Gobby Fehér Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gobby Fehér Gyula
Élete
Született1943. április 11. (81 éves)
Bácsfeketehegy
SzüleiFehér László
Vranyó Julianna
HázastársaMazák Teréz (1963-)
GyermekeiZsuzsanna (1964)
Anna (1970)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)dráma, elbeszélés, regény
Első műveA nagy építés (dráma, 1965)
Irodalmi díjaiSzirmai Károly-díj (1980)

Gobby Fehér Gyula (Bácsfeketehegy, 1943. április 11. –) vajdasági író, újságíró.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Fehér László és Vranyó Julianna. Általános iskolai tanulmányait Kishegyesen és Verbászon járta ki. Középiskolai tanulmányait Újvidéken végezte el. 1961–1966 között az Újvidéki Egyetem magyar-szerb szakán tanult. 1961–1963 között az Újvidéki Rádió munkatársa volt. 1963-1966 között az Ifjúság című hetilap főszerkesztő-helyettese volt. 1966–1968 között Moholon tanított. 1968–1974 között a Belgrádi Tv munkatársa volt. 1974-1983 között az Újvidéki Tv főszerkesztő-helyettese, 1983–1986 között műsorigazgatója volt.

1986-1990 között a Vajdaságban művelődési és közoktatási miniszter-helyettesként dolgozott.

1990-1994 között, valamint 1995-től az Újvidéki Tv szerkesztője. 1993–1995 között a Forum Lap- és Könyvkiadó vezérigazgatója volt.

Magánélete[szerkesztés]

1963-ban feleségül vette Mazák Terézt. Két lányuk született; Zsuzsanna (1964) és Anna (1970).

Költészete[szerkesztés]

Kafka-hatást mutató parabolisztikus novellákkal jelentkezett. A kezdeti fantasztikum későbbi regényeiben iróniába fordult. Novelláiban a tragikomikust realista ábrázolás váltotta fel. Első drámája A nagy építés (1965), a parabola-korszak prózájához hasonlóan tanulságra van kihegyezve. Drámáinak visszatérő témája a józanul gondolkodó kisebbség kiszolgáltatottsága a megtévesztett többséggel szemben. A budaiak szabadsága (1970) című díjazott művében a XIV. századi történelmi példával – a két hódító hatalom között őrlődő Budáról írva – figyelmeztet a kiszolgáltatottság, a függőség elleni küzdelem erkölcsi értékére.

A Duna menti Hollywoodban (1985) a művészet lehetetlenné tevő közegéről fest képet. A munkanovellák dokumentarizmusát a Bűnös-e a szél? (1978) című háromrészes monodrámában látjuk viszont. Majd két évtized múltán visszatér a paraboladrámához; A hajó (1988) a viharba jutott társadalom, közösség jelképe. Ő írta a szabadkai színház egyik legnagyobb sikerű előadásának, A zöldhajú lány (1984) című rockopera szövegkönyvét.

Művei[szerkesztés]

  • A nagy építés (dráma, 1965)
  • Elrontott csodák; Forum, Novi Sad, 1965 (Symposion könyvek)
  • Kenyér (regény, 1966)
  • A verseny végén (regény, 1969)
  • A budaiak szabadsága (dráma, 1970)
  • Statisztikusok (1970)
  • A szabadság pillanata (1974)
  • Szent bolond; Forum, Újvidék, 1976 (Jugoszláviai magyar regények)
  • Vallatás (dráma, 1976, 1991)
  • Bűnös-e a szél? (monodráma, 1978)
  • Másokat hívó hang (elbeszélések, 1979)
  • Az ellenállás fényei. Dokumentumdráma; Forum, Újvidék, 1981
  • A zöldhajú lány (rockopera, 1981)
  • Testek és álmok (regény, 1984)
  • Dunamenti Hollywood (dráma, 1985)
  • Armand gróf halála és más történetek (elbeszélések, 1986)
  • A hajó (dráma, 1988)
  • Vallatás. Színművek; utószó Gerold László; Forum, Újvidék, 1989
  • Tekergők (elbeszélések, 1996)
  • A sötét árnyéka. Újvidéki dekameron II.; Forum, Újvidék, 1999
  • A tűz közepéből. Újvidéki dekameron III.; Forum, Újvidék, 2001
  • Az angyal álma (dráma, 2002)
  • Meglepnek más arcok. Újvidéki dekameron IV.; Forum, Újvidék, 2004
  • Táncoló lavina avagy 33 rácsodálkozás (2006)
  • Mintha más írta volna. Válogatott novellák; vál. Fekete J. József; Forum, Újvidék, 2018

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]