Gundestrupi lelet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gundestrupi lelet
Elhelyezkedése
Gundestrupi lelet  (Dánia)
Gundestrupi lelet
Gundestrupi lelet
Pozíció Dánia térképén
é. sz. 56° 48′ 21″, k. h. 9° 34′ 46″Koordináták: é. sz. 56° 48′ 21″, k. h. 9° 34′ 46″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gundestrupi lelet témájú médiaállományokat.
Silver cauldron.jpg

A gundestrupi lelet egy gazdagon diszített ezüst üst. A régészek becslése szerint az i. e. 1. században, a késői La Tène korszakban készülhetett. 1891-ben találtak rá Dániában, Gundestrup tanya közelében (Himmerland, északkelet Jylland) egy tőzeglápban. Koppenhágában, a Dán Nemzeti Múzeumbanban látható rekonstruált állapotban, másolata pedig az Ír Nemzeti Múzeumban, Dublinban.

A ma ismert európai vaskor ezüstleletei közül ez a legnagyobb méretű (69 cm átmérőjű és 42 cm magasságú). Stílusjegyei, a megmunkálás módja trák, a jelenetek pedig a kelta eredetre vallanak. A régészek között máig eldöntetlen vita alakult ki a trák illetve kelta eredeztetést illetően. Timothy Taylor régész és művészettörténész szerint az üst trák munka, és a hindu ikonográfia hatása érződik az ábrázolásokon.

Az üstöt részeire szedve találták meg. A félgömb alakú aljzatot, az 5 kisebb belső és 7 nagyobb (eredetileg valószínű 8) külső téglalap alakú díszes lemezt sietve rejtették el kb. Jézus születése idejében. A felfedezéskor vett tőzegminta vizsgálatából kiderült, hogy az üstöt száraz helyen hagyták, és a tőzeg fokozatosan borította be. Az üst alján keletkezett lyukat valamikor befoltozták egy zablát diszítő fémkoronggal. Ilyen korongot használtak keleten az indoszkíták, kusánok, s ami eljutott a Don folyón és a Duna-völgyén keresztül egészen az Atlanti-óceánig. A mikroszkóppal végzett vizsgálat kimutatta, hogy négy különböző ezüstműves dolgozott a lemezeken, az aljzat pedig egy ötödik kézműves munkája.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap