Grafén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grafén, méh-sejt szerkezetű szénatom rács

A grafén nanotechnológiai anyag, tulajdonképpen egy egyetlen atom vastagságú grafitréteg. Andre Geim és Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov fedezte fel a manchesteri egyetemen, találmányukért 2010-ben fizikai Nobel-díjat kaptak. A két fizikus speciális ragasztószalag segítségével addig szedett le rétegeket egy grafittömbről, amíg sikerült arról egyetlen atomnyi réteget leválasztani.

Felhasználási lehetőségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az anyag tulajdonképpen egy nanotechnológiai alapanyag, amely az elektronikától az orvostudományig nagyon sok területen ígér áttörés-jellegű előrelépést. A grafén keményebb a gyémántnál, jobb elektromos vezető a réznél, és rugalmasabb a guminál. Máris világméretű verseny indult meg a grafén jobb megismerésére és ipari alkalmazására. Lehetővé válhat például az összehajtható képernyő, a ruházatban viselhető nanoelektronika, a személyre szabott orvoslást lehetővé tevő egyszerű génmanipuláció, új energiatároló rendszerek létrehozása.

A 2012-es év folyamán 8062, szakemberek által elbírált tudományos cikk jelent meg az angol nyelvű szaksajtóban a grafén témájában. Magyarországon is számos publikáció született, a magyar kutatók a világ élvonalához tartoznak a grafén kutatásában. Az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet kutatói (Tapasztó Levente és munkatársai) olyan grafénmezőt hoztak létre, amelynek a „szerkezeti hullámossága” egy nanométernél kisebb periodicitással ismétlődik. Az új struktúra a grafén elektronszerkezetét is torzítja, és ebből adódóan az anyag tulajdonságait is megváltoztatja. A grafén atomi pontosságú megmunkálását alapozta meg a Nemes-Incze Péter által kidolgozott cikcakk élű, hibátlan grafénalakzat.

2012 végéig a világon összesen 7351, grafénnel kapcsolatos szabadalmi bejelentés született, a legtöbb, 2200 a kínai intézményeké és vállalatoké. Az Egyesült Államok a második helyen áll 1754 szabadalommal. Az Egyesült Királyság, ahol felfedezték az anyagot 2004-ben, csak 54 szabadalmat tud felmutatni, 16 a Manchesteri Egyetemhez kötődik, ahol 2013-ban is ott dolgozik a két Nobel-díjas kutató. Vállalatok szerint a Samsung 407, az IBM 134 szabadalmat birtokol.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]