Gustaf Kossinna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kossinna

Gustaf Kossinna (Tilsit, 1858. szeptember 28. - Berlin, 1931. december 20.) német filológus és régész, a Berlini Egyetem oktatója. Carl Schuchhardt mellett a kor egyik jelentős kutatója, a településrégészeti módszertan megteremtője. A náci hatalom több elméletét felhasználta a saját ideológiájának kialakításakor.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja gimnáziumi tanár, anyja mazuri-lengyel származású volt. Göttingenben, Lipcsében, Berlinben és Straßburgban tanult. Karl Viktor Müllenhoff tanítványa volt. 1881-ben doktorált és a Hallei Egyetemi Könyvtárban dolgozott. 1886-tól a Berlini Egyetemi Könyvtár asszisztense. 1887-1892 között a Bonni Egyetemi Könyvtár, majd a Berlini Királyi Könyvtár munkatársa volt. Már 1900-ban megszerezte a professzori címet, de csak 1902-ben nevezték ki a Berlini Egyetemre. 1909-ben alapítója a Deutsche Gesellschaft für Vorgeschichte társaságnak. Ezen kívül tagja volt a Berliner Gesellschaft für Anthropologie, Ethnologie und Urgeschichte társaságnak és számos nacionalista és antiszemita csoportosulásnak.

A Mannus folyóiratot is szerkesztette.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1905 Über verzierte Eisenlanzenspitzen als Kennzeichen der Germanen. Zeitschrift für Ethnologie 37, 369–407.
  • 1908 Großgartacher und Rössener Stil. Zeitschrift für Ethnologie.
  • 1911 Die Herkunft der Germanen. Zur Methode der Siedlungsarchäologie. Mannus-Bibliothek 6. Würzburg.
  • 1912 Die deutsche Vorgeschichte, eine hervorragend nationale Wissenschaft Curt Kabitzsch Verlag. Leipzig.
  • 1913 Der Goldfund vom Messingwerk bei Eberswalde und die goldenen Kultgefäße der Germanen. Mannus-Bibliothek 12. Würzburg.
  • 1919 Die deutsche Ostmark, ein Heimatboden der Germanen. Berlin.
  • 1919 Das Weichselland. Ein uralter Heimatboden der Germanen. Danzig.
  • 1927 Altgermanische Kulturhöhe. Eine Einführung in die deutsche Vor- und Frühgeschichte. München.
  • 1932 Germanische Kultur im 1. Jahrtausend nach Christus. Leipzig.
  • 1935 Altgermanische Kulturhöhe. Eine Einführung in die deutsche Vor- und Frühgeschichte. Leipzig.
  • 1936 Ursprung und Verbreitung der Germanen in vor- und frühgeschichtlicher Zeit. Leipzig.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ernst Wahle 1941: Zur ethnischen Deutung frühgeschichtlicher Kulturprovinzen. Grenzen der frühgeschichtlichen Erkenntnis 1. In: Sitzungsberichte der Heidelberger Akademie der Wissenschaften. Philologisch-Historische Klasse. 2. Abh. 1940/41. Heidelberg 1941
  • L. S. Klejn 1974: Kossinna im Abstand von 40 Jahren. In: Jahrbuch für mitteldeutsche Vorgeschichte 58, 7–55.
  • Heinrich Härke 1991: All quiet on the Western Front? Paradigms, methods and approaches in West German archaeology. In: Ian Hodder (Hrsg.): Archaeological theory in Europe. The last three decades. London/New York, 187–222.
  • Heinz Grünert 2002: Gustaf Kossinna (1858–1931). Vom Germanisten zum Prähistoriker. Ein Wissenschaftler im Kaiserreich und in der Weimarer Republik. Vorgeschichtliche Forschungen 22. Rahden/Westfalen. ISBN 3-89646-504-X
  • Heinz Grünert 2002: Gustaf Kossinna. Ein Wegbereiter der nationalsozialistischen Ideologe. In: Achim Leube (Hrsg.): Prähistorie und Nationalsozialismus: Die mittel- und osteuropäische Ur- und Frühgeschichtsforschung in den Jahren 1933-1945. Heidelberg, 307-320.

További infromációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]