Gulács
| Gulács | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás 2013-tól | Vásárosnaményi | ||
| Kistérség 2012-ig | Vásárosnaményi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vass Albert János[1] | ||
| Irányítószám | 4842 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 794 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 34,00 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gulács
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Gulács
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,08769°, k. h. 22,46818° | |||
| Gulács weboldala | |||
- Ez a szócikk a községről szól. Az azonos nevű hegyhez lásd: Gulács (hegy).
Gulács község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza jobb partján, Beregi részen található, Vásárosnamény és Fehérgyarmat között, közel egyforma távolságra. Területe 2330 ha, ebből belterület 148 ha. A külterületen található szántó, rét, legelő, erdő, gyümölcsös területe összesen 1690 ha, a többi terület művelésből kivett például árkok, utak, vízállások, mocsarak. A település határában a Tiszának két holtága is megtalálható.
Története[szerkesztés]
A település helye már az őskorban is lakott volt, erről tanúskodnak az 1886-ban a község területén talált cserepek, benne arany karika ékszerekkel. A község neve először 1327-ben Károly Róbert király uralkodása idején a Zichy grófi család levelezésében bukkan fel.
A település története a Gulácsy-családhoz kötődik, akik az első írott forrástól a második világháború befejezéséig meghatározó szerepet töltöttek be a község életében. 1654-ben több ízben is tartottak itt megyei gyűléseket a Gulácsy-család kúriájában.
A II. Rákóczi Ferenc féle szabadságharc idején, több mint száz gulácsi kuruc harcolt a tarpai Esze Tamás seregében.
A II. világháborút követően Szabolcs-Szatmár megyei közigazgatás alá került az addig Bereg vármegyéhez tartozó település, majd 1988-ban kiegészült ismét a Bereg feltüntetésével.
A község határában folyó Tisza sokszor öntötte el Gulácsot. Nagy pusztítást okozott 1948-ban és 2001-ben.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A község címere[szerkesztés]
A község címere 2002 tavaszán készült el, előkészületei néhány évvel korábban kezdődtek. A mai címer (levéltári adatok alapján) Gulács község 1790-ből származó pecsétje volt. A címer végleges formáját egy komlói művész alakította ki, a községi képviselőtestület jóváhagyása mellett. A címeren ugyanazok a motívumok találhatók, melyek a korabeli pecséten is szerepeltek, így a vízben úszó hal, az aranyágat tartó gólya és a tölgyfa.
Nevezetességei[szerkesztés]
- 250 hektáros Kőris-erdő
- Boroszlókerti Holt-Tisza
- Gulácsy István alispán sírja
- Boldog Kalkuttai Teréz templom.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gulács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Gulács Önkormányzatának honlapja
- Légifotók Gulácsról
- [1] Gulács története
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||||
