Gulyás Antal

Gulyás Antal
Az 1920-as években
Született	1884. december 13. Vészalja Mezőviszolya
Elhunyt	1980. május 5. (95 évesen) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	természettudós, mikológus, virológus, pedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulyás Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gulyás Antal (Vészalja, 1884. december 13. – Debrecen, 1980. május 5.) természettudós, mikológus, virológus, egyetemi tanár, kutató. Korának felszereltségi szintjén kutatta a növényi kórokozó vírusos betegségeket. Az első volt Magyarországon, aki mikológiával foglalkozott. A nemzetközi kutatási közéletben a mikológusokkal levelezési kapcsolatot tartott fenn. Nagy súlyt helyezett az oktatást célzó tudományos gyűjtemények, szemléltető anyagok állandó bővítésére. Agrobotanikai kertet is létesített, kórtani üvegházzal.

Életútja

Az Arad vármegyei Vészalján született 1884. december 13-án. Négy polgári iskolát végzett, majd a Hódmezővásárhelyi Főgimnáziumba járt, ahol 1903-ban tett érettségi vizsgát. Utána a Kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem természetrajz-földrajz szakára iratkozott be. Tanára a kor nagy természettudósa, dr. Richter Aladár volt.

Az egyetem elvégzése után Richter Aladár meghívta őt a Botanikai Tanszékre. Itt demonstrátor, majd helyettes tanársegéd lett. Professzora javaslatára a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Karán mikológiából előadásokat is tarthatott. E feladat késztette élete első tudományos munkájának megírására, amit 1906-ban publikált, és ezt bővítette tovább 1907-ben doktori értekezéssé, amelynek címe: Syringa Josikaea és Syringa Emodi fiziológiai - anatómiai viszonyai kapcsolatban rendszertani helyzetükkel.

1906-ban a debreceni, kassai, keszthelyi és kolozsvári felsőbb gazdasági tanintézeteket átszervezték, az akadémiákon hároméves volt a képzési idő. Gulyás Antal a Kolozsvári Gazdasági Akadémián (jogelőd: Felsőbb gazdasági Tanintézet, Kolozsmonostor, alapítva 1869), 1910-ben szerzett okleveles gazda képesítést. Ez időben a Kassai Gazdasági Akadémia pályázatot hirdetett a Természetrajzi Tanszékén a megüresedett tanársegédi állásra. Gulyás Antal itt 1910. júliusában gyakornoki kinevezést kapott.

Az első világháború alatt az 1914–15-iktől az 1919–20-ik tanévekben az oktatás szünetelt. A tanárok és a hallgatók nagy része hadba vonult. Pallagon az épületet katonai kórházzá alakították. A felszerelés az 1918–19-ben dúló belső zavarok és a román megszállás idején tönkrement. A világháborút követően a megapadt debreceni tanári kart kassai és kolozsvári menekült tanárokkal egészítették ki, és az Akadémia már az 1920–21-es tanévben újra működött.

Gulyás Antalt 1921-ben levélben megkereste egy volt tanítványa, aki hívta, hogy szükség van rá csonka-Magyarországon, a Pallagi (Debreceni) Mezőgazdasági Akadémián, ahol dr. Rapaics Raymund örökébe lépett.

1934–35-től a Növényegészségügyi Körzetet is Gulyás Antal vezette Debrecenben. E téren írt szakcikkei felölelik szinte minden fontosabb szántóföldi és kertészeti kultúra ökológiai és növényvédelmi kérdéseit.

1938-ban dr. Soó Rezső professzornál az akkori debreceni Gróf Tisza István Tudományegyetemen növénykórtan tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett (habilitált). Ennek birtokában kapott lehetőséget rendszeres előadások tartására a tudományegyetemen is. Így vált tanítványává később dr. Tóth Oszkár is, aki biológia-kémia szakos egyetemi hallgatóként a “Növényi vírusok” kollégiumát, majd a második félévben a “Növénykórtant” hallgatta.

