Gran Comoro-i füleskuvik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gran Comoro-i füleskuvik
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Striginae
Nem: Otus
Faj: O. pauliani
Tudományos név
Otus pauliani
(Benson, 1960)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gran Comoro-i füleskuvik témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gran Comoro-i füleskuvik témájú médiaállományokat.

A Gran Comoro-i füleskuvik (Otus pauliani) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj kizárólag a Comore-szigetek Gran Comoro szigetén honos, ahol 1960-ben fedezték fel. A szigeten is csak a Karthala vulkán északi, déli és nyugati oldalát fedő hegyi erdők lakója 650 méteres magaságtól egészen az erdőöv határáig. Kizárólag elhagyatott, háborítatlan erdőkben honos, ahol öreg fák odvában fészkel. Táplálkozásáról, életmódjáról és szaporodási szokásairól nincsenek adatok.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 15-20 centiméter, tömege 70 gramm. Két színváltozat ismert: egy sötétbarna és egy világosabb színű.

Tollfülei nagyon rövidek, többnyire észre sem lehet venni őket a fejtollazatban.

Arcfátyla szürke vagy barna egy kevés fehér beütéssel, néháyn sötét gyűrűvel a szem körül. Testének felső fele sötét szürkésbarna vagy barna. Válltollai alig észlelhetően sárgásbarnával pettyezettek. Szárnya és farka enyhén csíkozott. Testének alsó fele világos roszdabarna színű fekete csíkokkal.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1983 óta a Karthala vulkánt övező hegyi erdők 25%-át kiirtották. Mivel a kiirtott erdők helyén a talaj viszonylag hamar kimerül, így folyamatosan újabb erdőket irtanak ki, hogy termőföldet nyerjenek. Az ilyen kimerült talajon eredeti esőerdő nem nő újra, csak egy másodlagos erdő, amely főleg betelepített guavából (Psidium cattleianum) áll. Ezekben az erdőkben már nem tud megtelepedni e bagolyfaj. Emellett a betelepített pásztormejnó (Acridotheres tristis) és a behurcolt házi patkányok táplálékkonkurensei a fajnak és fészkét is kifosztják, ha rátalálnak. A BirdLife International becslései szerint mintegy 2000 egyede élhet még a szigeten.

Ezért a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a „kihalóban” levő kategóriába sorolja a madarat.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]