Greenpeace Magyarország Egyesület
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
| Greenpeace Magyarország Egyesület | |
 | |
| Alapítva | 2002. |
| Típus | civil szervezet |
| Székhely | 1143 Budapest, Zászlós u. 54. |
| Nyelvek |  magyar |
| Ügyvezető igazgató | Mező János Bálint |
| Elhelyezkedése | |
 Greenpeace Magyarország Egyesület
Pozíció Budapest XIV. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 22″, k. h. 19° 06′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 22″, k. h. 19° 06′ 23″ | |
| A Greenpeace Magyarország Egyesület weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Greenpeace Magyarország Egyesület témájú médiaállományokat. | |
A Greenpeace Magyarország Egyesület (röviden Greenpeace Magyarország) vezeti a Greenpeace nemzetközi környezetvédő civil szervezet magyarországi kampányait. A 2002 júniusában alakult magyarországi Greenpeace kampányiroda[1] a bécsi központú közép-kelet európai regionális szervezet (Greenpeace CEE) része. Az alapítás óta eltelt időszak alatt a szervezet számos kampányt vezetett. Akcióinak és médiajelenlétének köszönhetően az egyik legismertebb magyarországi zöldszervezet.
A 2000-ben Bécsben alapított Greenpeace CEE a közép- és kelet-európai régióban 9 országban van jelen. Az osztrák és magyar kampányirodán kívül Varsóban (Lengyelország), Bukarestben (Románia), Pozsonyban (Szlovákia) és Ljubljanában (Szlovénia) rendelkezik nemzeti irodával, ezenkívül jelen van Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Bulgáriában.[2]
A budapesti kampányirodában tizennégy munkatárs dolgozik, rajtuk kívül az ország több városában működnek támogatótoborzók.[1] A Greenpeace támogatóinak száma 2017 végén 65.138 volt,[3] míg az önkéntesek száma 2017 végére meghaladta az 1800 főt.[1] A budapesti csoport mellett a szervezetnek önkéntesekből és támogatótoborzókból álló helyi csoportjai vannak Pécs, Szeged, Győr, Kecskemét és Debrecen városában.[1]
Kampányok[szerkesztés]
A Greenpeace magyarországi környezetvédelmi kampányait alapvetően a nemzetközi kampánycélok határozzák meg, így a genetikailag módosított élelmiszerekek elleni,[4] az őserdővédelmi,[5] a mérgező vegyi anyagok elleni,[6] az energia és klímavédelmi,[7] valamint az tengervédelmi kampányok határozzák meg.[8][9] A felsorolt kampánytémák közül elsősorban az ország szempontjából lényeges ügyekben aktív a szervezet (pl. klíma és energia), azonban mindemellett az országot kevésbé érintő problémák esetében hallatja hangját (pl. bálnavédelem),[10] valamint a felsorolt témákhoz közvetlenül nem kapcsolódó ügyekben is kampányokat folytat (pl. háborúellenesség).[11] A Greenpeace rendszeresen együtt működik más magyarországi zöldszervezetekkel, ennek legismertebb példája, amikor a Zengőre tervezett NATO-lokátor elleni küzdelemben A Greenpeace-aktivisták a Civilek a Zengőért Mozgalommal, a Védegylettel és az MTVSZ-el és másokkal szövetségben akadályozták meg az építési munkálatokat (Zengő-hegyi csata).
Történet[szerkesztés]
A szervezet az eltelt évek során a legfontosabb sikerei között említi, hogy fellépett a Tisza védelmében (tiszai ciánszennyezés), a génmódosított élelmiszerek és vetőmagok elterjedése ellen, felhívta a figyelmet a Paksi Atomerőműben bekövetkezett problémákra, valamint bálnavédelmi kampányának eredményeképp Magyarország tagja lett a bálnák védelmét garantáló nemzetközi testületnek, a Nemzetközi Bálnavadászati Tanácsnak (IWC).[1]
Időrend[szerkesztés]
- 2002: A Sajó szennyezése elleni fellépés[1] és a tiszai ciánszennyezés kampánya.[12]
A verespataki aranybánya-projekt elleni tiltakozás.[1] - 2003: A Paksi Atomerőmű súlyos üzemzavarának nyomonkövetése.[1]
Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter felszólítása a verespataki beruházás elleni fellépésre.[1]
Az MDGN nevű allergén tartósítószer a babakozmetikumokból való kivonásának elérése.[13] - 2004: A zengői lokátorépítés megakadályozása civilekkel és helyiekkel közesen .[14]
Élelmiszergyártók és forgalmazókat célzó GMO kampány.[15]
Magyarország Nemzetközi Bálnavadászati Tanácsba lépésének elérése.[16] - 2005: A génmódosított kukorica moratóriumának elérése.[1]
Nukleáris hulladékok veszélyeinek bemutatása egy vándorkiállítás során.[17] - 2006: 22 000 aláírás összegyűjtése a GMO-összetevők címkézéséért az élelmiszereken.[1]
Verespataki telek adományozása Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a kormány aktív fellépése érdekében.[1] - 2007: Osztrák bőrgyárakkal szembeni fellépés a Rába szennyezésének megakadályozásáért.[18]
- 2008: Budapesti szmogriadó jogszabályba iktatásának elérése a Stop Szmog koalíció részeként.[19]