1939-ben nevezték ki a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia igazgatójává, ekkor oktatási feladatait egykori egyetemi évfolyamtársa, Uzonyi Ferenc vette át. Igazgatói pozícióját 1945-ig töltötte be.

1949. augusztus 1. után már nyugdíjasként, de kutatói munkájának élt a Pallagi Mezőgazdasági Kísérleti Kutatóintézetben, ahol a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a dohány növénykórtani vizsgálatával foglalkozott.

1980. május 5-én, 95. életévében hunyt el.

Munkássága

Több mint harminc publikációja jelent meg szaklapokban. Folytatta a burgonya vírusbetegségeinek kutatását, amit már 1922-ben elkezdett, de igazgatóságának évei alatt szüneteltetett. A kutatómunkáját elismerve a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai és Agrártudományi Osztálya a Növényegészségügyi Szakbizottság tagjává választotta, s feladatul kapta a vírusvizsgálatok ellenőrzését.

A Tudományos Minősítő Bizottság 1952. június 12-én munkájának elismeréséül a kandidátusi tudományos fokozatot adományozta számára.

1956 februárjában a Magyar Biológiai Társaság Debreceni Osztályának elnöke lett. Új kutatási területként a száraz termesztésű rizzsel kapcsolatos kutatásokkal kezdett foglalkozni.

1964-ben összefoglalta addig megjelent publikációit a dohány betegségeiről és kártevőiről. Volt tanítványai dr. Ubrizsy Gábor, valamint dr. Tóth Oszkár ösztönözték, hogy azokat könyv alakjában jelentesse meg. 1965-ben meg is született a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában A dohány betegségei és kártevői c. munka, amiért a Munka-Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki.

1978. november 23-án a Debreceni Agrártudományi Egyetem akkori rektora és Tanácsa a jogelőd intézmény volt igazgatójának több mint harminc éven át az agrárszakemberek oktatásában és tudományos kutatásában elért kimagasló eredményeiért a doctor honoris causa kitüntető címet adományozta.

Gulyás Antal születésének századik évfordulóján, 1984-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE) Növényvédelmi Tanszéke megemlékezett Gulyás Antal életútjáról és tudományos, oktatási eredményeiről.

A DATE korábbi Növényvédelmi Köre 1984-től lányának, dr. Gulyás Magdolnának jelenlétében és hozzájárulásával felvette a Hallgatók Gulyás Antal Növényvédelmi Köre elnevezést. Tiszteletére 2011-ben Gulyás Antal-emlékérem a növényvédelemért kitüntetést alapítottak, melyet a Tiszántúli Növényvédelmi Fórum éves rendezvényén nyújtanak át a kitüntetetteknek.

Növénytani munkái

• 1907: Syringa Josikaea Jacq. Fil. és a Syringa Emodi Wallich. Ujhelyi és Boros Sajtóján, Kolozsvárt. 70 p.
• 1907: Syringa Josikaea és Syringa Emodi fiziológiai-anatómiai viszonyai kapcsolatban rendszertani helyzetükkel. Doktori értekezés.
• 1909: Syringa Josikaea Jacq. Fil. és a Syringa Emodi Wallich. Újhelyi - Boros Ny., Kolozsvár. 38 p.
• 1922/a: Gazdasági növénytan I.
• 1923: Gazdasági növénytan II.
• 1927(?): Gazdasági növénytani jegyzet: a gazdát érdeklő élettani, alaktani és növényrendszertani előadások áttekintése. Harmathy Ny., Debrecen. 226 p.

Állattani munkái

• 1924: Mező- és kertgazdasági növényeink állati ellenségei.

Növénykórtani munkái

• 1922/b: Növénykórtan (G. A. előadásai alapján összeállították hallgatói: Debreczeni Imre és Virágos Mihály)
• 1924: Növényvédelem (akadémiai jegyzet)
• 1928: A melegágyi dohánypalánták élettani és gomba betegségei és a védekezés ellenök. Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, Debrecen. 38 p.
• 1931/a: A magyar dohányfajták osmosisos nyomásának meghatározása. Egyet. Ny., Budapest 93-96. p.
• 1931/b: A magyarországi dohánylevelek bőrsejtjeinek alakja és jelentősége a feldolgozás szempontjából. Egyet. Ny., Budapest. 10 p.
• 1932: Különböző gyümölcsfajok virágporainak csírázási vizsgálata.
• 1934/a: Adatok a cerkospóra fertőzések kérdéséhez.
• 1934/b: A mezőgazdasági növények és gyümölcsfák betegségeinek leküzdése növényvédelmi szerekkel és óvintézkedésekkel. Harmathy Ny., Debrecen. 74 p.
• 1934/c: A mező- és kertgazdasági növények betegségei és az ellenök való védekezés. 2. rész. 2. kiad. Harmathy Ny., Debrecen. 112 p.
• 1934/d: A dohány növénykórtana. Debrecen. 229 p.
• 1936: A gazdasági növények és gyümölcsfák nem-élősködő jellegű betegségei. Harmathy Ny., Debrecen.
• 1938: A burgonya vírusbetegségei: a vírusok jelentősége a leromlásban és az ellenük való védekezések. Nagy K. Ny., Debrecen-Pallagpuszta. 63 p.
• 1947: A dohánykártevő Thrips tabaci Lindeman biológiája, kártétele és az ellene való védekezés. Tiszántúli Ny., Debrecen. 6 p.
• 1951: A dohány melegágyi betegségei. Mezőgazdasági Kiadó, Független Ny., Budapest. 67 p.
• 1965: A dohány betegségei és kártevői. Mezőgazda Kiadó, Budapest 245 p.

Források

• Bognár S. (1994): A magyar növényvédelem története a legrégebbi időktől napjainkig (1030-1980). Mosonmagyaróvár. 783 pp.
• Bognár S.-Koppányi T. (1997): Debrecen és a magyar növényvédelem kapcsolata. 14-18. p. in: Kövics Gy. (szerk.) Első Nemzetközi Növényvédelmi Konferencia - 1st International Plant Protection Symposium at DAU, Debrecen, 1997. augusztus 18-19. Összefoglalók - Abstracts.
• Fehér Gy. (1987): Gulyás Antal. 703-705. p. in: Für L. - Pintér J. (szerk.) Magyar Agrártörténeti Életrajzok A-H. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest.
• Kálmán T. (1993): A növényvédelem oktatásának története a 125 éves debreceni agrárfelsőoktatásban. Diplomadolgozat 61 pp.
• Kozári Józsefné Dobos I. (1986): Dr. Gulyás Antal munkásságának hatása a növénykórtan tudomány fejlődésére. Doktori értekezés, Debrecen.
• Kövics Gy. - Kálmán T. (1992): A növényvédelem oktatásának története. in: Szász G. /szerk./: A Debreceni Agrártudományi Egyetem 125 éve. No. 1. Debrecen 188-191.
• Kövics Gy. (2011): „A növényvédelemért” Emlékérem alapítás Gulyás Antal (1884-1980) tiszteletére. Debreceni Agrártudományi Közlemények - Acta Agraria Debreceniensis 2011:43 5-10. https://web.archive.org/web/20160306040814/http://portal.agr.unideb.hu/media/16TNF_2011_13776.pdf
• N. N. (2011): Gulyás Antal Növényvédelmi Kör https://web.archive.org/web/20120708001636/http://portal.agr.unideb.hu/tanszekek/novenyvedelmi/sajat_oldalak/gulyaskor/index.html
• Szarukán I.-Kövics Gy. (2003): A Növényvédelmi Tanszék és a növényvédelem oktatásának története Debrecenben. Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Növényvédelmi Tanszék. Kézirat gyanánt. 75 pp.
• https://web.archive.org/web/20160305204341/http://portal.agr.unideb.hu/media/Gulyas_Antal_934.pdf