Gogó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gogó
Hammerkopf 0505281 Ausschnitt.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Aequornithes
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Sharpe, 1891
Család: Gogófélék (Scopidae)
Bonaparte, 1849
Nem: Scopus
Brisson, 1760
Faj: S. umbretta
Tudományos név
Scopus umbretta
Gmelin, 1789
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gogó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gogó témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gogó témájú kategóriát.

Hammerkop Scopus umbretta Fluff One 2700px.jpg

A gogó vagy kalapácsfejű madár (Scopus umbretta) a madarak (Aves) osztályába és a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe tartozik. A gogófélék (Scopidae) családjának és a Scopus madárnemnek az egyetlen képviselője.

Rendszertani besorolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014-ben Jarvis és társai alaktani- és DNS-vizsgálatok végeztek a mai madarak körében; felfedezésüket a „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds” (A genom teljes vizsgálata meghatározza a modern madarak családfájának a korai ágait) című írásban adták ki.[1] Ennek a nagymértékű kutatásnak a következtében, az Ornitológusok Nemzetközi Kongresszusánnak (International Ornithological Congress) jóváhagyásával[2][3] ezt a madárfajt kivették a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjéből[4][5] és áthelyezték a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe.[6][7][8][9][10][11]

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Afrika középső és déli részén, az Arab-félsziget déli részén és Madagaszkáron él. Honos Angolában, Beninben, Bissau-Guineában, Botswanában, Burkina Fasoban, Burundiban, Csádban, a Dél-afrikai Köztársaságban, Dél-Szudánban, Dzsibutiban, Elefántcsontparton, Eritreában, Etiópiában, Gabonban, Gambiában, Ghánában, Guineában, Jemenben, Kamerunban, Kenyában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Kongói Köztársaságban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Lesothóban, Malawiban, Maliban, Mauritániában, Mozambikban, Namíbiában, Nigerben, Nigériában, Ruandában, Szaúd-Arábiában, Szenegálban, Sierra Leonében, Szomáliában, Szudánban, Szváziföldön, Tanzániában, Togoban, Ugandában, Zambiában és Zimbabwében, vándorlásai során eljut Libériába is.

Élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sekély vízű tavak, folyók és mocsarak lakója.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Scopus umbretta umbretta - Afrika nyugati középső, keleti és déli része
  • Scopus umbretta minor - Afrika nyugati része
  • Scopus umbretta bannermanni - Madagaszkár
  • Scopus umbretta tenuirostris - Arábia délnyugati része

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza 56 cm, kiterjesztett szárnymérete 104 centiméter, farka 16 centiméter. Teste zömök, fején jellegzetes hátra felé nyúló tollbóbitája és nagy, széles szárnya van. Színe egységesen vörösesbarna. Nagy, lapos csőre enyhén kampós és nem hasonlít a gólyaalakúak rendjébe tartozó fajok egyikének csőrére sem. Nyaka és lába gázlómadár létére viszonylag rövid. Farka rövid, lekerekített szárnyai viszont szélesek és nagyok, igen alkalmasak a magasban való körözéshez. Köröző siklása közben fejét előrenyújtja, de amikor szárnycsapásokkal halad a levegőben, akkor hátrahúzza.

Jellegzetes, kalapácsszerű feje van
Portré

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem vonuló faj, megszokott élőhelyeiről csak néha telepszik át a szárazabb vidékekre, ahol a szezonális esők feltöltötték a gödröket és talajmélyedéseket.Egyaránt megtalálható a természetes és az ember által kialakított élőhelyeken, így a szavannán, az erdőkben, a kisebb-nagyobb tavak partján, a folyók torkolatvidékén és partjai mentén és az ember által öntözött területeken is. A mesterségesen létesített kis tavakon és csatornákon is hamarosan megjelenik.

Egyedül vagy párosával jár táplálék után, lassú léptekkel gázol a sekély vízben és így kapja el kiszemelt zsákmányát. Sekély vízben keresi, főként halakból és békákból álló táplálékát.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gogó szinte egész évben fészkelhet. Magas fára vagy sziklára készíti több helységből álló, igen stabil gömb alakú fészkét, oldalsó bejárattal. Általában magányosan fészkel, de több fészek is lehet egy-egy táplálékban jól ellátott fészkelőhelyen egymás közelében is. Fészke a madár méretéhez képest óriási, átmérője meghaladhatja a másfél métert és megépítése hat hétig is eltarthat. A madarak néhány hónapon belül többnyire elhagyják a fészket és újat építenek a territóriumokon belül. Az üres fészek sok más állatfajnak adhat otthont. Néha petymeg költözik bele, máskor madarak például seregélyek vagy galambok költöznek bele, de előfordul, hogy a környék madarai fészkelőanyagnak teljesen széthordják.

Fészekalja 3–5 tojásból áll. A tojások lerakását követően mindkét madár kotlani kezd, egymást váltva a fészken. A fiókák szürke pelyhesek. A fiókákat mindkét szülő eteti. A gázlómadarak többségétől eltérően a szülők sokszor hosszabb időre is magára hagyhatják a kicsiket, feltehetőleg, mert a fészek vastag fala biztos védelmet nyújt a ragadozók ellen. A fiókák kirepülés után még egy hónapig a fészek közelében tartózkodnak és éjszakázni gyakran visszatérnek a fészekbe.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.
  2. R. Terry Chesser, Richard C. Banks, F. Keith Barker, Carla Cicero, Jon L. Dunn, Andrew W. Kratter, Irby J. Lovette, Pamela C. Rasmussen, J. V. Remsen Jr., James D. Rising, Douglas F. Stotz and Kevin Winker (2010. július 1.). „Fifty-First Supplement to the American Ornithologists' Union Check-List of North American Birds”. The Auk 127 (3), 726–44. o. DOI:10.1525/auk.2010.127.4.966.  
  3. Taxonomy Version 2. IOC World Bird List: Version 3.1, 2011. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  4. Hackett SJ, Kimball RT, Reddy S, Bowie RC, Braun EL, Braun MJ, Chojnowski JL, Cox WA, Han KL, Harshman J, Huddleston CJ, Marks BD, Miglia KJ, Moore WS, Sheldon FH, Steadman DW, Witt CC, Yuri T (2008.). „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science (journal) 320 (5884), 1763–1768. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.  
  5. Gill, F. and Donsker, D. (eds). (2010). Family Links. IOC World Bird Names (version 2.4).
  6. A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History. Shannon J. Hackett, et al" Science 320, 1763 (2008)
  7. International Ornithological Committee: Ibises to Pelicans & Cormorants. IOC World Bird Names: Version 2.11. WorldBirdNames.org, 2012. január 2. (Hozzáférés: 2012. április 30.)
  8. doi:10.1111.2Fj.1439-0469.2007.00433.x
  9. Cracraft, Joel; Barker, F. Keith; Braun, Michael J.; Harshman, John; Dyke, Gareth J.; Feinstein, Julie; Stanley, Scott; Cibois, Alice; Schikler, Peter; Beresford, Pamela; García-Moreno, Jaime; Sorenson, Michael D.; Yuri, Tamaki & Mindell, David P. (2004): Phylogenetic Relationships Among Modern Birds (Neornithes): Toward an Avian Tree of Life. In: Cracraft, J. & Donoghue, M.J. (eds.): Assembling the Tree of Life: 468-489. Oxford University Press, New York. ISBN 0-19-517234-5 PDF fulltext
  10. doi:10.1098/rsbl.2006.0523
  11. (2008.) „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science 320 (5884), 1763–68. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]