Gottsegen György
| Gottsegen György | |
| Született | 1906. június 18.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1965. május 7. (58 évesen) Dubrovnik |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Erdély Edit (h. 1934–1963) |
| Szülei | Győri Ákos |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Bécsi Egyetem (–1929, orvostudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (43/2-1-14)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gottsegen György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gottsegen György (Budapest, Terézváros, 1906. június 18.[4] – Dubrovnik, Jugoszlávia, 1965. május 7.)[5] magyar orvos, belgyógyász, az Országos Kardiológiai Intézet alapítója.
Életpályája[szerkesztés]
Gottsegen Ákos[6] (1881–1958) ügyvéd és Russnyák Zsófia (1882–1946) fia.[7] Tanulmányait Párizsban és Bécsben végezte, oklevelet 1929 februárjában az osztrák fővárosban szerzett. A helyi Wenkebach klinikán (belgyógyászati klinika) helyezkedett el, később Darmstadt és Ratibor városi közkórházainak belosztályain is dolgozott külföldi asszisztensként. 1931 és 1944 között a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórházában folytatta tevékenységét, ahol előbb segéd-, majd alorvos és végül tudományos munkatárs lett. 1934-ben a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen honosíttatta diplomáját. A második világháború alatt két alkalommal munkaszolgálatra hívták be. 1945-ben az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) orvosigazgatója lett, 1950-től kezdve a Szent Imre (Tétényi úti), majd 1952-től 1957-ig a Szent István Kórház belgyógyászati osztályát vezette. 1947-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett.
1957-ben a szűkös anyagi körülmények ellenére közbenjárásának köszönhetően megalakult az Országos Kardiológiai Intézet, amelynek haláláig igazgatója volt. Az új intézményben az első szívműtétet 1957 decemberében végezték. 1959-től egyetemi tanár, 1962-től az orvostudományok doktora. Egy külföldi konferencián, Dubrovnikban hunyt el 1965-ben.
Tudományos munkássága főleg a szív és vérkeringés betegségeit, a vesebajosok haematológiai elváltozásait és a tüdő oedéma kutatását érintette. Tiszteletbeli tagja volt a Nemzetközi Kardiológiai Társaságnak és az Olasz Kardiológiai Társaságnak.
Felesége Erdély Edit (1908–1963) tanár volt, Erdély Zsigmond és Halpert Gabriella lánya, akit 1934. november 25-én Budapesten vett nőül.[8]
Publikációi[szerkesztés]
- A szívbetegségek vizsgálatáról és kezeléséről (Budapest, 1929)
- Meglepetések penicilinkezelés során (Budapest, 1947)
- Vitálkapacitás-meghatározások klinikai jelentőségéről (Budapest, 1948)
- Légzési vizsgálatok balszívelégtelenségben és bronchospastikus állapotokban (Budapest, 1951)
- Tüdőgyulladások a felnőttkorban (Budapest, 1951)
- Prüfung der Wirksamkeit von Strophanthin-Präparaten an Herzkranken (Budapest, 1954)
- A WPW-jelenség keletkezésének mechanizmusáról. Bodrogi Györggyel. (Budapest, 1960)
- Szívbetegségek (Budapest, 1961)
- A funkcionális aortabillentyű-elégtelenségről. Romoda Tiborral. (Budapest, 1961)
- Életkor és pangás hatása a máj és lép distensibilitására. Hollósi Katalinnal és Kálmán Péterrel. (Budapest, 1961)
- 1:1 átvezetésű pitvarlebegés Wenckebach-periódusokkal csecsemőkorban. Záborszky Bélával. (Budapest, 1962)
- A Fallot-tetralogia nem cyanotikus formájáról. Záborszky Bélával. (Budapest, 1962)
- Szívkatheterezés kiváltotta pitvari tachykardia blokkal. Romoda Tiborral. (Budapest, 1962)
- Adatok a dekompenzált cor pulmonale diagnosztikájához. Kellner Mariannával és Török Eszterrel. (Budapest, 1962)
- Psychogen kamraremegés. Török Eszterrel. (Budapest, 1963)
- A chinidin cardiotoxikus hatásának kivédése isopropylnoradrenalinnal. Östör Erikával. (Budapest, 1963)
- A légzés betegségei (Budapest, 1966)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Köztársasági Érdemérem arany fokozata (1948)
Emlékezete[szerkesztés]
- 1997-től nevét viseli a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
- Gottsegen György Alapítvány az Országos Kardiológiai Intézetért
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05361.htm, Gottsegen György, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1575/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 20.)
- ↑ Gyászjelentése (1965). (Hozzáférés: 2021. február 20.)
- ↑ Gottsegen Ákos 1910-ben családnevét Győrire magyarosította.
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 138/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 20.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 917/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 20.)
Források[szerkesztés]
- Gottsegen György életrajza (baratikor.semmelweis.hu)
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
- Sós József: Gottsegen György (1906-1965) (1965. június 6.) Orvosi Hetilap, 106. évfolyam, 23. szám
- Az Országos Kardiológiai Intézet története Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Prof. Dr. Préda István: „A” zsidókórház. Remény (remeny.org)