Az Erste Bank eláll Mohi atomerőmű a finanszírozásától a Greenpeace kampány hatására.[20] - 2009: Zöld Beruházási Rendszer 28 milliárdjáról szóló pályázati kiírás elérése.[1]
A hülyeség kora c. dokumentumfilm magyarországi forgalmazásának elérése.[1]
A Koppenhágai klímacsúcson való aktív részvétel.[1]
A cianidos bányászat magyarországi betiltásának elérése.[1] - 2010: A cianidos bányászat uniós szintű törvényi tilalmának elérése.[1]
Nemzetközi GMO-ellenes busztúra, valamint Megújuló Túra és aláírásgyűjtés.[1]
Tiltakozás a Szentgotthárd melletti rábakeresztúri szemétégető ellen.[21]
A Tőketerebesi szénerőmű tervének megakadályozása.[1]
A NENYI-re válaszul a Zöld Együttműködési Nyilatkozat meghirdetése.[1]
A vörösiszap-katasztrófa idején monitoring és tájékoztatás.[22]
A Mátrai erőmű bővítésének megakadályozása WWF-el közösen.[1]
A médiatörvény tervezete elleni tiltakozás.[1] - 2011: Az Európai Unió magyar elnökségének munkájának követése.[1]
Az „okos” villamosenergia-hálózatokról szóló Megújuló energia megállás nélkül és a Progresszív EnergiaForradalom[halott link] tanulmányok bemutatása.[1]
A fukusimai atomerőmű-balesettel valamint a Paksi Atomerőmű üzemidőhosszabbításával és bővítésével kapcsolatos tájékoztatása és akciók.[1] - 2012: A globális ruhaipar méregtelenítését célzó Detox-kampányhoz több tíz nagy ruhamárka csatlakozott, köztük a Zara (márkanév) is vállalva, hogy 2020-ig kivonja ruháiból és a teljes gyártási folyamatból az összes veszélyes vegyi anyagot.
- 2013: Az Európai Bizottság indokoltnak találta a Greenpeace panaszát az almásfüzitői vörösiszap-tározó kapcsán, a Bizottság ezért kötelezettségszegési eljárást indított. Az Európai Unió korlátozta a méhekre veszélyes imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám rovarölő szerek használatát. A Greenpeace reflektorfénybe állította a kishantosi biogazdaságot ért jogtalanságot.
- 2014: A Greenpeace és az Energiaklub az Európai Bizottsághoz fordult, hogy a magyar kormányt rábírja: hozza nyilvánosságra a PaksII atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos fontos és közérdekű információkat.
- 2015: A Budapesti Illatos úti vegyianyag-telep katasztrófa-közeli állapotának felszámolása.
- 2016: A Hortobágyi Nemzeti Park határában található, borzalmas állapotban levő veszélyeshulladék-tároló felszámolása.
- 2017: A volt Budapesti Vegyiművek Garéi hulladéklerakó szennyezésével kapcsolatosan a Baranya megyei Kormányhivatalt kötelezte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)a szennyezési adatok azonnali és ingyenes kiadására.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y Greenpeace Magyarország Egyesület: A magyar Greenpeace iroda története. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Greenpeace CEE: [https://web.archive.org/web/20110729171449/http://www.greenpeace.org/austria/de/ueber-uns/organisation/gp-cee/ Greenpeace in Zentral- und Osteuropa]. [2011. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: Közhasznúsági jelentés 2017. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: GMO kampány. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: Őserdő kampány. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: Vegyi kampány. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: Energia és klíma kampány. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: Tenger kampány. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: Kampányok. (Hozzáférés: 2011. december 17.)[halott link]
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: Bálnák. [2012. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: NO war - Kampány a háború ellen. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: Tiszta Víz 2002 kampány. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: MDNG. [2012. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: Zengő. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: GMO. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: Bálnák. (Hozzáférés: 2011. december 18.)[halott link]
- ↑ Greenpeace International: Halflife. [2004. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: Rába. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: Stop Szmog. [2010. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: Atomenergia - Stop Mohovce!. (Hozzáférés: 2011. december 18.)[halott link]
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: Heiligenkruez - hulladékégető. [2010. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Greenpeace Magyarország Egyesület: Vörösiszap szennyezés. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
További információk[szerkesztés]
|
Ez az intézményről, szervezetről vagy gazdasági társaságról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |