Gulács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gulács
Gulács címere
Gulács címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Vásárosnaményi
Kistérség Vásárosnaményi
Jogállás község
Polgármester Vass Albert János[1]
Irányítószám 4842
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 838 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 34,00 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gulács (Magyarország)
Gulács
Gulács
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 16″, k. h. 22° 28′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 16″, k. h. 22° 28′ 05″
Gulács (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Gulács
Gulács
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Gulács weboldala
Gulács (légifelvétel)
Ez a szócikk a községről szól. Az azonos nevű hegyhez lásd: Gulács (hegy).

Gulács község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza jobb partján, Beregi részen található, Vásárosnamény és Fehérgyarmat között, közel egyforma távolságra. Területe 2330 ha, ebből belterület 148 ha. A külterületen található szántó, rét, legelő, erdő, gyümölcsös területe összesen 1690 ha, a többi terület művelésből kivett például árkok, utak, vízállások, mocsarak. A település határában a Tiszának két holtága is megtalálható.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település helye már az őskorban is lakott volt, erről tanúskodnak az 1886-ban a község területén talált cserepek, benne arany karika ékszerekkel. A község neve először 1327-ben Károly Róbert király uralkodása idején a gróf Zichy család levelezésében bukkan fel.

A település története a Gulácsy családhoz kötődik, akik az első írott forrástól a második világháború befejezéséig meghatározó szerepet töltöttek be a község életében. 1654-ben több ízben is tartottak itt megyei gyűléseket a Gulácsy család kúriájában.

A Rákóczi-szabadságharc idején, több mint száz gulácsi kuruc harcolt a tarpai Esze Tamás seregében.

A II. világháborút követően Szabolcs-Szatmár megyei közigazgatás alá került az addig Bereg vármegyéhez tartozó település, majd 1988-ban kiegészült ismét a Bereg feltüntetésével.

A község határában folyó Tisza sokszor öntötte el Gulácsot. Nagy pusztítást okozott 1948-ban és 2001-ben.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A község címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község címere 2002 tavaszán készült el, előkészületei néhány évvel korábban kezdődtek. A mai címer (levéltári adatok alapján) Gulács község 1790-ből származó pecsétje volt. A címer végleges formáját egy komlói művész alakította ki, a községi képviselőtestület jóváhagyása mellett. A címeren ugyanazok a motívumok találhatók, melyek a korabeli pecséten is szerepeltek, így a vízben úszó hal, az aranyágat tartó gólya és a tölgyfa.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 250 hektáros Kőris-erdő
  • Boroszlókerti Holt-Tisza
  • Gulácsy István alispán sírja
  • Boldog Kalkuttai Teréz templom.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gulács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]