Green Park
A Green Park (hivatalosan a The Green Park) egyike London királyi parkjainak. Területe nagyjából 21 hektár, a Hyde Park és a St. James’s Park között terül el. A Kensington Gardens-szel és a Buckingham palota kertjeivel együtt majdnem egy Whitehalltól és a Viktória állomástól Kensigtonig és Notting Hillig egy egybefüggő zöldfelületet alkotnak.
Szomszédjaival ellentétben a Green Parkban sem tó, sem szökőkút és a Pierre Granche készítette Canada Memorialon kívül szobor nincs. Ezek helyett egy fákkal borított rét van itt. A parkot délen a Constitution Hill, keleten a Queen's Walk sétálóutca északon pedig a Piccadilly határolja. A St. James’s Parkkal a Queen's Gardensnél a Victoria Memorialnál, a Buckingham Palace bejárata előtt találkozik. Ettől délre fekszik a The Mall, és a St. James’s-palota valamint a Clarence House is erről az oldalról figyeli a téren történteket. A Green Park metróállomás forgalmas metrócsomópont, mivel itt fut össze a Piccadilly, a Victoria és a Jubilee. Ez az állomás a Queen's Walk északi végénél van.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Állítólag a park a kezdetekben a közeli St. James’s kórházban elhunyt leprások mocsaras tenetője volt. Először VIII. Henrik záratta be, mikor a XVI. században a Poulteney család birtokának lett a része. A család 1668-ban a bírtok egy részéről lemondott a család, mely ezt követően I. Károly birtokába került, s ezt követően ennek a területnek a nagyobik részén létrehozta a parkot.[1] Ő alakította ki a park sétányait és építtetett egy jégházat, ahonnét nyáron hozták az italokhoz a jeget. Akkoriban a park London szélén volt, s még a XVIII. század közepén is az útonállók és tolvajok kincsesbányája volt. Többek között Horace Walpole-t is itt rabolták ki.[2] A XVIII.–XIX. század fiolyamán a ballonosok kedvelt helye volt, és gyakran rendeztek itt tűzijátékokat. Händel Fireworks Music című darabját kifejezetten egy 1749-ben itt megrendezett tűzijáték alkalmából írta.[3] Szintén is mert volt a helyszín az itt megrendezett párajokról. Az egyik legemlékezetesebbre 1730-ban került sor, mikor William Pulteney és John Hervey csapott össze.[4]
Galéria [szerkesztés]
Referenciák [szerkesztés]
- ↑ 'The Bailiwick of St. James', Survey of London: volumes 29 and 30: St James Westminster, Part 1 (1960), pp. 21-28. URL: http://www.british-history.ac.uk/report.aspx?compid=40542. Date accessed: 29 January 2008.
- ↑ "Green Park". The Encyclopedia of London, eds. Ben Weinreb, Christopher Hibbert. Macmillan, 1992.
- ↑ "Fireworks Music" The Concise Oxford Dictionary of Music. Michael Kennedy. Oxford University Press, 2007.
- ↑ London: what to see, and how to see it, p. 61. H.G. Clarke, 1862.

