Gundestrupi lelet
A gundestrupi lelet egy gazdagon diszített ezüst üst. A régészek becslése szerint az i.e. 1. században, a késői La Tène korszakban készülhetett. 1891-ben találtak rá Dániában, Gundestrup tanya közelében (Himmerland, észak-kelet Jylland ) egy tőzeg lápban. Koppenhágában a Dán Nemzeti Múzeumbanban látható rekonstruált állapotban, másolata pedig az Ír Nemzeti Múzeumban, Dublinban.
A ma ismert európai vaskor ezüstleletei közül ez a legnagyobb méretű (69 cm átmérőjű és 42 cm magasságú). Stílusjegyei, a megmunkálás módja trák, a jelenetek pedig a kelta eredetre vallanak. A régészek között máig eldöntetlen vita alakult ki a trák illetve kelta eredeztetést illetően. Timothy Taylor régész, művészettörténész szerint az üst trák munka és a hindu ikonográfia hatása érződik az ábrázolásokon.
Az üstöt részeire szedve találták meg. A félgömb alakú aljzatot, az 5 kisebb belső és 7 nagyobb (eredetileg valószínű 8) külső téglalap alakú díszes lemezt sietve rejtették el kb. Jézus Krisztus születése idejében. A felfedezéskor vett tőzegminta vizsgálatából kiderült, hogy az üstöt száraz helyen hagyták és a tőzeg fokozatosan borította be. Az üst alján keletkezett lyukat valamikor befoltozták egy zablát diszítő fémkoronggal. Ilyen korongot használtak keleten az indoszkíták, kusánok s ami eljutott a Don folyón és a Duna-völgyén keresztül egészen az Atlanti-óceánig. A mikroszkóppal végzett vizsgálat kimutatta, hogy négy különböző ezüstműves dolgozott a lemezeken, az aljzat pedig egy ötödik kézműves munkája.
[szerkesztés] Galéria
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Encylopedia Britannica (az üst fotója)
- Az üst leírása
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gundestrup cauldron című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
