágúak (Ericales) rendjébe, a szapotafafélék (Sapotaceae) családjába tartozó növénynemzetség. A trópusokon élő örökzöld fák, melyek Délkelet-Ázsiában és Észak-Ausztrálázsiában őshonosak, Tajvantól délre a Maláj-félszigetig, és keletre a Salamon-szigetekig. Guttaperka a neve a nemzetségbe tartozó fák, különösen a Palaquium gutta tej- vagy latexszerű nedvének is. Ez egy politerpén, az izoprén (transz-1,4-poliizoprén) egy polimerje.
A „guttaperka” szó a fa maláj nevéből (getah perca) ered, ami percha-gumit jelent.
A fák 5-30 méter magasak, törzsük átmérője 1 méter is lehet. Egyszerű örökzöld levelei váltakozó állásúak vagy spirálisak, 8–25 cm hosszúak, színükön fényes zöldek, fonákjuk gyakran sárga vagy hamvas szürke. A virágok apró fürtökben nyílnak, pártájuk fehér, 4-7 (többnyire 6) hegyes cimpával. A termés tojásdad formájú bogyótermés, 1-4 maggal. Több faj termése ehető.
Felhasználása [szerkesztés]
Tejszerű nedve élettanilag közömbös, rugalmas, jó elektromos szigetelő. Több faj fája is értékes.
A guttaperkafából nyert latexot a galvanoplasztikában – grafittal bevonva – formaképelésre használják. A fogászatban kedvező fizikai és kémiai tulajdonságai miatt a guttaperkát gyökérkezelésnél gyökértömő anyagként, valamint ideiglenes tömőanyagként hasznosítják.

